Miről szól az EU új migrációs csomagja?

„Lejárt az idő, Európa nem folytathatja tovább közös migrációs politika nélkül” – közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság illetékes alelnöke szeptember 11-én, jelezve, Európának lépnie kell a migráció kérdésében. A vita lassan öt éve húzódik; nyertek és vesztettek is vele választásokat, megannyi politikai vitát és diplomáciai botrányt keltve.

az Európai Bizottságnak pedig ez az utolsó esélye, hogy tető alá hozzon egy ésszerű megállapodást – mindezt a költségvetési harcok és korona-válság árnyékában. 

Leszbosztól Brüsszelig 

Szeptember 9-én tűz ütött ki Moria migránstáborában Leszbosz szigetén. Margarítisz Szkínász másnap meg is látogatta a görög szigeten található, tűzvész martalékává vált migránstábort és azonnali segítséget ajánlott fel az Európai Bizottság nevében. A hajlék nélkül maradt migránsokat a tagállamoknak kellett volna befogadniuk, azonban ezt többen is megtagadták. Franciaország és Németország 264 migránst fogadott be a 400-ból. Az új migrációs csomag ekkor már régen kidolgozás alatt volt, azonban

Szkínász akkori elmondása alapján az új európai migrációs megállapodás három pillérre épül. Az első elem a kibocsátó és tranzit országokkal kötött megállapodások, amelyek megakadályozzák, hogy a migránsok embercsempészek kezei köré kerüljenek. A második pillér a hatékony, közös, európai határvédelem, értve ezalatt a nagyobb emberállományt és hatékonyabb eszközöket. A harmadik elem – amely Magyarország számára is a legérdekesebb lehet – egy „állandó és hatékony szolidaritási rendszer”, ami a migrációval kapcsolatos terhek közös viselését takarja. 

Leszbosztól Brüsszelig rövid volt az út, hiszen szeptember 16-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke State of the European Union beszédében kiemelte a migráció kérdését is, azonban sokat nem árult el. A 79 perces beszéd alatt csupán annyi hangzott el, hogy

valamint felszólította a tagállamokat, hogy legyenek készek „újjáépíteni a bizalmat egymás között” a közös előrelépés érdekében. Von der Leyen kiemelte, hogy az új szabályok felül fogják írni a régiket. Előbbiek alapján a Politico arra következtetett, hogy a Dublini rendszert eltörlik, amely a kötelező migránskvóták végét jelentheti. Igazuk lett. 

A V4-ek egysége az európai migrációs politikában mindig egyhangúan elutasította a kötelező betelepítési kvótákat, ehhez a táborhoz pedig idővel csatlakoztak a balti országok, Dánia, Ausztria is. Sebastian Kurz osztrák kancellár egy nappal a bizottsági tervezet bemutatása előtt nyilvánvalóvá tette, hogy „az európai elosztás ötlete megbukott, és számos ország el is utasítja”. „Ez így nem fog menni, csak az, ha jobban védjük határainkat, együtt harcolunk az embercsempészek ellen, és helybe küldjük a segítséget” – mondta az osztrák kancellár, beállva ezzel a V4-es álláspont mögé, amely már évek óta hangsúlyozza a fenti cselekvések fontosságát. 

Üzenet Közép-Európába 

A Politico reggeli értesülései szerint – amelyek a délelőtti bemutatás óta biztosra vehetőek – az új mechanizmus lényege a közös, önkéntes szolidaritás.

hanem a jogosulatlanok deportálását.

Az új uniós javaslatcsomag lényege ugyanis az, hogy a frontországokból (Olaszország, Málta, Görögország, Bulgária) önkéntesen lehet befogadni migránsokat; azokat pedig, akiknek menekültkérelme nem esik pozitív elbírálás alá minél előbb hazaküldi valamelyik tagállam. Röviden, a beérkezett és tartózkodásra nem jogosult emberek ügyét az uniós tagállamok együttesen kezelik és tagállamonként deportálják őket kiinduló országukba – például Lengyelország csak a bangladesi migránsok hazaszállítását intézi. Erre az adott uniós tagállamnak 8 hónapja van: amennyiben kicsúszik ebből az időkeretből, úgy köteles befogadni a migránsokat. Az új intézmény neve visszaküldési szponzoráció.   

Összefoglalva: kötelező betelepítési kvóták nem lesznek; az Unióban joggal tartózkodó migránsokat önkéntesen fogadják be a tagállamok; amíg az illegális migránsokat a hazájukba deportálják.

A kontroll nélküli migráció időszaka véget ért Európában, a magyar kormány által támogatott intézkedések pedig szerves részét képezik az új csomagnak. 

Az migrációs csomag tartalma a cikk elején vázolt hármas felosztást pontosan követi, azonban vannak újdonságok is. Ez alapján a csomag intézkedései – a fentieken túl – a következők: 

•    menekültügyi eljárás hatékonyságának javítása az Unión kívül kezdődő átvilágítással; 
•    12 hetes, gyorsított menekültügyi eljárás az előzetes szűrés alapján;
•    megerősített európai határvédelem; 
•    állományában és felszerelésében is megerősített határőrség; 
•    megállapodás harmadik országokkal a menekültek visszafogadásáról; 
•    program a tehetséges munkavállalók számára a legális uniós munkavállalásért. 

Külön érdekesség, hogy az Eurostat adatai alapján a 2015-16-os csúcs után mérséklődött, a pandémia óta pedig drasztikusan visszaesett a beadott menedékkérelmek száma. Az Európai Unióba érkező migránsok kétharmada illegális. Magyarországon például csak 15 menedékkérelmet adtak be a második negyedévben.  

Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ európai uniós ügyekkel foglalkozó szakértője lapunknak elmondta, hogy az Európai Bizottság új migrációs csomagja kétségtelenül szakít az eddigi – kizárólag befogadás-központú – megközelítéssel. Kurucz szerint a külső határvédelem megerősítése, az Európán kívüli országokkal való együttműködés és az illegálisan az EU-ban tartózkodni kívánó migránsok visszaküldésének középpontba helyezése jó irány. A probléma a szakértő szerint a kiindulási ponttal van, ugyanis tény, hogy válsághelyzet kialakulása esetén a tagállamok az új javaslat szerint menekültek befogadása vagy az illegálisan itt tartózkodók visszaküldésének szponzorációja között választhatnának, ami a kötelező relokáció alternatíváját jelentené.

Ezzel szemben az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy

így kialakulhat az a helyzet, hogy egy adott tagállamnak, akaratán kívül is, illegális migránsokat kell befogadnia, ezzel pedig ugyanott tartunk, mint a 2015-ös válság kitörésekor. Kurucz Orsolya szerint a célnak ehelyett annak kellene lennie, hogy be se léphessen az EU-ba az, aki nem jogosult az itt tartózkodásra.

Vegyes fogadtatás  

Mindenki magas elvárásokat támasztott az új csomag irányába,

„Csehország számára a migránsok kötelező elosztásának bármilyen formája elfogadhatatlan” – jelentette ki Jan Hamácek cseh belügyminiszter a csomag prezentálása után. A miniszter elmondta, hogy bár a jelenlegi „javaslat még nincs teljesen kidolgozva”, Csehország nyitott a tárgyalásra és alapvetően támogatja a közös megoldást, azonban szigorúan a kötelező betelepítési kvóta nélkül. „A csomagtól elsődlegesen azt várjuk, hogy megerősítse a külső határok védelmét, felgyorsítsa az illegális migránsok hazatelepítését, és nyomást fejtsen ki az államokra, hogy nagyobb mértékben működjenek együtt” – mondta Hamácek.

Sebastian Kurz elmondta, hogy szükség van egy közös, uniós menekültügyi politikára, azonban „Ausztria nem fog aránytalanul nagy terhet vállalni”. Martin Klus szlovák külügyi államtitkár is leszögezte, hogy országa továbbra is elutasítja a kötelező betelepítési kvótákat,

és hajlandó tárgyalni a ma bemutatott csomagról. 

Hazánk részéről Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: „az a célunk, hogy az európai uniós tagországok támogassák egymást a feladatok ellátásában; Magyarország a kötelező elosztást nem támogatja, ugyanakkor megvédi a közös határokat, és azt várja el, hogy erre a célra ugyanannyi támogatást kapjon, mint más, külső határokat védő schengeni országok”. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy „a kormány a 2015-ös migrációs válság óta több mint 1 milliárd eurót – 364 milliárd forintot – fordított Magyarország és az EU határainak védelmére, amire Brüsszel egy fillért sem adott”. 

Az uniós belügyminiszterek októberben esedékes találkozójukon tárgyalnak majd először a Bizottság javaslatáról.

A görbEUborka a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó rovata. Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből, amik felrázhatják a magyar hétköznapokat is! Kattints a rovat összes cikkéért.

Nyitókép: Európába igyekvő egyiptomi, marokkói, szomáliai és Sierra Leone-i illegális bevándorlók egy csónakban várják több mint 20 órája a Proactiva Open Arms spanyol civil szervezet hajóját a Földközi-tengeren 2020. szeptember 8-án. A migránsok egy fából készült csónakkal indultak Líbiából. MTI/AP/Santi Palacios