Miért lett Magyarország a Nyugat kedvenc céltáblája?

2020. november 22. 21:27

Frank Füredi
Látószög blog
Aki a nyugati médiából tájékozódik, nemigen juthat más következtetésre, minthogy Magyarországon olyasféle helyzet van, mint 1938 Németországában volt.

„A koronavírus-világjárvány kitörése óta valóságos keresztesháború jellegét öltötte a Magyarország elleni dezinformációs kampány. Aki a nyugati médiából tájékozódik, nemigen juthat más következtetésre, minthogy Magyarországon olyasféle helyzet van, mint 1938 Németországában volt, mondjuk néhány héttel a Kristallnacht előtt.

A Magyarország iránti ellenérzés olyannyira mélyen beitta magát a kommentátorok lelkébe, hogy már-már abban látszanak reménykedni egyesek, hátha a világjárvány végre méltó büntetéssel sújtja Orbán Viktor miniszterelnök kormányát.

Sokáig azt hittem, hogy a Magyarországra szórt nyugati médiaszidalmak már nincsenek rám hatással, mígnem aztán nemrégiben kezembe került a British Medical Journal (BMJ) november 4-i cikke. A BMJ a világ orvosi szaklapjai közül azzal tűnik ki, hogy közlés előtt az egyik legalaposabb szakmai ellenőrzésnek veti alá cikkeit. Amikor azonban az ember már egy cikk címében azt olvassa: »Covid-19 – Magyarország válasza a világjárványra nagyobb bajt okozhatott, mint maga a vírus«, akkor egyértelmű a következtetés, hogy a BMJ szaklektorai kollektíve szabadságra mentek.

Az orvosszakmai tudósítás leple alatt az írás olyan képet fest Magyarországról, mintha nem csupán diktatúráról lenne szó, hanem egyenesen bukott államról. A szerző már a nyelvezet szintjén is kifejezetten tendenciózus propagandaeszközöket alkalmaz. Azt írja például, hogy »ártalmas egypárti kormányzat« működik Magyarországon. Érdemes felfigyelni az »egypárti« szakkifejezésre. Egypárti rendszereket a jól ismert tekintélyuralmi államokról szólva szokás emlegetni. Az Encyclopaedia Britannica szerint a történelemből az egypártrendszer három formája ismeretes: »a kommunista, a fasiszta, illetve a fejlődő államoké«. Így hát a BMJ olvasójának kétségkívül azt kell gondolnia, hogy a magyar politikai rendszer ugyanabba a kategóriába tartozik, mint amit kommunizmus, illetve fasizmus néven szokás emlegetni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 83 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Magyarországon egypárti kormányzat működik... és Nagy Britanniában nem egypárti a kormányzat?

Contra facta non argumenta.

Az előjel ugyanaz. Támadták, amit irigyeltek. Ebből lett az intézményesített irigység uralma, a kommunizmus.

Nyugaton általában nincs jelentősége ilyen mesterséges határoknak, mint kétharmad.
50%+1 mindent visz.

Azért a gyönyörű, csodálatos Szudéta vidék, majdnem Katowicéig, főleg német volt. Néhány éve elmentünk abba a kisvárosba, ahonnan a dédmamám és a testvére lejöttek a kiegyezés utáni Magyarországra, mert akkor úgy nézett ki, itt jobb lesz az élet.

Egy igazi álmos vasárnap délelőtt jártunk ott, átjőve a lengyel részről. A főtéren, a templom előtt, fekete gránit emlékoszlop van, évszázadok óta áll ott, természetesen német feliratokkal.. Valahogy ma is érezhető a valamikoriak hűlt helye.

Az idős ottani rokonokat, plusz azokat a magyarországiakat, akik a háború végén azt hitték, jobb lesz otthon, kitelepítették a többiekkel együtt a távoli német földre, ahol hamar meg is haltak. Csupa idős ember volt. Dédmama az első volt a kitelepítési listán abban a magyar kisvárosban, ahol élt, de akkor már féléve ő is halott volt. A fiatalabb rokonok az előző népszámláláson magyar anyanyelvűnek vallották magukat, ők maradhattak. A magyar kitelepítés nem járt brutális, gyilkos kegyetlenséggel, mint a cseh, de azért a teljes vagyonvesztést kegyetlen volt lenyelni és a nehéz első éveket.

Elég volt 10 év ahhoz, h. azok, akik a nyugati oldalra kerültek, talán inkább jobban jártak, mint rosszul.

Az a kitelepítés rémes volt. A rokonaimnak szerencséjük volt, mert a helyi csehek között voltak, akik kedvelték őket, de a transzportba így is belekerültek, nem számított, ki hány éves.

ahhoz, h. világos legyen, h. bizony jobban jártak, akik visszakerültek az óhazába

mindegy

Königsberg mindennek a legalja volt és olyan szomorú, h. egy önmagában borzalmas háború után a győztesek kiderült, h. nem sokkal magasabb rendűek erkölcsileg, mint a vesztesek. A bosszú iszonyú volt. A németek javára írandó, h. mindezt, az árván maradt gyerekek sorsáról szóló nagyszerű, bár megrázó filmben feldolgozták. A németség végül is túlélt, de ki tudja, mire és h. mennyiben és meddig lesznek még németek, Bach és Brahms népe?

A fiam első feleségének és a négy gyerek mamájának az édesapja königsbergi menekültek gyermeke volt, már Szászországban született. Az esküvőn beszélgettem olyan idős rokonnal, aki gyerekként részt vett a Nagy Menekülésben. Azt mondta, nem félt, mert a szüleivel volt.

Végül is a németség, amit háborúval NEM, gazdasággal elérte K-Európával szemben. Ezt szintén ottani rokontól hallottam, aki a Wende után katonatisztből milliárdos építési nagyvállalkozó lett.

Szívből remélem, h. ennek a nagyon távoli és NEM családilag rokonnak a nagyképű, magát győztesnek érző megjegyzése NEM lesz igaz a jövőre nézve, mert az nem jelentene mást, mint a magyar érdekek kikényszerített föláldozását Magyarország részéről.

Minden nemzeti vagyontárgy visszavásárlását és a határon túli magyarság segítését, bármilyen formában, nagy örömmel, sőt, büszkeséggel fogadom.

A történelem Urának kezében vagyunk.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés