Potápi Árpád János és Brenzovics László (Fotó: MTI/Soós Lajos)
Az ukrán-magyar viszony régóta nem felhőtlen, gondolok itt most például a nyelvtörvényre. Hol tartanak most a vitás ügyek?
Nem tartanak sehol természetesen.
Hiszen az ukrán politikusok nem tudják még a rendkívül nagy gesztusokat sem viszonozni vagy legalább elismerni.
Így nem lesz egyhamar előrelépés. Említettem a hatalmas szállítmányokat, segélyeket, amelyek Magyarországról érkeztek Kárpátaljára a vírus idején. És az is óriási dolog, hogy Ukrajna számára egyetlen egy határ átjárható, és az az ukrán-magyar határ. Sehol másutt nem engedélyezik azt, hogy belépjenek az EU területére. Hatalmas gesztus ez. Erre ők azzal foglalkoznak, hogy a külügyminiszter mit írt a közösségi oldalán, és ebből csinálnak diplomáciai botrányt. Ezt tragikomikus.
Vannak, akik úgy vélik, Kijevből Kárpátalja és az ott élő magyar kisebbség szinte nem is látszik, az Ukrajnában élő tetemes számú orosz kisebbséghez képest. Mit gondol, a támadások kifejezetten a magyarságnak szólnak, vagy az oroszoknak nem szeretnének bizonyos jogokat megadni, ez pedig közvetve a magyarokon is csattan?
Egyrészt minden állampolgárnak meg kell adni az őt megillető jogokat, amelyeket az ukrán alkotmány és Ukrajna nemzetközi közösségvállalása is előír. Legyen az orosz, cigány, magyar vagy román. Másrészt pedig ez egy teljesen alaptalan dolog, hiszen látjuk azt, hogy az ukránok magyarellenes lépései rendszeresek. Bár úgy lenne, hogy a kijevi vezetés számára a kis kárpátaljai magyar közösség láthatatlan lenne. Ez sajnos nincs így. Odafigyelnek ránk, és igen gyakran hoznak olyan intézkedéseket, amelyek bennünket negatívan érintenek.
A legjobb az volna, ha a kárpátaljai magyarság helyzete és az ukrán-magyar viszony is javulna.
Ezért meg fogunk tenni a jövőben is mindent, de sajnos azok a gesztusok és azok a lépések, amelyek ebbe az irányba történtek a magyarok részéről, egyelőre még viszonzatlanok és eredménytelenek.
Ennek mi az oka? Hiszen a többi utódállam esetében általában az a tendencia, hogy minél kisebb a magyar közösség az adott régióban, megyében vagy városban, a többségi fél annál elnézőbb és megengedőbb.
Elvben ez így van, azonban a gyakorlatban ez mégsem így történik nálunk.
Mi Kárpátalján azt tapasztaljuk, hogy a magyarság elleni támadás egy kormányokon átívelő jelenség.
Azt vártuk, hogy a Porosenko-kormányzat után Zelenszkij megválasztása feloldja majd ezt a rossz viszonyt és a kapcsolat javulni fog. Erre voltak is ígéretek, illetve történtek találkozók is, amelyek reménnyel kecsegtettek. Azonban a legutóbbi példa is azt mutatja, hogy ez nem billent át. Tovább kell tehát dolgoznunk annak érdekében, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzuk, és az ukrán-magyar viszony javulhasson.
Fotók és nyitókép: MTI/Soós Lajos