Bár az országos tesztelés nagyjából fegyelmezetten lezajlott, a hatékonysága és az értelme kérdőjeles, az elképzelt második kör megvalósítása pedig a magukra hagyott önkormányzatokon is megbukhat.
Piros kabátos, középkorú férfi fekszik a földön, eddig kiabált, de már lecsendesedett. A hátán – nyakán? – biztonsági őr térdepel, egy kiadós lökdösődés után vitték földre társával egy kis szupermarket előtt. A férfi bűne: nem volt nála a „COVID-útlevele”, amit az kaphatott, aki részt vett a hétvégi országos tesztelésen. A videót eddig csaknem félmillióan látták, alatta ötezer hozzászólásban feszül egymásnak az internet népe: van, aki szerint jól meg is kellett volna verni, mások, jóval többek szerint – így a videót megosztó Ondrej Stefik kormány- és lezárásellenes aktivista szerint is – a kormány tehet az egészről, amelyik értelmetlen szabályozásokkal korlátozza, és semmire sem jó teszteléshez köti az emberek szabadságát.
Mindez furcsának tűnhet innen, Magyarországról, ahol a sajtó jelentős része ünnepelte Igor Matovic miniszterelnök azon bejelentését, hogy az egész országot leteszteli, és csak elvétve akadt, aki utána is járt, hogyan is zajlott maga a folyamat.
A szlovák sajtóban olvasottak és a Mandinernek nyilatkozó helyi forrásaink elmondásai alapján nekünk úgy tűnik:
Bár a szlovákok jó része fegyelmezetten részt vett a tesztelésen, de a szervezés és lebonyolítás körül fellépő káosz, a tesztek beszerzése körüli kérdések, a tesztek pontatlansága, a személyzet hiánya és a támogatás nélkül hagyott önkormányzatok problémái árnyalják a képet.
A múlt héten még életben lévő kijárási tilalom – melynek értelmében éjjel 1 és hajnali 5 óra közötti időszaktól eltekintve csak vírustesztelés és a legszükségesebb dolgok miatt hagyhatta el az ember az otthonát, a legközelebbi élelmiszerboltba, dolgozni vagy orvoshoz mehetett – egyfajta feloldásaként múlt hét szombat és vasárnap az egész ország számára tesztelést írtak elő.
Siker, csökkentett módban
A tesztelésre valóban elment mintegy 3,6 millió ember, amit szlovák egészségügyi szakértők is viszonylagosan eredményesnek értékelnek, maga Matovic pedig korábban úgy nyilatkozott, még 2,5 millió embernek is örülne, tehát abszolút sikerként kommunikálhatta a történteket.
Mindehhez viszont a kormány nem gondoskodott
A tesztre rendelt tömeg irányítása nem sikerült túl fényesen:
– rendszeres, ironikus felvetés volt, ha valaki most nem kapja el a vírust, akkor soha.
Annak kapcsán pedig, hogy nem volt elég orvos és az egészségügyi személyzet, akit be tudtak vetni a teszteléshez, eléggé beszédes, hogy 200 magyar orvostanhallgatót és 50 osztrák katonaorvost is segítségül kellett hívni a lebonyolításhoz – őket nevezte megszállónak Lubos Blaha ellenzéki SMER-es politikus, Matovic mindenesetre inkább megköszönte a segítséget – ráadásul a toborzás kapcsán is voltak izgalmas pillanatok, az orvosokat ugyanis az utolsó percben, különféle prémiumok belengetésével próbálta a miniszterelnök rávenni, hogy vegyenek részt a tesztelési folyamatban; péntek este végső kétségbeesésében már 1100 eurót (kb. 400 ezer forint) ajánlott fel a kétnapos folyamatban résztvevő orvosoknak, sőt, minden pozitív teszt után további 20 eurót.
Így is előfordult azonban, hogy a kassai főpolgármester hiába jelezte a kormánynak, hogy nincs elég szakember, még pénteken is azt a választ kapta, hogy akadékoskodás helyett inkább a megoldáson dolgozzon.
Az önkormányzatok és a kormány között egyébként is igen feszült viszony alakult ki amiatt, hogy a tesztelés megszervezését – helyszínt, a helyszínhez való nem egészségügyi személyzetet, fertőtlenítőszert, és így tovább –
Sőt: a védelmi minisztérium által odarendelt katonák tisztességes élelmezéséről is sokszor a településeknek kellett gondoskodniuk.
Ráadásul az igazoló lapoknál is problémás volt az elosztás: volt olyan forrásunk, aki arról számolt be, hogy ahol ő volt tesztelni szombaton, egy komáromi állomáson, a személyzet a hosszan kígyózó sornak bejelentette, hogy összesen húsz darab teszt maradt a készleten – neki még épphogy jutott, de a mögötte álló többtucatnyi ember mehetett vissza vasárnap.
Gyakorlati gondok
A tesztelés mindenesetre lezajlott, a hatékonyságát azonban meglehetősen megkérdőjelezi az a tény, hogy az alkalmazott teszt nem a pontosabb PCR, hanem egy pontatlanabb, antigén alapú gyorsteszt, amelynek pontossága 99,5 százalék körül alakult. Ez nem tűnik magas számnak, de 3,6 millió embernél már tízezres nagyságrendet jelent, főleg úgy, hogy maga a kormányfő is ennek 2-3-szorosára teszi a fertőzöttek tényleges számát. S emellett ott van még az a csaknem kétmillió ember, aki nem ment el tesztelni sem.
Mindazonáltal, akit negatív eredménnyel teszteltek, az kapott róla egy iratot – „COVID-passzt” vagy „útlevelet”, - amelynek birtokában már mehet szabadon például élelmiszerboltba, ruházati boltba, plázákba, egyszóval kinyílt számára a világ.
Aki nem ment el a tesztelésre, az viszont nagyjából ugyanazokkal a korlátozásokkal szembesült, mint a múlt héten mindenki,
de már dolgozni sem mehetett.
Helyi forrásaink ugyanakkor kiemelték:
– nem véletlen, hogy erre is akadt példa, harminc euróért árulták az ellopott igazolásokat.
Ami tovább rontja a papíron szép összképet, hogy sok helyen – ellentétben a fellökött piros kabátos úriemberrel elbánó biztonsági őrökkel – egyáltalán nem kérik a belépésre jogosító igazolást; pozsonyi és komáromi forrásainktól úgy tudjuk, általános gyakorlat, hogy akár a nagyobb bevásárlóközpontoknál is legfeljebb számlálták a bemenőket. De az is kérdés például, hogy kinek a felelőssége, és hogyan kellene ellenőriznie, hogy a boltba igyekvő, „Covid-pass” nélküli személynek valóban az a legközelebbi élelmiszerbolt vagy gyógyszertár, ahol be tud vásárolni - elvégre, ahol van is biztonsági őr, az sem igazoltathatja az embert. Az ombudsman még azt is vizsgálta, hogy egyáltalán jogszerű-e elkérni az egyszeri polgártól a nevezett kék papirost – s bár végül arra jutott, hogy igen, jól jelzi a gyorsan meghozott döntés körüli jogi problémákat az ügy.
Ismétlés a tudás anyja
Az eredeti forgatókönyv egyébként egy második körről is szólt, amit a mostani hétvégén bonyolítanának le: erre ott kerülne sor, ahol az 1,06 százalékos pozitivitási arány fölötti eredmény született – hogy mennyivel fölötte rendelik el a második kört, azt még nem tudni, mindenesetre a fertőzés az északi régiókat érinti elsősorban, meglepő módon a főváros például relatíve tiszta az első körös tesztek alapján.
ismerve a településvezetők előző körből származó, negatív tapasztalatait.
Enélkül viszont erős lehet a gyanú, hogy inkább marad a kormányfő félsikeres politikai PR-akciója az egész; nem véletlenül születtek olyan értelmezések is, minthogy a tesztelés sikere egyszersmind népszavazás Matovic mellett, eközben azonban fokozódhat a korlátozásellenes közhangulat, amely adott esetben tüntetésekben, adott esetben a piros kabátos férfihez hasonló esetekben ölthet testet.
S mindemellett a Blaháénál komolyabban vehető szkeptikus ellenzéki hangok is erősödnek, például egy igen komoly vád is felmerült annak kapcsán, hogy a beszerzett tesztek közül 10 millió darabot éppen egy olyan nagyszombati cég szállíthatta be a kormánynak, amelyhez, ha erősen közvetetten is, de Matovicnak is köze lehet.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
Súlyos hibát vétettek a pozsonyi nemzeti galériában.
A külügyminiszter szerint úgy látszik, Szlovákiában is van olyan párt, amelyik csak ellenzékben fedezi fel, hogy élnek magyarok a Felvidéken.
Amíg a múltunkról nem beszélhetünk szabadon, addig a jelenünk sem lehet teljes.
A kontinens legnagyobb kisebbségi szervezete szerint nem maradhat következmények nélkül a kollektív jogsértések gyakorlata.
Megköszönte a vendéglátást a kormányfő.
A jogállamiság fogalmát elemezve az EP-képviselő azt mondta, ez egy „gumikategória” a jogi objektivitás szempontjából.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
