Fehéroroszország

A változás elkerülhetetlen – a Belsat lengyel–belarusz tévé vezetője a Mandinernek

2020. október 14. 10:55
„A bandita megy a saját túszaihoz beszélgetni” – mondja Lukasenka újabb akciójáról Agnieszka Romaszewska-Guzy, a Belsat vezetője lapunknak. A nemzetközi támogatással működő lengyel–belarusz tévé vezetője szerint „hosszú távon szuronyokon ülni kényelmetlen” Lukasenkának, Oroszország pedig nem fogja örökké finanszírozni Minszket. Bebörtönzött újságírók, lengyel kolonizáció és médiafüggetlenség – interjúnk!

Nemrég landolt a gépem Varsóban, a hétvégén Minszkben voltam, úgy láttam, a tüntetések intenzitása és mérete alábbhagyott. Mi változott Fehéroroszországban az elmúlt pár hétben? 

Ez a folyamat természetes. A 64. napját éljük a tüntetéssorozatnak, az embereknek pedig elfogyott az energiájuk. Azt is ki kell emelni, hogy a múlt vasárnapi tüntetésen csaknem 600 főt tartóztattak le, összesen pedig 12 ezer embert zártak börtönbe a tüntetések kezdete óta. Ez egy akkora szám, amelyet Lengyelországban a hadiállapot idején sok év alatt értek el. Az elrettentés miatt folyamatosan csökken a lelkesedés, egyre kevesebb a kitartás.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nemrég a bebörtönzött ellenzékiekkel találkozott a fehérorosz Állambiztonsági Bizottság (KGB) vizsgálati fogdájában. Ön milyen változásokat vár ettől a találkozótól? 

Ezt az eseményt egyáltalán nem értékelném pozitívan. Szerintem sokkal inkább egy vészjósló dolog, hiszen jelen esetben

a bandita megy a saját túszaihoz beszélgetni.

Ez a kerekasztal eszméjének a totális kicsúfolása, hiszen arról van szó, hogy én – Aljakszandr Lukasenka –, aki mindent megtehetek veletek, elmegyek és beszélgetek egyet, kifordítva ezzel a helyzetet. Ez egy baljós tendencia.

Ön 2005-ig volt Fehéroroszországban és Ukrajnában nemzetközi tudósító. Mi változott hosszútávon Fehéroroszországban? Hogyan jutott el idáig a társadalom? 

Rengeteg szempontból lehet ezt a kérdést megvizsgálni. A politikai aspektust tekintve 1994-ben, amikor Lukasenka színre lépett, a korrupcióellenes jelszavak miatt határozott támogatást tudhatott maga mögött. 2005-ben már lehetett érezni, hogy ez a politikai erő és fölény már nem a régi, megingott, hiszen színre lépett egy hatékony ellenzéki tömb. Mostanra ebből a hatalomból nem maradt semmi sem, hiszen nemcsak ellenzéke van Lukasenkának, hanem az egész ország is ellene vonult az utcákon. 

Bár a megmozdulások erőssége és létszáma hétről-hétre csökken, a kinti tapasztalataim alapján az emberek nem felejtenek és az erős ellenérzés nem illant el – lélekben forradalmárok. Az elmúlt hónapok eseményei alapján meddig tud hatalomban maradni Lukasenka? 

Biztos vagyok benne, hogy a változás elkerülhetetlen. Egy darabig lehet szuronyokkal irányítani, de

hosszú távon szuronyokon ülni kényelmetlen

– jelen helyzetben pedig lehet gumibotokkal kormányozni, de hosszú távon nem lehet gumibotokon ülni. Lukasenkának talpra kell állítania a gazdaságot, ami nem biztos, hogy sikerül, mivel a társadalom jelentős ellenállást tanúsít. Abból a társadalomból pedig nehéz kisajtolni valamilyen gazdasági előrelépést, amelyik azt nem akarja. A nagyobb válságot a következő év elejére várom, ami egyben el is döntheti a kérdést. Azt is fontos kiemelni, hogy Oroszország nem akarja hosszú távon Fehéroroszországot támogatni, hiszen a közelmúltban másfél milliárd dollárt adtak Minszknek, ez az összeg pedig éppen arra elég, hogy a Moszkvából folyósított hiteleket és adósságot kifizessék. Egy kis összeg maradhat belőle, de az nem fedezi a jelenleg felmerülő költségeket. Oroszországnak nem érdeke fenntartani a jelenlegi állapotokat.  

Ötéves viszonylatban ki állhat az ország élén? Lukasenka ciklusa 2025-ig tartana.  

Meggyőződésem, hogy Lukasenka nem fog öt évig kitartani. A gazdasági és a politikai faktoron túl nagyon sok múlik a belarusz nemzeten. A Nyugat nem szeretné az egész problémát megoldani, ahogyan Moszkva sem. Ebből kifolyólag az sem valószínű, hogy Oroszország katonailag bevonul Fehéroroszországba, mivel vannak belföldi problémáik, a pénzről nem is beszélve.

A döntő tényező az lesz, hogy maguk a belaruszok mint nemzet mit szeretnének.

És mit szeretnének? Európát vagy Oroszországot? 

A belaruszok tudják, hogy a nyugati blokkhoz sosem fognak tartozni, Oroszország ugyanis nem engedné őket. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Oroszországgal sem akarnak mélyebb integrációt, annak ellenére, hogy pozitívan tekintenek Moszkvára. A kettő között kellene egyensúlyt találni. 

A lengyel-litván tengelyen felmerül a modern kori kolonizáció kérdése is. Milyen a tényleges kapcsolat Lengyelországgal és Litvániával?  

Lengyelország és Litvánia nem csak földrajzilag, de történelmileg is kötődik Fehéroroszországhoz, ebbe a csoportba pedig Ukrajna is beletartozik. Ukrajnánál fontos megjegyezni, hogy szkeptikusan szemlélik a minszki eseményeket, ugyanis teljesen oroszellenesek, Kelet-Ukrajnában a mai napig háború folyik. Az ukránok nem értik, hogy Minszkben miért virággal a kezükben vonulnak ahelyett, hogy felrobbantanának valami orosz célpontot a környéken.

A belaruszok értik és érzik, hogy Közép-Európához tartoznak,

kolonizációról és önkolonizációról pedig szó sincs, mert Oroszországgal már van félgyarmati viszonyuk és tudatuk, a lengyelek és litvánok esetében ennek lehetősége pedig meg sem fordul a fejükben. 

A Majdanon a tömegbe lőttek, és valljuk be, ha ma ránézünk Ukrajnára – a személyes tapasztalataim alapján –, lehet, hogy inkább nekik is virágokkal kellett volna vonulniuk. Ez meg sem fordul a fejükben? 

Ez egy nehéz kérdés. Egyrészt vannak eltérő nemzeti jellegek: az ukránok harcosok, a belaruszok pedig békésebbek. Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy belaruszok végignézték az ukrán folyamatokat és látták, hogyan vonulnak be a tankok Kelet-Ukrajnába. Az oroszok elcsatolták a Krímet, háború van a Donbaszban, ez pedig kellő elrettentő erővel bírhat a belarusz emberek számára. 

A belarusz társadalmi változásokban milyen szerepet tölt be a Belsat? 

A Belsat szerepe nagyon fontos, hiszen az egyik legnagyobb független médium, amely Fehéroroszországban elérhető. Tizennégy évvel ezelőtt magam sem gondoltam volna, hogy ekkora hatással és sikerrel fogunk bírni a belarusz közéletben. A Belsatnak két fő funkciója van; az első a hiteles tájékoztatás, amivel elérjük a belarusz polgárokat; a második pedig egyfajta kultúrateremtő misszió. A Belsat adásainak nagy része belarusz nyelvű, amely nagyon fontos annak érdekében, hogy legyen egy nemzeti öntudat és kultúra. Az élet visszaigazol minket, ugyanis nagypolitikai változások esetén meredeken megemelkedik a nézettségünk. 

Én a minszki wifiről nem értem el a Belsat honlapját. A belaruszok hogyan érik el az oldalt és annak tartalmait? 

Nem csoda, hogy nem fogta a helyi wifin a Belsatot, ugyanis az egész országban le vagyunk tiltva. Ehhez még hozzájön, hogy

a tüntetések alkalmával az egész adatforgalmat lekapcsolják,

elsötétítve az internetet. A Belsat VPN-en keresztül érhető el; a legfontosabb belarusz kommunikációs csatorna, a Telegram pedig szabad felület. A Telegramról tudjuk például, hogy a mai felvonuláson a nyugdíjas tüntetőket verték meg a rendőrök. 

Milyen akadályokat gördít a Lukasenka-rendszer a Belsat működése elé?  

2020 eleje óta 17 újságírónkat összesen 24-szer vitték be, de nem előzetes letartóztatásba, hanem fogságba. Éppen most kaptam a hírt, hogy az egyik fiatal újságírónkat, akit korábban elzártak 15 napra, újabb 15 napig tartják fogságban minden indok nélkül.

A fogságban lévő kollégának tudnak bármilyen támogatást, diplomáciai vagy egyéb segítséget nyújtani?

A most fogságban tartott kollégánk egy belarusz diáklány, aki ösztöndíjas gyakornokunk, most pedig már kétszer 15 napot fog börtönben tölteni. Nincsen túl sok eszközünk, tekintve, hogy őrültekkel nehéz beszélgetni. Lukasenka a napokban küldte haza a fél lengyel minszki nagykövetséget,

harminc diplomatának kellett elhagynia az országot,

ezért a követségnek korlátozott az eszköztára. A mi eszköztárunk sajnos kimerül a híradásban, a jogi támogatásban és a család segítésében.  

A Belsattal kapcsolatban kiemelte a függetlenséget, azonban a médium fő támogatói között megtalálható az amerikai kormány, a lengyel külügyminisztérium, a litván külügyminisztérium vagy éppen az Európai Bizottság. A támogatók részéről nem érkezik nyomás a médium irányába, legyen szó tartalomról vagy közvetített irányról? 

Nem érkezik semmilyen nyomás, a Belsat teljes mértékben független. Olyan esetleg lehetséges, hogy ha egy konkrét műsorra adnak pénzt, akkor egyezkednek a tartalmat illetően. A helyettesem, aki belarusz újságíró, 13 éve dolgozik nálunk, és mindig kiemeli, hogy soha senki nem próbált rá semmilyen nyomást gyakorolni. Mi pontosan tudjuk, mit akarunk csinálni, ezt pedig mások is tudják rólunk – éppen ezért nincsen semmilyen befolyásolási kísérlet. A legfontosabb fenntartónk a lengyel állam, de sohasem kaptam telefont a lengyel külügyminisztériumtól, hogy mit kellene csinálnom. 

Ön repülőjárat utasaként beléphetne a Belarusz Köztársaság területére? 

2006-tól 2015-ig kitiltottak az országból, nem léphettem a területére. 2015 óta újra sokszor jártam Minszkben. A jelenlegi helyzetben nem próbáltam, de valószínűleg nem léphetnék be. 

Agnieszka Romaszewska-Guzy lengyel újságíró, 1962-ben született Varsóban. 1989-ig a kommunista rezsim elleni aktivista volt, sok riportot készített a szovjet blokkról és Lengyelországról. Gyakornokként dolgozott több amerikai lapnál, többek között a Washington Postnál is. 1992-ben kezdett a lengyel közmédiánál dolgozni, 2005-ig nemzetközi tudósítóként tevékenykedett Ukrajnában és Fehéroroszországban. 2007-ben a Belsat TV lengyel-belarusz közmédia vezetője lett. A Belsat az egyetlen ma létező független belarusz csatorna és online médium.   

A szerző a Mandiner munkatársa és az MCC Fellowship Program keretén belül tölti ösztöndíját a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézetben, Varsóban. Az interjú 2020.10.12-én, hétfőn készült. 

Fotó: Greczula Levente László / Mandiner 

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Belaruszban a helyzet változatlan.

Hadd ellensúlyozza Moszkva és Brüsszel egymást.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés