Mi is az a jogállamiság? – megjelent az új Külügyi Műhely

2020. november 26. 12:48
A lapszám az indiai filmek és ideológiák kapcsolatával is foglalkozik.

A jogállamiság elméleti kérdéseitől az indiai filmek és ideológiák kapcsolatáig: megjelent a Külügyi Műhely 2020/2. lapszáma!

A Külügyi Műhely c. online tudományos folyóiratot 2019 novemberében indította el 22 doktoranduszhallgató, doktorjelölt és fiatal szakértő, és a jelenlegi lapszám jelenti a kiadvány első évfordulóját. A folyóirat három, eddigiekben megjelent lapszámában színes intézményi háttérrel és szakmai tudással rendelkező hallgatók, oktatók és szakértőt osztották meg kutatási eredményeiket, rendkívül változatos témakörökben. A teljesség igénye nélkül, az alábbi írások láttak napvilágot a Külügyi Műhely aktuális számában.Hegedős Soma, a Danube Institute munkatársa a jogállamiság teoretikai problémáit járta körül az Európai Unió jogfelfogásának vonatkozásában, alaposan körbejárva a történelmi és fogalmi előzményeket.

Varga Erzsébet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar megbízott oktatója az agresszív adótervezési struktúrákra vonatkozó nemzetközi információcsere témakörét járta részletesebben körül tanulmányában.Kis Katalin a Kelet-afrikai Közösség tőkevonzó képességét vizsgálta meg, különös figyelmet szentelve a 2020-as COVID-19 pandémiás helyzet okán előállt nehézségekre, amelyek kifejezetten érintik a fejlődő államokat.

Pesci Marco immáron másodjára publikálta kutatási eredményeit a Külügyi Műhelyben, ezúttal a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát térképezte fel, hangsúlyosan a szudáni Omar al Bashir esetet.A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium több jelenlegi és volt diákja is nyújtott be közösen megírt tanulmányokat. Fábian Armin Vincentius (TudományOn oldal főszerkesztője), Pajor Angelika és Vadas Ágoston Magyarország és Dél-Korea politikai/diplomáciai és gazdasági kapcsolatait mutatta be az elmúlt 30 évben. Igari András, Bálint Janka és Pálffy Patrik pedig statisztikai eszközökkel igyekeztem meghatározni Közép-Európát.

Fejes-Jancsó Dorottya munkájában az indiai filmek és a mindenkori aktuális ideológiai áramlatok közötti kapcsolatok bemutatását vállalta az 1990-es évek Bollywoodban.Kozma Klementina, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Amerika Tanulmányok Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa Románia és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak kezdetét mutatta be.

Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa Szerbia és Koszovó viszonyrendszerét mutatta be a 2010 és 2020 közötti időszakban.Végezetül Kiss Csaba recenziójában Asef Bayat Revolution without Revolutionaries. Making Sense of the Arab Spring (magyar fordításban: Forradalom forradalmárok nélkül. Az Arab tavasz értelme) c. 2017-es könyvét mutatta be és osztotta meg a gondolatait.

A teljes lapszám elérhető többek között a Külügyi Műhely Alapítvány honlapjáról, a Magyar Tudományos Akadémia REAL és REAL-J repozitóriumaiban, az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívumban, valamint a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT.hu) oldaláról.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés