Tudatos magyarellenes propaganda folyik Ukrajnában – Brenzovics László a Mandinernek

Ukrajna szerint Magyarország törvénysértő módon avatkozott be az ukrán választásokba, így az ország belügyeibe azzal, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a közösségi oldalán egy posztban Babják Zoltán Beregszász magyar polgármestere melletti kiállásra buzdított. Mit gondol erről?

Ez egy tragikomédia. Hiszen Szijjártó Péter azelőtt néhány nappal vagy héttel járt Kárpátalján, és hozott ötven lélegeztetőgépet. Itt muszáj rögtön megjegyeznem, hogy a járvány idején Kárpátalja az ukrán központi kormánytól nem kapott egyetlenegy lélegeztetőgépet sem. Magyarországtól viszont kaptunk,

Mint ahogy méltatlan Potápi Árpád János államtitkár úr megvádolása is. Ilyen ügyeket nem szokás két ország diplomáciai kapcsolatainak szintjére emelni. Ez is azt mutatja meg, hogy mennyire érdekelt volt az ukrán központi kormányzat abban, hogy a kárpátaljai magyarságnak ne legyen érdekképviselete.

Kiderült közben, hogy ezeknek az ukrán vádaknak semmilyen jogalapja nincs, hiszen nem sért törvényt. Ahogy azt megírtuk korábban, Fedinec Csilla szerint semmilyen ukrán jogszabályt nem sért a Facebookon való agitáció a kampánycsend ideje alatt. Mi baja az ukrán központi kormánynak a kárpátaljai magyarokkal?

Nem csak a kárpátaljai magyarsággal, hanem úgy általában a magyarokkal van bajuk. Számos alkalommal felhívtuk a figyelmet arra, hogy igenis 2014 óta egy tudatos magyarellenes propaganda folyik Ukrajnában. Ezek a legutóbbi történések is illeszkednek a sorba. Ennek az okait nem lehet pontosan tudni, de a szándék az nyilvánvaló.

Nem ellentétes ez az Európai Unióba való bejutási törekvéseikkel? Nem értik, hogy Magyarországon keresztül vezet az útjuk az Unióba?

Nézze, ezek a szándékok nem őszinték.

Ennek objektív okai vannak: az egyik, hogy keleten fegyveres konfliktus zajlik, illetve a NATO-ban sincs fogadókészség erre. Ami pedig az Uniót illeti, a hollandiai népszavazás után ezt a kérdést még napirendre sem lehet tűzni. Másfelől pedig pontosan Magyarország az az ország, amely a legtöbbet tette a vízummentességért, illetve aki ezekben a kérdésekben Ukrajnát támogatná.

Tehát csak „etetik a jónépet”?

Itt egy kettős hazugságról van szó. Az egyik, hogy a kormány úgy állítja be az ukrán közvélemény előtt, mintha az EU-integráció vagy a NATO-hoz való csatlakozás a közeljövő kérdése lenne. A másik pedig, hogy gyakorlatilag egy olyan államot, amely a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és amelynek a szavazatán múlik, hogy felvehessék őket, folyamatosan támadják – alaptalanul.

Brenzovics László (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A napokban lezajlott helyhatósági választásokon a magyar többségű településeken magasabb volt a részvételi arány az országos átlagnál. Minek volt köszönhető ez?

Elsősorban a mozgósításnak volt köszönhető. Illetve annak, hogy megvolt a könnyített határátkelés lehetősége. Nagyon sokan Magyarországon dolgoznak, és így haza tudtak jönni a hosszú hétvégére.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) nyolc képviselője jutott be a megyei tanácsba, a kistérségekben pedig hét magyar polgármester foglalhatja majd el a vezetői széket. Mit jelent mindez a kárpátaljai magyar közösség számára?

Azt jelenti, hogy jelentős beleszólásunk lesz a megye ügyeibe, illetve a kistérségek hatásköre növekedni fog. Azok a kistérségek, amelyekben a magyar lakosság összpontosul, magyar többségűek,

K. Debreceni Mihály kárpátaljai tudósító úgy vélekedett, hogy történelmi győzelem ez a magyar közösségnek, főleg „abban a hatalmas ellenszélben, amiben a KMKSZ kénytelen volt dolgozni”. Miben nyilvánult meg ez az ellenszél a gyakorlatban?

Például abban, hogy most a választási felkészülést és a választás lebonyolítását olyan embereknek kellett vinniük, akik látták a Kárpátaljai Kulturális Szövetség székházát felrobbanva, és a választások előtt is kaptak fenyegetéseket. Olyan embereknek kellett újra vállalni a képviselőséget, akiket már képviselőségük miatt korábban is gyakran tartóztattak fel a határon, és akiket rendre zaklatott az ukrán titkosszolgálat.

Ezek konkrét megfélemlítések.

Igen, így van. A kárpátaljai magyarság elleni kampány folyamatosan folyt. Ennek ellenére mindenki vállalta a munkát. Köszönet és hála érte. A választók pedig – akiknek ugyancsak szeretném megköszönni –, szintén megmutatták azt,

Szeretne megmaradni – mint közösség – a szülőföldjén.

Potápi Árpád János és Brenzovics László (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Az ukrán-magyar viszony régóta nem felhőtlen, gondolok itt most például a nyelvtörvényre. Hol tartanak most a vitás ügyek?

Nem tartanak sehol természetesen.

Így nem lesz egyhamar előrelépés. Említettem a hatalmas szállítmányokat, segélyeket, amelyek Magyarországról érkeztek Kárpátaljára a vírus idején. És az is óriási dolog, hogy Ukrajna számára egyetlen egy határ átjárható, és az az ukrán-magyar határ. Sehol másutt nem engedélyezik azt, hogy belépjenek az EU területére. Hatalmas gesztus ez. Erre ők azzal foglalkoznak, hogy a külügyminiszter mit írt a közösségi oldalán, és ebből csinálnak diplomáciai botrányt. Ezt tragikomikus.

Vannak, akik úgy vélik, Kijevből Kárpátalja és az ott élő magyar kisebbség szinte nem is látszik, az Ukrajnában élő tetemes számú orosz kisebbséghez képest. Mit gondol, a támadások kifejezetten a magyarságnak szólnak, vagy az oroszoknak nem szeretnének bizonyos jogokat megadni, ez pedig közvetve a magyarokon is csattan?

Egyrészt minden állampolgárnak meg kell adni az őt megillető jogokat, amelyeket az ukrán alkotmány és Ukrajna nemzetközi közösségvállalása is előír. Legyen az orosz, cigány, magyar vagy román. Másrészt pedig ez egy teljesen alaptalan dolog, hiszen látjuk azt, hogy az ukránok magyarellenes lépései rendszeresek. Bár úgy lenne, hogy a kijevi vezetés számára a kis kárpátaljai magyar közösség láthatatlan lenne. Ez sajnos nincs így. Odafigyelnek ránk, és igen gyakran hoznak olyan intézkedéseket, amelyek bennünket negatívan érintenek.

Ezért meg fogunk tenni a jövőben is mindent, de sajnos azok a gesztusok és azok a lépések, amelyek ebbe az irányba történtek a magyarok részéről, egyelőre még viszonzatlanok és eredménytelenek.

Ennek mi az oka? Hiszen a többi utódállam esetében általában az a tendencia, hogy minél kisebb a magyar közösség az adott régióban, megyében vagy városban, a többségi fél annál elnézőbb és megengedőbb.

Elvben ez így van, azonban a gyakorlatban ez mégsem így történik nálunk.

Azt vártuk, hogy a Porosenko-kormányzat után Zelenszkij megválasztása feloldja majd ezt a rossz viszonyt és a kapcsolat javulni fog. Erre voltak is ígéretek, illetve történtek találkozók is, amelyek reménnyel kecsegtettek. Azonban a legutóbbi példa is azt mutatja, hogy ez nem billent át. Tovább kell tehát dolgoznunk annak érdekében, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzuk, és az ukrán-magyar viszony javulhasson.

Fotók és nyitókép: MTI/Soós Lajos