Cigányok, többségiek és „rendszerszintű rasszizmus” – beszéljünk a valóságról!

2020. november 28. 15:55

Forgács István
Mandiner
Ideje, hogy a Rosa Parks Alapítvány cigányokat sújtó rendszerszintű rasszizmusról szóló videója kapcsán beszéljünk a valóság egészéről – a cigányok felzárkózásához szükséges, azt segítő, létező rendszerszintű küzdelemről is! Forgács István írása.

Az Aranyélet sorozat egyik részében Janka egy hétvégére a Nyírségbe tér vissza a férjével. Janka sokféle dolgot megél a két nap során, és kimondottan szimbolikus az, ahogyan az egyébként cinikus, a saját családja boldogulásáért sokat csaló és hazudó, egyébként kemény asszony a disznóvágás végén az értéktelen maradékot egy nejlonszatyorban odaadja a helyi cigányoknak. És közben lélekben biztosan sír. Mert talán többet is segítene, de most csak ennyi van. 

Tudom, hogy a Jankát alakító Ónodi Eszter nyitott és támogató ember a sérülékeny csoportok, illetve kimondottan a cigányok irányába, és ezért minden elismerést megérdemel. De talán pont ez a filmbeli jelenet is rámutat arra, hogy a hazai cigány közösségek kapcsán még mindig erősen jelen van sokakban az, hogy vajon mit illene, mit lenne tisztességes, peace-jelekkel sűrűn ellátott formában jóemberkedő módon gondolni és beszélni (elsősorban gondolni és beszélni) a kollektív áldozatiságba kényszerített cigány közösségekkel kapcsolatosan. És a jóemberek akkor lesznek mindig igazán jóemberek, ha mernek szólni arról, hogy rosszemberek is vannak, illetve rossz rendszerek, valamint a rendszerek szintjén megjelenő nagyon elrontott állapotok, sőt, rendszerszintű megkülönböztetés, előítéletesség és rasszizmus. És a jóemberkedés biztosan megnyugtathatja Jankát/Esztert, hiszen ő megtette, amit illett, a többi már a rendszer dolga (lenne). Meg a társadalom megváltozni szükséges másik részéé, amelybe ő már nyilván nem tartozik, hiszen legyőzte a saját előítéleteit (talán sosem voltak), nyitott, felszabadult, örök-toleráns.  

A videó

Biztos vagyok abban, hogy a jó szándék vezérelte a Láthatatlan Tanoda – Rosa Parks kisvideó elkészültét, de ez most csak az én véleményem. Ugyanakkor vannak mások, akik szerint cinikus magatartás egy kedves rajzfilmet csinálni arról,

hogy az előítéletes többségiek miatt nem tudnak felzárkózni a cigányok,

sőt, az egész rendszer (értsd: kormányzati szinten is) előítéletes – utána pedig hátradőlve olvasgatni egy szója latte mellett a fröcsögő véleményeket a kisvideó alatti kommentek százaiban. Merthogy jelenleg éppen ez történik. És amely vélemények között majd lesz néhány olyan is, amelyek annyira vérlázítóak, hogy törölni is kell őket. Én aláhúzom még egyszer: azt feltételezem, hogy a film jó szándékkal készült, és a társadalmi békét és párbeszédet kívánja erősíteni. A végén még azt is mondják, hogy Peace. Ami már majdnem PC. Sőt, több is annál. Hát, rajtam ne múljon, legyen.

Nem akarok a film minden elemére kitérni, de egyes témakörök kapcsán megfogalmazott állításokra mindenképpen szükséges reagálni. És leginkább azért, mert igazságtalan lenne, ha a dolgoknak csak az egyik része kerülne – meglehetősen egyszerűen – bemutatásra.

*

Ma Magyarországon a véleményem szerint

nincsen rendszerszintű megkülönböztetés a cigányok irányába.

Ellenben van nagyon is egyértelmű rendszerszintű törekvés (kormányzati küzdelem) arra, hogy a cigányok felzárkózásához rendelkezésre álljanak eszközök, források, illetve megvalósuljanak feladatok teendők. 

Csak azt valahogy a film készítői nem akarják látni. Holott, ha megvitatható lenne, akkor érdemben kétségbe is lenne vonható az, hogy a rendszer ellehetetlenítené a cigányok jövőjét. Már csak azért is, mert egyre több ember érti meg, hogy a cigányok nélkül a magyar gazdaságnak és társadalomnak sincsen jövője. És itt kell újra elmondanom: a cigányok kérdése nem esélyegyenlőségi kérdés elsősorban, hanem gazdasági alapú. Ebből adódóan a többségi társdalomhoz való felzárkózásuk sem azon múlik, hogy kellően befogadó-e a többség az irányukba (mennyire kevésbé elutasító), hanem azon, hogy ők maguk is képesek lesznek-e olyan tudás, képességek, szociokulturális támogató környezet birtokosai lenni, amelyek révén a gazdasági alapú társadalmi felzárkózásnak lehetnek a részesei. Az elmúlt évek számos helyen bebizonyították, hogy utóbbiból helyi szinteken igenis eredhet társadalmi nyitottság, tolerancia és befogadás. 

A filmet próbáltam cigányként nézni, aztán próbáltam úgy, mintha a többségi társadalom tagja lennék, és próbáltam olyan külföldiként is, aki csak a filmben elhangzottak alapján alakíthat ki valamilyen véleményt a magyarországi cigányok helyzetéről.

Lesújtóan egyoldalúnak találtam,

mind a három szemszögből nézve.

Sokszor elmondtam már, most is teszem, minden mindennel összefügg. De a meglévő lehetőségekkel élni kell, illetve azokkal a lehetőségekkel kell élni, amelyek rendelkezésre állnak. Egyetértek azzal, hogy a lakóhelyhez közeli állami iskolából sok esetben valóban hiányoznak a megfelelő szaktanárok. Az okok sokfélék lehetnek, a változtatást én is szükségesnek tartom. Ugyanakkor az állami iskolák túlnyomó többségét felújították az elmúlt években, illetve folyamatosan zajlanak azok a programok, amelyeknek köszönhetően egyre jobb infrastruktúra várja a gyerekeket. És igen, a cigány gyerekek túlnyomó többsége ezekbe az iskolákba jár. De Arany János verseit itt is ugyanúgy meg kell tanulni, mint minden másik iskolában. 

Ugyanakkor egyáltalán nem igaz – hiába sugalmazza ezt a film –, hogy minden „Tomi” olyan iskolába jár, ahol ideálisak a feltételek (van elegendő és megfelelő szaktanár és más szakemberek); mint ahogyan az sem igaz, hogy minden „Jani” csakis olyan iskolába kénytelen járni, ahol a portás tanítja a földrajzot. Ezek súlyos sugalmazások. Bármelyik fővárosi külkerületi iskolát megvizsgálva kiderülne, hogy nem csak a gettóiskolák jelentenek gondot, és nem csak a cigány gyerekek között vannak olyan fiatalok, akik súlyos magatartási és tanulási gondokkal küzdenek. 

Azaz:

tessék végre abbahagyni annak a hamis képnek a folyamatos erőltetését,

hogy a cigánygyerekek mindegyikét romos épületekben tanítják alkoholista és rasszista tanárok, miközben a nem cigány gyerekek mindegyike pedig mosolygós és kedves tanárok által pallérozódva jut el egyetemi diplomáig! 

Felelős ember ma Magyarországon nem tesz ilyet. Rengeteg fejlesztésre van szükség a hazai pedagógusokkal és középiskolai oktatókkal kapcsolatosan, ez nem vitás, de visszautasítandó az a megközelítés, hogy az állam szándékkal küldi „elfekvő” iskolába a cigánygyerekeket.

Komoly érték és számomra kimondottan örömteli, hogy a filmben megjelennek a történelmi távlatok, ezzel még mindig keveset foglalkozunk. Ugyanakkor tévednek a szerzők, amikor azt mondják, hogy a második világháborút követően nem akarta a hatalom látni a cigányokat – az erőszakos államgazdasági folyamatok ugyan valóban visszaszorították néhány évtizedre a közösségek belső kulturális önazonosságát (főleg az ország északkeleti részében és az Alföldön), ellenben nagyon sok cigány embernek munkát és megélhetést hozott az az időszak, sőt, egyfajta munka alapú polgárosodás is zajlott már ekkoriban. A cigány zene élt és virult a társadalom egésze számára, és a szocialista kormány igenis engedte, hogy egyes kiemelt előadóművészek a cigányok büszkén vállalható ikonjai legyenek. A társadalmi béke sokkal egyértelműbb volt – elsősorban az államhatalom széleskörű fenyegetései hatására (pl. kmk) –, és az állam a cigányoktól elvárta, hogy igazodjanak a sorba. Cserébe angolvécét hozott, meg villanyáramot. De sem ez az időszak, sem pedig az elmúlt 400 év nem releváns azzal kapcsolatosan, hogy jelen pillanatban az előítéletesség a gátja-e a cigányok felzárkózásának. 

Mert az egész kisfilm fő mondanivalója valahogy ez szeretne lenni. Sok előítéletesség = felzárkózástól megfosztott cigányok. 

*

A film szerint a cigányok jövedelme 43%-kal alacsonyabb, mint a nem cigányoké. Amennyiben ez valóban így van, akkor látni kellene azt is, hogy

ennek nem az előítéletesség elsősorban az oka, hanem az, hogy alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek.

Azaz, azok a cigányok, akik immár dolgoznak is, olyan munkákat képesek csak ellátni, amelyre a képességeik, a tudásuk, a végzettségük, a tapasztalataik és a szocializációs hátterük alapján alkalmasak. Ezt ma sajnos többnyire közmunka, gyári szalagmunka, idénymunka, építőipar és agrárium. Mindebből az én olvasatomban az következik, hogy ha hirtelen lenne százezer szakmunkás cigány az országban, akkor az említett 43% nagy mértékben csökkenne. De sajnos nincsen. A kérdés itt leginkább az: miként lehetne elérni, hogy legyen.

A film utal arra, hogy az általános iskola után a cigány fiú „csak” a szakképző iskolát választhatja, a többségi fiatalnak pedig egyenes az útja az egyetemre a gimnáziumon keresztül. Ezzel még nagyrészt egyet is értek, de közben sokan próbálkoznak érettségit és diplomát is szerezni. Ugyanakkor a film összesen 3 másodpercet szentel annak, hogy Jani cigány osztálytársainak többsége „lemorzsolódik” a szakmát kínáló iskolából, de azzal már nem akar foglalkozni, hogy vajon miért… 

És itt egy rövid időre szeretnék megállni. Évek óta dolgozom szakképzésben lévő vagy onnan kieső fiatalokkal, köztük rengeteg cigánnyal.

A túlnyomó többségük saját rossz döntésének a következményeként nem szerez szakmát.

Általában kevés tudatosság jellemzi ezeket az élethelyzeteket, de az egyértelmű, hogy szinte mindannyian megbánják évekkel később ezeket a rossz döntéseket. Visszatérve a filmhez: erős csúsztatás, hogy azért szerencsés a cigány fiú, mert ő nem morzsolódott le, mint a többi osztálytársa. Ez nem a szerencse kérdése. Ez egy önálló döntés kérdése, valamint azé a támogató közegé, amelyre támaszkodva a rossz és felelőtlen döntés helyett (otthagyja az iskolát) tesz saját és a családja boldogulása érdekében (szakmát szerez). Ami a legfontosabb: ebben a folyamatban a többségi társadalom az egyébként támogató és segíteni kívánó tanári, oktatói karon kívül sehol sincsen jelen. Azaz: nem befolyásoló tényező Jani szakközépiskolában maradása szempontjából a többségi társadalom (és annak vélt általános cigányellenes magatartása), hanem a saját családja, saját közvetlen környezete hat rá a leginkább. Pont. 

Itt fontos megemlíteni, hogy minden, nagy számban cigány fiatalokkal foglalkozó oktatónak és tanárnak komoly társadalmi elismerés járna,

mert 99%-uk mindent megtesz azért, hogy a diákjaik végzettséget szerezzenek.

A következő erősen kétségbe vonható állítás a filmben, hogy Janit, a cigány fiút a származása miatt nem veszik fel dolgozni. Mielőtt bárki azzal vádolna, hogy nem akarom látni az előítéletességet ma Magyarországon, kijelentem gyorsan, hogy nincs olyan település és nincs olyan környezet, illetve munkahely, ahol ne lehetne bizonyosságot találni bármikor arra, hogy van a cigányokkal szemben előítélet. Van. Az a baj, hogy sokan csakis ezt akarják megtalálni, csakis ennek a felfedezése, kimutatása az egyetlen céljuk, miközben akár azzal is lehetne foglalkozni, hogy hogyan változtassunk az előítéleteken mi magunk, cigányok is. 
Maradva a szakmát szerzett cigányoknál, az én tapasztalatom az elmúlt évek során pont, hogy ellentétes mindazzal, amit a film sugall. Rengeteg cigány talált munkát, elsősorban a közfeladat-ellátásban (kalauz, buszvezető, nővér, postás stb.), illetve a hazai gazdaság munkaerőhiánya felszívta a közfoglalkoztatottak jelentős részét, továbbá a frissen végzett szakmunkásokért két kézzel kapnak a cégnek. A cigányokért is. Roppant egyszerű megidézni a végzettséggel bíró, de származása miatt fel nem vett cigány fiatal képét. Több ezren is lehetnek ilyenek, nem vitathatom. De közben több ezren vannak azok is, akiknek nem voltak ilyen gondjaik az elmúlt egy évtized során. 

A film beleégeti a retinánkba, hogy a cigányok foglalkoztatottsága 40%-kal alacsonyabb, mint a többségieké. Valószínűleg így van. De ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen nem arra van szükség, hogy a mindennapi rasszizmusával szembesítjük a társadalmat, hanem teszünk azért, hogy jobb iskolai végzettséggel, szakmaszerzéssel könnyebben és többen tudjanak majd a cigányok elhelyezkedni.

Ahhoz pedig egy erősen reakciós feltételnek kell teljesülnie: tanulni kell.

A lehető legtovább.

*

Véleményem szerint rendszerszintű a szándék és a küzdelem a cigányok felzárkózására. Az elmúlt 10 év vívmányai igenis rengeteg eszközt kínáltak arra, hogy a mélyszegénységben élők helyzete javuljon. Évi több tízmilliárd forintot költ hazai forrásból az állam a szociális alapú étkeztetésre, ebben benne van az ingyenes óvodai és iskolai étkeztetés gyakorlatilag minden cigány gyermek számára. Ingyenesek a tankönyvek. Ösztöndíjak vannak. Az általános iskola után a szakképzés a gyors munkába állást és a biztos pénzkereset megteremtésének a lehetőségét kínálja, de ahhoz el kell azt végezni. Bátran ki merem jelenteni, hogy a szakmaszerzés ma a legegyértelműbb út a társadalmi felzárkózáshoz a hazai cigányok számára, csak ki kellene használni az abban rejlő lehetőségeket. 

Konkrét példát hozok:

a lemorzsolódott, szakmát nem szerzett cigány fiatalok bármikor visszatérhetnek szakmát szerezni,

két szakma megszerzése ma ingyenes. Ha ezt úgy teszik, hogy 25 éves koruk előtt be is tudják azt fejezni, akkor azt nappali tagozatos formában is tehetik, de afölött is várják őket, akkor tömbösítve vagy más alternatív formában tanulhatnak. És hogy közben a megélhetésre se legyen gondjuk, az áprilistól bevezetendő szakképzési/felnőttképzési diákhitel pénzbeli támogatást is jelent mindenki számára (18 – 55 éves kor között). Sőt, ezt meg lehet fejelni azzal, hogy a tervek szerint a szakmát szerző lányok esetében a fennálló diákhitel-tartozás 50%-a kerül eltörlésre a második gyermek megszületésekor, egy harmadik esetében pedig a teljes fennálló tartozást elengedi az állam. Ezek a kisbabák jó eséllyel amúgy is megszületnek, de akkor jelentsenek ilyen formában könnyítést, segítséget ahhoz is, hogy szakmát szerezzenek az édesanyák és közben a megélhetésükre is jusson forrás.

Nem győzöm elégszer elmondani, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházak, a bölcsődei férőhelybővítések, az óvodák és iskolák felújításai, az egyetemi roma szakkollégiumok, vagy éppen a cigány lányok iskolában maradását segítő állami projekt-programok

egyáltalán nem a rendszerszintű megkülönböztetést bizonyítják,

hanem pont annak az ellenkezőjét: a rendszerszintű felzárkózási küzdelmet, amelyben az állam nagyon sok mindent kínál, és amit nekünk, cigányoknak sokkal nagyobb hatásfokkal kellene kihasználnunk.

Még néhány konkrét szám: az ország egyik leginkább felzárkózás-szükséges területe a kunhegyesi járás, olyan települések találhatók itt, mint Tiszabura, Tiszaroff, Tiszabő. Az elmúlt években több mint nyolcmilliárd forint értékben kapott uniós projektekre támogatást a térség, ennek nagy részét olyan projektekre fordították, amelyek egyértelműen társadalmi felzárkózást (cigányok jobb helyzetbe kerülését) célozták; miközben egyes más fejlesztések (óvoda, iskola, orvosi rendelő felújítása stb.) közvetett módon segíthetik azt, hogy jobb legyen a cigányoknak az itt található településeken. Ezek hatalmas összegeknek tűnnek elsőre, de valójában annyi mindent kell folyamatosan fejleszteni, hogy az eredmények csak lassan kezdenek látszódni. Emellett nagyon szükséges, hogy az eredményes forrásfelhasználáshoz a célcsoport is a korábbiaknál aktívabb, eredményesebb legyen, és jó értelemben véve használja ki azokat a lehetőségeket, amelyek felbukkannak.

Itt egy pillanatra megint legyünk külföldiek, a magyar állapotokról csak közvetve (akár ilyen videókon keresztül) értesülők bárhol a világon. És most képzeljük, el, hogy mennyivel lenne árnyaltabb a kép, ha kiderülne, hogy Magyarországon az állam fizeti 3 és 14 éves kor között az óvodai és iskolai étkezést, ingyen adja a tankönyvet, kedvezményes (majd később kiváltható) hitelt kínál megélhetésre, ha szakmát akar tanulni valaki, külön tehetséggondozó programmal segíti a roma egyetemistákat, kiemelt célként kezeli a cigány lányok iskolában maradását és ehhez is külön forrásokat kínál, országos tanodahálózatot finanszíroz, valamint folyamatosan kínál fejlesztési forrásokat olyan térségek megújítására, ahol nagy számban élnek cigányok. 

És akkor most lehet megkeresni a leesett állakat.

*

Sajnálom, hogy a film nem szólt olyan témákról, amelyekben a cigány közösségek felelőssége is (mondom: felelőssége IS) szóba hozható. Mert, hogy ezek is komoly visszahúzó erők,

de ezeken leginkább a cigányok maguk tudnának változtatni.

Soroljam őket? Hát bátran: nagyon jó lenne tenni a tudatos gyermekvállalás gondolatának a megerősödése érdekében, mint ahogyan szólni kellene a biztonságos szex, az egészségtudatos magatartás megteremtésének, a családon belüli erőszak visszaszorításának, vagy éppen a cigány lányok, nők asszonyok helyzetének a fontosságáról, vagy éppen a droghelyzetről is.

Végül egy nagyon egyszerű kérdés mindarra, amit a film kér tőlünk a végén. Előítéletesség-e azt feltételezni, hogy ma Magyarországon mindannyiunknak szembe kell néznünk és tudatosabbnak kell lennünk a saját előítéletességünkkel?

Pacha? De ma pacha.

Összesen 214 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A rendszerszintű rasszizmus egy angolszász ideológiai import. Erre alapul a BLM, az esélyegyenlőségi biztos pozíciók túlburjánzása, és a pozitív diszkriminációs intézkedések, ahol arra kap valaki pluszpontot, hogy néger vagy sem, nem pedig mondjuk ara, hogy szegény vagy jómódú.

Meddig vár még Orbán Viktor azzal, hogy kinevezze Forgács Istvánt cigányügyi államtitkárrá? Az egyetlen felkészült, hiteles, a valóságra választ adni képes szakember.S legyen már végre világos mindenki számára, a játszma 22-ről szól. Mármint az ellenségeskedés, a szembenállás felszítása.

nem értetted a szemetet, viszont vannak nem cigányok is ezekben a gettókban, nemcsak a cigányok szegények és elesettek.

Itt lenne az idje közösség elleni izgatás miatt nyomozni a film készítői ellen. Ez a film semmi mást nem tesz, csak indulatokat szít. Próbálkoznak a mocsok balliberálisok összeugrasztani a társadalmat az abortusszal is, meg ezzel is, vigyáznunk kell!

Valóban? Még azt sem tudod, hogy maguk a zsidóság sem tudja, ill vita tárgya, hogy vallás vagy nép.

Ha vallás, - szerinted az - akkor te nem vagy zsidó, hiszen nem tartod a vallásod.

"a zsidóság nem kisebbség, az vallási felekezet."

Miért tartotta zs-nek? Szülei? Nagyszülei? Vagy az anyukája?

A gyöngyöspatai általános iskola története szépen illusztrálja a rajzfilm tételeit. A Tomik szabadon válogathattak a 20-25 kilométerre levő iskolák közül, ahová el menekülhettek a falu felújított, úszómedencés iskoláját kisajátító és lezüllesztő Janik elől, akik ezért még kártérítést is kaptak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés