Élhető várost mindenkinek!

2020. szeptember 24. 13:18

Schneller Domonkos
Facebook
Budapest tágan értelmezett belvárosában, azaz a Hungária-gyűrűn belül mintegy 82 ezer közterületi parkolóhely van… és 41 ezer fa.

„Sokan és sokat beszélünk mostanság a Nagykörúton felfestett kerékpársávról, mint ahogy arról is, hogy a három belső Duna-hídon miért nem lehet kerékpárral áttekerni, vagy épp arról, miért is költöznek ki a gyereket nevelő családok a belvárosból. Egyszóval az élhető városról. Ahogy Jan Gehl írja: Cities for People. Találó kifejezés erre az új egyensúly. De mi is ez, és miért van rá szükség?

Ennek a megértéséhez elengedhetetlen a városi terekre, mint közjavakra, végső soron »véges jószágokra« tekinteni. Azaz, elfogadni azt, hogy az utak, terek kiterjedése és keresztmetszete nem végtelen, tehát egységnyi keresztmetszetű, átmérőjű, kiterjedésű kétdimenziós térben nem tudunk két egységnyi parkoló, haladó, dugóban álló autón kívül még sétautakat, fasort, kerékpársávot, illetve széles nagy, kiülős kávézókat, fagylaltozó teraszokat kialakítani, mivel egyszerűen nem férnek el. Választani kell, rangsort felállítani, priorizálni. Ám ehhez mindenekelőtt a köztér, a közterület értékét többé-kevésbé konszenzusos alapon meghatározni. Mi a fontosabb: a babakocsi, a kerekesszék szélességéhez méretezett járda, a kutyasétáltatás, a korzózás, szórakozás, vagy épp a gyors haladás »A”-ból »B«- be, netán nagy méretű fémdobozok közterületi tárolása?

A város élhetőségéhez fontos tudni, hogy Budapest tágan értelmezett belvárosában, azaz a Hungária-gyűrűn belül mintegy 82 ezer közterületi parkolóhely van… és 41 ezer fa. Mérnöki becslés alapján ugyanezen a területen további 50 ezer férőhely található közterületen kívül, parkolóházakban, mélygarázsokban, valamint 30 ezer közterületen kívül, például foghíjtelkeken.

Egy átlagos személygépkocsi-állóhely közmegegyezés, illetve kerületi rendeletek alapján – a szükséges oldaltávolságokkal együtt – mintegy 12-15 négyzetméter közterületet foglal el. Ha valaki egy adott belvárosi lakásba állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik – a tényleges életvitelszerű ott-tartózkodást lehetetlen vizsgálni – úgy alapesetben egy, de a legtöbb kerületben ma akár két-három autót tárolhat lényegében ingyen, azaz évi jelképes, körülbelül háromezer forintért. Ennyibe kerül ugyanis az éves ingyenes lakossági hozzájárulási engedély kiváltása.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 84 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Értem, hogy Schneller Domonkos véleménye szerint a külső körúton belül ne tárolhassanak autót az ott lakók. De vajon mi a véleménye az embereknek? Kávézni akarnak az utcán, kutyázni vagy focizni, stb., vagy azt szeretnék, hogy kéznél legyen az autójuk, ha szükségük van rá? (Egyébként hová tegyék, ha ott nem maradhat, és azt ki finanszírozza?) Schneller úr szemlélete szerint az élet csupa szórakozás, szabadidőtöltés. Gyanítom, az emberek többsége szerint azonban nagyobbrészt inkább feladat, kötelesség, szükség, rohanás. Egyébként pedig a 30-35% autótulajdonost ugye nyugodtan megszorozhatjuk legalább 3-mal és az már közel 100%.

Én nem vagyok érintett. Schneller úr vajon ott lakik vagy mások szerszámával veri a csalánt?

Álljon meg a menet! Mit gondol ön az agglomerációban lakó autótulajdonosokról? Olyan csórók vagy olyan szűkagyúak, hogy sajnálják kifizetni azt az 5000 forintot a Pest-megyei matricáért? Nyugodjon meg, akárhány autó megy be a városba az agglomerációból, azért megy, mert ott van dolga, és/vagy azért, mert időre kell hazamennie, pl. a gyerekért. Az emberek túlnyomó többsége nem szórakozásból vagy mások bosszantása végett autózik.

Engem nem zavar, ha feltöltik a parkolók betonját és fát ültetnek oda. Gergő mondott ilyesmit.
Erre szavaztak, tehát kell nekik.

Már miért kellene megszüntetni a megyei matricák rendszerét? Ebből az egyes autósoknak jelképes összegből a közlekedés finanszírozására jelentős bevétel keletkezik, mert nagyon sokan megfizetik. Kiváltja az egész ország területére szóló drága éves matricát, amelyet alig vásároltak, mert legtöbben csak bizonyos útvonalon igénylik rendszeresen az autópályát. Ám ha a vidékieknek fizetniük kell a városokat elkerülő autópálya szakaszok igénybe vételéért, akkor a budapestieknek és az agglomerációban élőknek már miért ne kellene, amikor ott a legsűrűbb az autópálya-hálózat.

Több mélygarázsra szükség lenne, de nincs az a mélygarázs-rendszer, ahová a belvárosiak autóit be lehetne szuszakolni. (Arról nem beszélve, hogy a mélygarázs is környezetromboló, csak nem a földfelszínt teszi tönkre.) Kizárt, hogy a belvárosi parkolást meg lehetne szüntetni, de csökkenteni lehetne. Ha bővítenék az agglomerációba vezető kötöttpályák számát és a városhatáron építenének mellé ingyenes parkolóházakat, akkor az agglomerációból jóval kevesebben autóznának be, és a bent élők is találnának elfogadható időn belül elérhető parkolókat. Akik nem használják folyamatosan az autóikat, némi adókedvezmény fejében bizonyára kint hagynák. Az a bizonyos sokat emlegetett 'munkás körút' is tehermentesítené a pesti belvárost.

A dugódíjjal csak az a baj, hogy ha nagy területen, forgalmas utakon szednék, többszörösére növelné a dugókat. Az átmenő forgalmat sem lehet megszüntetni, mert az M0-t eszetlenül húzták meg és rendkívül szűk kapacitással. És hát oda ömlik az országon átmenő tranzitforgalom is. Már rájöttek, hogy kell egy átkötő autópálya nyugatabbra is.

Visszatérve Schneller eszetlen felvetésére, Budapest belvárosában igenis rengeteg a sétáló, kiülő hely, park, tér, utca, és a városlakók használják is. A jövőben még bizonyára számos sétáló utcát fognak kialakítani, de a parkoló autók helyére nem ülnének ki az emberek, mert annyi igény erre nincs. Különböző élethelyzetekben élünk és egyikből megyünk át a másikba. A füvön játszó kisgyerekes családokból nagyobb gyerekesek lesznek és őket már időre autóval kell hordaniuk a szülőknek a különféle foglalkozásokra. Közben a nagymamát orvoshoz, kórházba. Stb.

Ezerféle okból autóznak az emberek. Aki ebbe bele akar nyúlni, az jobban teszi, ha felmérésekkel, elemzésekkel kezdi. A biciklizéssel (és a hajózással Dávid!) hasonló a helyzet. Az imént mentem végig a körúton villamossal. Elvétve láttam biciklist, az autósokat teljesen feleslegesen szívatják. A Duna menti bicikliutat ellenben imádják az emberek, az jó ötlet volt. Az idióta ötletek, egyes élethelyzetű lakosok abszolutizálása a többiek rovására és a közlekedés esztelen felforgatása helyett az egyensúlyt kell óvatosan tapogatni - és nagy tehermentesítő közlekedési beruházásokat végrehajtani Budapesten, mert azok bizony az elmúlt évtizedekben elmaradtak a gazdasági fejlődéshez képest.

Felhívom egyes dühödten köpködő nickek figyelmét,
hogy Schneller Domonkos,
a fenti írás szerzője
- NEM Karácsony Gergelynél dolgozik a Városházán,
- HANEM Gulyás Gergelynél dolgozik - miniszterelnökség helyettes államtitkára.

(:-)))))))))

Ezt válaszoltad
Schneller Domonkos írására (kiemelések tőlem):
"Budapest nem erdő, TE KRETÉN, hanem egy ország fővárosa. TAKARODJ KI onnan a pereputtyoddal együtt, ha nem tetszik, és egy (két) autóval mindjárt kevesebb lesz ott."

Ajvééé!
Mit fog szólni ehhez
Schneller Domonkos, a MINISZTERELNÖKSÉG helyettes ÁLLAMTITKÁRA
(aki a Gulyás Gergely vezette minisztériumban dolgozik),
hogy őt egy kormánypárti hozzászóló a Mandineren "kretén"-nek nevezi,
és felszólítja,
hogy "takarodjon ki a pereputtyával együtt" a fővárosból...

(:-)))))))))))))

Én is:-) vidéken a házunk előtt:-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés