Merényletben végeztek pénteken Teherán közelében az iráni atomprogram vezető kutatójával, Irán Izraelt gyanúsítja a célzott gyilkosság végrehajtásával. Miért iktathatták ki Mohszen Fahrizadeh-et? Lehet-e új atomalku Joe Bidennel? Geopolitikai hátrányba került-e a perzsa állam az izraeli–arab különbékékkel? Interjúnk Hamid Reza Nafez Arefival, az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi nagykövetével.
Hamid Reza Nafez Arefi (1961) iráni diplomata. Felsőfokú tanulmányait az Iráni Külügyminisztérium diplomataképzőjén végezte. Első külföldi kiküldetése Moszkvában volt, majd több külügyminisztériumi főosztályon volt vezető, két ízben töltötte be a Nyugat-Európai Főosztály igazgatója tisztséget. Nagykövetként Mexikóban, nagykövet-helyettesként Madridban, Londonban és Brüsszelben szolgált. 2020 elejétől Irán budapesti nagykövete.
***
Milyen körülmények között halt meg Mohszen Fahrizadeh? Tudomása szerint kik és milyen fegyverekkel gyilkolták meg?
Az ügyet jelenleg a teheráni kormány és az illetékes hatóságok tüzetesen vizsgálják. Hivatalos eredmények hiányában diplomataként részleteket egyelőre nem árulhatok el az ügyről, a vizsgálat még tart.
Irán Izraelt vádolja a gyilkosság elkövetésével. Milyen bizonyítékaik vannak erre?
A jelek egyértelműen Izrael felelősségére utalnak. Talán elég arra utalnom, hogy az izraeli miniszterelnök egy korábbi, nyilvánosság előtt mondott beszédében az iráni atomprogramról beszélve
és felhívta hallgatósága figyelmét, hogy a jövő miatt ezt a nevet mindenki jegyezze meg.
De vannak-e tárgyi bizonyítékaik?
Ahogy említettem önnek, a vizsgálat még tart, és a hivatalos eredmények előtt ezt nem kommentálhatom most.
Hamid Reza Nafez Arefi, az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi nagykövete
Akkor beszéljünk az okokról. Donald Trump rövidesen elhagyja a Fehér Házat, Izrael pedig attól tart, hogy Irán közel van az atomfegyver előállításához. Egy elmélet szerint még Trump távozása előtt gyorsan tenni kellett valamit, hogy kész helyzetet teremtsenek, hogy Joe Biden elnökként ne tudjon visszatérni az iráni atomalkuhoz.
Először is, Irán 2015-ben a hatoldalú tárgyalások keretében elfogadta a nukleáris megállapodást, amely magába foglalta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. számú határozatát is. Ez alapján Irán békés célú atomprogramja nemzetközi ellenőrzés alatt áll, de a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már korábban is folyamatosan ellenőrizte ezt a programot. Az Iránnal ellenséges országok folyamatosan hazugságot terjesztenek erről a nemzetközi médiában, a jóhiszemű államok azonban pontosan tudják, hogy
és a 2231. számú határozatban foglaltakat is.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség két hete azt nyilatkozta, hogy Irán tizenkétszer nagyobb mennyiségben állít elő dúsított urániumot, mint amit a 2015-ös atomegyezmény előír számára. Önök akkor most tartják magukat a megállapodáshoz, vagy elhagyták azt?
Mi továbbra is betartjuk a szerződésben foglalt vállalásainkat, és elkötelezettek vagyunk ennek teljesítésére, és ugyanígy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által meghatározottak teljesítésére is. Tehát nem álltunk el a megállapodástól, viszont miután 2018-ban az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a szerződésből, mi válaszképpen a kötelezettség-vállalásaink szintjét fokozatosan visszaépítettük.
A kötelezettség-vállalások fokozatos visszaépítését részben a nemzetközi szankciók vagy a Szolejmáni-gyilkosság hatására tették?
Nem, ezek teljesen különböző ügyek. Mi az amerikai visszalépés miatt döntöttünk így. Egyébként
Irakban, Szíriában megmentette a helyzetet, megmentette ezeket az országokat az Iszlám Állam kezéből. Amikor az amerikai kormányzat meggyilkolta, ezzel a Közel-Kelet stabilitását és biztonságát kockáztatta.
Mohszen Fahrizadeh meggyilkolt iráni atomtudós temetési szertartása november 29-én Meshedben
Egy elmélet szerint az amerikai titkosszolgálatok keze is benne lehetett a Fahrizadeh-gyilkosságban, az atomtudós kiiktatásával Joe Biden elnökként már nem tud ugyanúgy visszatérni az iráni atomalkuhoz. Lehet ennek valóságalapja?
Vannak ilyen spekulációk, főleg a nyugati médiában, hogy ilyen összefüggései is lehetnek a merényletnek. Annak érdekében, hogy Irán és a nemzetközi partnerek ne tudjanak visszatalálni a régi kerékvágásba az atomalku felújítása érdekében.
Mit várnak a Biden-elnökségtől? Új atomalkut esetleg?
Mi az amerikai kormányzatok tetteit nézzük, nem a szavaikat.
Ha az új amerikai kormányzat visszatér a hatoldalú tárgyalások során kialkudott megállapodáshoz és felfüggeszti a nemzetközi gazdasági szankciókat, akkor Irán teljes mértékben ugyanarra a szintre visszaépíti kötelezettség-vállalásait, amelyet az atomszerződés tartalmaz.
Mohszen Fahrizadeh-et az iráni atomprogram kulcsfigurájának tartják. Sőt, bennfentesek azt állítják, hogy ő volt a feje az „Amad Projektnek", egy titkos kutatásnak, amelynek célja a nukleáris fegyverek előállítása. Ő volt a kulcsfigura?
Nem, az utóbbi állítást visszautasítom. Fahrizadeh professzor az Irán passzív védelmét jelentő, békés célú nukleáris program kutatásaiban dolgozott. Emellett a professzor egy olyan kutatócsoport tagja is volt, amely a koronavírus elleni vakcina kidolgozásán dolgozott.
Ön szerint miért éppen Fahrizadeh került a merénylők célkeresztjébe?
Az ilyen típusú merényletek nem újszerűek, biztos emlékszik a tíz évvel ezelőtti, 2010 és 2012 között történt terrorakciókra: akkor is hasonló módon gyilkoltak meg iráni tudósokat. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a merénylet is beleilleszkedik ebbe a sorozatba, ez is egy hasonló célból és szándékból elkövetett gyilkosság volt.
Milyen célból tették?
Abból a célból tették, hogy
hogy békés célú nukleáris tevékenységet folytasson.
A legfőbb iráni vezető hivatalának internetes oldalán közreadott 2019-es fotó Mohszen Fahrizadeh-ről (az atomtudós a kép jobb oldalán)
Több iráni állami tisztségviselő ígérte, hogy Irán bosszút áll a gyilkosságért. Ha Izrael az elkövető, akkor ez azt jelenti, hogy Izrael most számolhat egy kemény válaszcsapással? Mifélével?
Az iráni kormány nem fenyeget senkit, ugyanakkor a bosszú az iráni társadalom jogos követelése, hiszen ebben a merényletben az egyik legismertebb és leginkább elismert iráni tudóst ölték meg. Az iráni kormány alapos vizsgálatot folytat jelenleg az ügy körülményeinek felderítésére. És a perzsa államnak joga van a cselekvésre.
Fájni fog Izraelnek Irán válaszlépése?
Ahogy említettem,
Az iráni kormány azonban nem fenyeget senkit, hanem először megvárjuk a vizsgálat eredményeit.
Izrael kezd kikerülni az elszigeteltségből: két arab állammal is normalizálta kapcsolatait. Elemzők szerint az izraeli–arab közeledés mögött egy közös fenyegetés áll: a perzsa állam. Hogyan értékeli ezt a diplomáciai áttörést?
Sajnos, ez is egy hamis feltételezés az iráni kormány szándékaival kapcsolatban. Hiszen Irán évtizedeken keresztül a regionális béke, biztonság és stabilitás szószólója volt a Közel-Keleten. Minden konfliktuszónában, Szíriában, Irakban, Jemenben Irán a a béke és a megegyezés üzenetet közvetítette. Az Öböl-menti arab államok számára az együttműködést, a kiegyezést ajánlottuk. Az izraeli–arab békemegállapodásokkal kapcsolatban pedig azt mondhatom:
a Közel-Keletre, mert ezen egyezmények nem foglalkoznak a fő okokkal. A fő ok pedig az izraeli megszállás, a megoldatlan izraeli-palesztin probléma.
Az izraeli nemzetbiztonsági tanács vezetője és a bahreini külügyminiszter az első izraeli-bahreini közvetlen repülőjárat indulásának napján, október 18-án Manámában
Ahogy a síita régió vezető ereje Irán, úgy a szunnita világé Szaúd-Arábia – két regionális hatalom, különböző érdekekkel és vízióval a Közel-Kelet számára. A felszínen konfliktusokat látunk közöttük, de sok jel szerint voltak kísérletek közöttük a közeledésre. Egyesek szerint Kaszim Szolejmáninak is azért kellett meghalnia, mert a szaúdiakkal való megegyezésen dolgozott. Voltak ilyen kísérletek?
A külpolitikánk egyik vezérelve a jószomszédi viszonyok megteremtése.
Éveken keresztül próbáltuk Szaúd-Arábiával felvenni a kapcsolatot, kezdeményeztük, hogy üljünk tárgyalóasztalhoz, és ott rendezzük a vitás ügyeinket. Sajnos, az ő részükről falakba ütköztünk, elutasítást kaptunk az előterjesztéseinkre.
A Trump-kormányzat a „terrorizmus szponzorának” nevezte Iránt, amely fegyveres és politikai csoportokat finanszíroz, hogy a régió több államában az iráni érdekeket képviseljék, illetve amely akadályozza a Közel-Kelet megnyugvását úgy, ahogy a Nyugat elképzelné. Hogyan értékeli ezeket a vádakat?
Ez a Trump-kormányzat négy évének destruktív öröksége a Közel-Keleten. Az amerikai kormányzat nemcsak destabilizálta a térséget, polarizálta a helyi viszonyokat, de óriási mennyiségű fegyverzetet – ahogy a leköszönő elnök nevezte: „gyönyörű fegyvereket” – exportált a térségbe. Pusztítást hoztak hozzánk, ellenségeskedést generáltak a régió államai között. Ez az elmúlt négy év amerikai politikájának súlyos öröksége a Közel-Keleten.
fotó: Mátrai Dávid, MTI
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
A venezuelai kormány szerint a CIA-hoz köthető zsoldoscsoport katonai provokációra készült.
A Merz-kormány már érzi, milyen az, ha veszélybe kerül az üzemanyag- és energiabiztonság. Egész Északkelet-Németország olaj nélkül maradhat.
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
Az asztalra csapott Szijjártó Péter.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
A Mandiner olvasói és nézői összefogtak, hogy segítsenek Rosinec Máriának, a kárpátaljai nagymamának, aki fiát a háborúban veszítette el. A gyűjtés eredményeként közel hatmillió forint jutott el hozzá és két unokájához.
Az, hogy valaki egy élő közéleti szereplő halálát színházi élménnyé emeli, nem bátor gesztus, hanem ízléstelen, embertelen provokáció. Szili Katalin írása.
