„Egyelőre nem állnak rosszul a magyarok” – Pászkán Zsolt a romániai önkormányzati választásról

2020. szeptember 27. 19:46
A fiatalok egyelőre távol maradtak a romániai zavazóhelyiségektől, főleg a 45 év fölötti korosztály ment el voksolni – mint Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa lapunknak elmondta, ez a tény a szórványban élő, elöregedettebb magyar közösségeknek jó hír lehet; míg Székelyföldön a magyar-magyar párharcban billentheti a status quo javára a mérleget, ami legtöbbször az RMDSZ-t jelenti. Pászkán bizakodó: ha a véghajrát jól csinálják a magyarok, meglehet Marosvásárhely és megmaradhat Szatmárnémeti is.

Nyitókép: Soós Zoltán, Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltje szavaz (MTI/Kiss Gábor)

 

A legégetőbb, urnazárás előtti kérdés: vajon kik mentek el szavazni? Az országos átlag interjúnk pillanatában 38,17 százalék – milyen aránynak számít ez?

Nem túl magasnak, nagyjából erre lehetett számítani. A felmérések szerint a fiatalok körében nagyon alacsony volt a részvételi arány, a szavazók csaknem kétharmadát a középgenerációk és az idősebbek tették ki, 45 éves kortól fölfelé. A fiatalabbak lényegében távol maradtak az urnáktól, ami elsősorban mindig a nagyobb pártoknak szokott kedvezni, a kormányzó nemzeti liberálisoknak (PNL) és a szociáldemokratáknak (PSD).

Mi a helyzet a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR), ami nem várt magyarországi liberális támogatást is kapott?

Az, hogy a 21 év alattiak lényegében eltűntek, kifejezetten rosszul érintheti őket, és azt mutathatja, hogy

sem a román, sem a magyar szavazók körében nem tudtak támogatókat találni,

holott éppen az volt a reményük, hogy a nagyvárosi, magukat progresszívebbnek tartó fiatalok körében fognak aratni, és ők viszik be őket az önkormányzatokba.

A magyar korfa viszont jellemzően idősebb – tehát ha az idősebbek mentek el többségében voksolni, az a magyar közösségnek kedvezhet?

Ez főleg a szórványra igaz, itt ez valóban így van. Ugyanakkor olyan is előfordul, például a történelmi Máramaros területén, hogy a helyi magyar közösség annyira elöregedett, hogy aktív korú jelölt híján – 80-85 éves emberekről beszélünk – volt, ahol jelöltet sem tudtak állítani. De alapvetően elmondhatjuk, hogy magyar szempontból jó hír ez a korfa, az USR magyar szavazók elcsábításával kapcsolatos reményeit legalábbis keresztülhúzza.

Mi a helyzet a frontvárosainkkal? Meglehet Marosvásárhely? Megmarad Szatmárnémeti, az egyébként erőteljes román többség ellenére?

Egyelőre nem állnak rosszul a dolgok: ha az idősek mennek el szavazni, például Vásárhelyen, a magyaroknál vélelmezhető a magyar jelölt felé húzás,

a román idősek viszont megosztottak a két nagy párt – a PNL és a PSD – között,

ráadásul ott vannak a soviniszták is a Népi Mozgalmi Párttal és Marius Pascannal, az USR is elvihet pár voksot azért tőlük is, tehát minimum négyfelé oszlik a szavazatuk. Gyenge részvétel mellett és jó mozgósítással Soós Zoltán független magyar jelölt a magyar pártok támogatásával akár nyerhet is. Hasonló a felállás Szatmárnémetiben, ahol az RMDSZ-es Kereskényi Gábor polgármester újrázhat a román szavazatok megoszlása miatt a román többség ellenére.

Van, ahol nem a magyar településvezetés vagy képviselet a tét, Székelyföldön kifejezetten alacsony a részvétel. A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint román idő szerint este hat óráig, azaz három órával az urnazárás előtt, a magyar többségű Hargita és Kovászna a 41 megyéből a 34. és a 39. helyen állt 34,63 és 32,96 százalékkal.

Igen, ami ugyancsak az USR számára jelenthet gondot, amely szerette volna itt is megvetni a lábát, hiszen valószínűleg itt is a nagyon elkötelezett szavazók mentek el szavazni, ami elsősorban az RMDSZ-nek, illetve a hivatalban lévő polgármesternek lehet kedvező. Ez főleg Székelyudvarhelyen lehet kérdéses, ahol a regnáló polgármester, Gálfi Antal a vegyespártnak számító Szabad Emberek Pártja (POL) színeiben indult, vele szemben pedig az RMDSZ-es Derzsi László; kérdés, hogy követik-e polgármesterüket az udvarhelyiek, vagy inkább a pártlogó alapján döntenek majd.

A magyar-magyar párharc egyébként a későbbi parlamenti választások szempontjából is fontos tesztje az erőviszonyoknak.

Egyébként a déli megyékben a PNL is maga mellé állított egy sor, korábban PSD-s polgármestert; itt is kérdés, hogy a jellemzően szociáldemokrata elköteleződésű megyékben a szavazók az ismert archoz vagy a párthoz hűségesebbek-e.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés