Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték

Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.

Európában csak hárman úszták meg.

Világszerte a városok csupán 14 százalékában megfelelő a levegő minősége, ami romlást jelent az előző évhez képest, amikor még 17 százalék volt ez az arány – írja az Euronews.
A svájci IQAir légszennyezettséget monitorozó vállalat legfrissebb, 2025 World Air Quality Report című jelentésében 143 ország, régió és terület összesen 9446 városának adatait vizsgálta. Az eredmények szerint globálisan romlik a levegő állapota, amit elsősorban az emberi tevékenységhez köthető klímaváltozás hajt. 2025-ben különösen az erdő- és bozóttüzek füstje rontotta jelentősen a levegő minőségét, de a porviharok, valamint a fosszilis energiahordozók használata miatt erősödő szélsőséges időjárási jelenségek is komoly szerepet játszottak ebben.

Az Európai Unió történetének egyik legsúlyosabb tűzvészidőszakában hatalmas lángok pusztítottak szerte a kontinensen, amelyek augusztusban tetőztek: erdők és lakóépületek váltak a tűz martalékává. Eközben a szélsőséges időjárás – például a halálos hőhullámok, áradások és aszályok – legalább 43 milliárd euró közvetlen gazdasági veszteséget okozott Európában.
Az World Health Organization iránymutatásai meghatározzák a PM2,5 néven ismert finom részecskék biztonságos szintjét, mivel ezek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. Ezek a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék belélegezve mélyen a tüdőbe jutnak, sőt a véráramba is bekerülhetnek. Kutatások összefüggésbe hozzák őket többek között légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint daganatos megbetegedésekkel.
Európában mára mindössze három ország felel meg ezeknek a határértékeknek.
2025-ben Európában csak Andorra, Észtország és Izland maradt a WHO által meghatározott éves PM2,5-határérték (5 µg/m³) alatt.
Világszinten összesen 13 ország és terület teljesíti ezt a kritériumot, köztük a fenti három európai állam. Rajtuk kívül ide tartozik például Ausztrália, Barbados, Bermuda, Francia Polinézia, Grenada, Új-Kaledónia, Panama, Puerto Rico, Réunion és az Amerikai Virgin-szigetek.
Ez azt jelenti, hogy
a vizsgált 143 országból 130 – vagyis mintegy 91 százalék – nem éri el a biztonságos levegőminőségi szintet.
A legrosszabb helyzetben Pakisztán, Banglades, Tádzsikisztán, Csád és a Kongói Demokratikus Köztársaság van, ahol a legmagasabb a szennyezettség.
A világ 25 legszennyezettebb városa kizárólag India, Pakisztán és Kína területén található, és a négy legrosszabb közül három Indiában van. Egy 2024-es elemzés szerint a fő szennyező források közé tartozik a közlekedés, az ipari kibocsátás, az útfelületekről származó por, valamint az illegális hulladéklerakás.
Budapest a 41. helyet foglalta el a listán.
A lista másik végén a Nieuwoudtville nevű dél-afrikai település áll, ahol mindössze 1,0 µg/m³ az éves átlagos PM2,5-szint. A Karoo Namaqualand régióban fekvő, zord tájáról ismert település az évente virágba boruló mezőinek köszönhetően kedvelt úti cél a természetkedvelők körében.
2025-ben Európában vegyesen alakult a levegő minősége: 23 országban nőtt az éves átlagos PM2,5-szint, míg 18 államban javulás volt megfigyelhető, és egy ország idén először szerepelt az elemzésben.
A finom részecskeszennyezés különösen Svájc és Görögország esetében ugrott meg jelentősen, több mint 30 százalékkal. Ennek hátterében főként az észak-amerikai erdőtüzek füstje, valamint az Afrikából érkező szaharai por áll. Ezzel szemben Málta mutatta a legnagyobb javulást, közel 24 százalékos csökkenéssel, ami részben az energiarendszer átalakításának és a közlekedési kibocsátások visszafogását célzó intézkedéseknek köszönhető.
Az IQAir valós idejű adatokon alapuló, folyamatosan frissített rangsora szerint a cikk készítésekor
Párizs a világ öt legszennyezettebb városa között szerepelt olyan nagyvárosok mellett, mint Peking, Dakka, Vuhan és Szöul. London szintén bekerült a tíz legrosszabb levegőjű város közé.
Március 19-én az Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat riasztást adott ki a megemelkedett PM2,5-szintek miatt Európa több térségében. A jelenséget több tényező együttes hatása okozza: a mezőgazdaságból származó, szezonálisan növekvő ammóniakibocsátás (például műtrágyahasználatból), egyes pollenek magas koncentrációja, valamint a tartósan szélcsendes időjárás.
A Copernicus szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt kialakuló alap-szennyezés – különösen Kelet-Európa és a Balkán bizonyos részein – továbbra is folyamatosan rontja a levegő minőségét.
Az előrejelzések alapján a következő napokban több nyugat-európai ország is érintett lehet, köztük Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium, az Egyesült Királyság és Írország.
Fotó: Arun SANKAR / AFP