A balliberális ügyvéd szerint a jogállam úgy néz ki, hogy feles többséggel módosítanak alkotmányt és kétharmados törvényeket.
Mint arról korábban írtunk, Magyar György a Klubrádióban „már a bűncselekmény kategóriájának” nevezte a kilencedik Alaptörvény-módosítást. Emellett azonban beszélt egy esetleges ellenzéki győzelem utáni jogalkotásról is, amelynek leiratát a rádió honlapja nem is közölte.
Ugyanakkor a feltöltött hangfelvétel tanúsága szerint az ügyvéd – aki 2018-ban egyéni képviselőjelöltként is indult a választáson, nemrég pedig megalapította az Ellenzéki Együttműködést, (ELEGY) amely szervezet az ellenzék felkészülését hivatott segíteni a 2022-es választásra – az ötödik perc környékén a következőket mondta.
„Van egy nagyon fontos elképzelésünk. Ha sikerülne az ellenzéknek akár csak egyszerű többséghez is jutni, azonnal hozzá kell nyúlni négy nagyon fontos jogi felülethez. Az egyik az alkotmánymódosításnak az a része, ami vadhajtás, és le kell nyesegetni, és ezt természetesen egy esetlegesen módosított új alkotmányt népszavazással kell legitimálni, nem vonaton kell alkotmányt írni. A pártfinanszírozás, és itt most visszatérek arra, amiről szerintem beszéltünk, hogy most elvonnak pénzt, de én meg látom annak a lehetőségét, hogy egy pártfinanszírozással összefüggésben az így elvont pénzeket esetleg majd vissza lehet kapni rendelkezések folytán. Választójogi törvényt kell tisztességesen, kétfordulóst létrehozni, és nagyon fontos, ami a leglényegesebb szinte: a független intézmények függetlenségének visszaadása. Akkor működik egy jogállam, akkor működik demokrácia” – jelentette ki.
A probléma csak annyi, hogy az ügyvéd által említett területek újraszabályozása az Alaptörvény-módosítástól a választási törvény átalakításáig egytől egyig minősített többséget, azaz parlamenti kétharmadot igényelnek. Kétharmados a pártok gazdálkodásáról szóló törvény is, és minősített többség kell az alkotmányos intézmények – a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyészség, és a bíróságok – átalakításához is. Magyar György azonban hozzányúlna a teljes berendezkedéshez egyszerű többség esetén is.
Ha ez így történne, az nemigen felelne meg az ellenzék – köztük is az egyik leghangosabban Magyar György – által oly sokat hangoztatott „jogállami elveknek”. A jelenség nem új a balliberális oldalon: ismert, korábban Fleck Zoltán, az ELTE jogszociológus oktatója is arról értekezett, hogyan „lehet egy ellenzéki választási győzelem esetén az Orbán-rezsim közjogi akadályait semlegesíteni a jogállam visszaállítása és stabilizálása érdekében”.
Vonatkozó cikkünket itt olvashatja.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Gerzsenyi Gabriella egy félmosollyal a száján közölte: 131 nap, és Orbánék buknak.
Mary Khan-Hohloch szerint Németországot valóban lenne miért elmarasztalni a jogállamisági kérdések kapcsán.
Dornfeld Lászlót kérdeztük annak kapcsán, hogy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott egy jelentést, amely szerint romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon.
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
Az ügyvéd szerint előre lejátszott a verseny, olyan, mint „egy vállalkozás, ahol már előre tudják, ki nyeri meg a kiírt tendert”.
Helyzetbe hoznák az óbaloldal politikusait.
A Shell hangsúlyozta, egyedi, elszigetelt esetről van szó.
Az országok élesen megosztottak abban a kérdésben, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát felhasználják-e Kijev megerősítésére.
