Milyen irányt szabna Európának Ursula von der Leyen?

2020. szeptember 17. 21:10

Az Európai Bizottság elnöke megtartotta évértékelő beszédét az Európai Parlament előtt. Jogállamiság, zöld fordulat, technológia és innováció, LMBTQ jogok, egészségügyi unió és európai minimálbér – pár terület, ahol fordulatot hozhat a következő évtized, megtéve a lépést az Európai Egyesült Államok felé.

2020. szeptember 17. 21:10
null
Heincz Barnabás

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tegnapi napon megtartotta – idővel talán történelminek nevezhető – State of the European Union beszédét, amelyben kiértékelte az Unió múltbéli teljesítményét és meghatározta a jövőbeli irányvonalakat. A

8.179 szavas, 79 perces beszéd

tartalmazott mindent, amire igény és érdeklődés van az európai közösségben: jogállamisági mechanizmust, LMBTQ jogokat, rasszizmus elleni fellépést, technológiai forradalmat és innovációt, egészségügyi uniót, európai minimálbért, zöld forradalmat, egyszerűsített külügyi fellépést és még több Európát.

A magyar közéletben a beszéd fogadtatása vegyes: egyesek már az Európai Egyesült Államokat vizionálják, mások a konzervatív és jobboldali értékek elleni hadüzenetként értékelik Von der Leyen beszédét. 

A beszéd fő elemei: 

•    2030-ra kitűzött 40%-os uniós széndioxid kibocsátási szint legalább 55 százalékra való felemelése; 
•    az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) megerősítése, egészségügyi hatáskörök megosztása; 
•    európai minimálbér bevezetésének ötlete; 
•    új Schengen stratégia; 
•    digitális fejlesztések és innováció, ún. Digitális Évtized; 
•    új európai külpolitika, minősített többségi szavazással az emberi jogok területén és a szankciók végrehajtásában; 
•    gazdasági helyreállítási terv a Nyugat-Balkánra vonatkozóan; 
•    új migrációs paktum és a Dublini rendszer reformja;
•    első, éves jogállamisági jelentés minden tagállamról a Bizottság részéről; 
•    rasszizmus elleni fellépés és emberi jogok; 
•    LMBTQ jogok és azok uniós egységesítése. 

Gátat szab, amikor egység kellene? 

Az Alapjogokért Központ által szervezett sajtóreggelin Kovács Attila, a Központ európai uniós kutatási műhelyének projektvezetője és Kurucz Orsolya, projektvezető helyettes értékelte a Von der Leyen vezette Bizottság első évét és az elnökasszony személyes munkásságát.   

Kovács Attila elmondta, Von der Leyen beszéde nagyon ambiciózus és politikailag új kérdéseket felvető szónoklat volt, amelyet három egységre lehet bontani. Ennek első eleme a védekezés, amelynek fő csapásiránya a Bizottság által a koronavírus-járvány ellen hozott intézkedések. A szakértő szerint VdL „az indokoltnál sokkal pozitívabb képet festett a Bizottság munkájáról és nem gyakorolt önkritikát”.

A második pont a stabilitás; ezen belül is az európai gazdaság stabilitása és munkahelyek megőrzése, hiszen EU27 szinten 12%-kal esett vissza a GDP – ilyet a háború óta nem láttunk. Kovács Attila szerint kiemelt cél a munka világának megőrzése Európában, ebben pedig a magyar kormány és a Bizottság álláspontja megegyezik. A harmadik fő egység az Unióban rejlő lehetőségeket vette sorra, nagyon sok közép- és hosszútávú tervet bemutatva.  Ezek nagyrészt tízéves elképzelések, 2030-as célkitűzésekkel: ilyen a digitális Európa koncepciója vagy a klímaváltozás elleni határozott fellépés, hiszen „nemcsak a romeltakarításról van szó” Von der Leyen szerint.  

Kovács Attila kiemelte, hogy voltak szakpolitikai és ideológiai kérdések is, a beszéd pedig markánsan felvetette a tagállami és uniós intézményi kompetenciák és hatáskörök újraelosztásának kérdését.

„Ursula von der Leyen a föderális Európa pártján áll”

– summázta mondandóját Kovács. Kurucz Orsolya szerint „Von der Leyen olyan témákat is felhozott, amelyek a tagállamok közé fognak állni és nem, mint közös nevező jellenek meg”, közös nevezőkre márpedig szükség lenne egy válság sújtotta Unióban.  

Kovács Attila az egészségügyi unió kapcsán elmondta, hogy bár a koronavírus koordinációs kényszert ró a tagállamokra, az egészségügy jelenleg Európában tagállami kompetencia. A projektvezető szerint a szociálpolitika területén jól hangzik az európai minimálbér ötlete, azonban Von der Leyen nem beszélt a számokról, a konkrétumoktól pedig messze vagyunk. Az európai minimálbérhez közös költségvetési alap és költségvetési politika szükséges, azonban ezek a területek szigorúan tagállami hatáskörök. A tagállami és uniós hatáskörök, valamint az uniós intézményi hatáskörök közötti kapcsolatot szerződések tisztázzák, a jelenleg felvázolt tervek pedig jócskán átlépnék az eddigi keretrendszert, ebből kifolyólag esélyes, hogy az Európai Unió szerződéseit a jövőben módosíthatják – izgalmas koncepciónak hangzik. 

MTI/EPA/Olivier Hoslet

Zöld fordulat, ha kell erőből

Kurucz Orsolya szerint a beszéd „nemcsak a következő egy év, hanem a következő időszak előrevetítése volt”, VdL tervei mögött pedig egy hatalmas költségvetés áll, tartalékokkal. Kurucz szerint a zöldítés területén ambiciózus terv az 55%-os célkitűzés 2030-ig, ugyanakkor fontos ezeket a nemes célokat kontextusban értékelni, hiszen

a zöld Unió nagy versenyképességi hátrányt is jelent,

miközben olyan gyorsan fejlődő régiókkal kell az tempót tartani, mint Kelet-Ázsia vagy a most ébredező Afrika. Ennek a zöldülésből elszenvedett hátránynak lehet ellensúlya a digitalizáció, „a digitális évtized kifejezetten jó döntés, az uniós versenyképességhez járul hozzá” – emelte ki a szakértő. A karbonsemleges Európa víziójának fő elszenvedője Németország lesz, hiszen az autóipar adja az ország termelésének jelentős részét, azonban bizonyos szempontból Németország lehet a zöld Európa nyertese is, hiszen megújuló energiával és a digitalizációval foglalkozó cégjei már most vezető szerepet töltenek be az Uniós gazdaságban.

Szintén szót kell ejteni a migrációról, mert szeptember végén új migrációs csomag jön, lezárva ezzel egy 5 éve húzódó politikai vitát – hogy a tagállamok között az új paktum ék lesz-e vagy összetartó erő, az még kérdés. Lesz-e kötelező befogadás Megmarad-e a Dublini rendszer? A Politico értesülései szerint nem valószínű.  A szakértők szerint az azonban már reménykeltő, hogy VdL kiemelte a különbséget a jogosult és a nem jogosult migráns között, azonban Kovács Attila nyugalomra int minket, hiszen „az ördög mindig a részletekben, jelen esetben a végrehajtásban rejlik”

Jogállamisági kérdésekben a Bizottság elnöke kiemelte, hogy „el kell zárkóznia minden tagállamnak a politikailag motivált jogalkotástól”. Az EU-s pénzek jogállamisági feltételrendszerhez kötöttségéről nem volt szó, a beszédben csak azt emelték ki, hogy

a költségvetést a csalástól és a korrupciótól kell megvédeni

– ez alapján jogállamisági feltételekhez kötött kifizetés valószínűleg nem várható. 

Az LMBTQ jogokra vonatkozó uniós stratégia kapcsán Von der Leyen kiemelte, hogy „ha szülő vagy egy országban, akkor szülő vagy egy másik országban is”, a lengyeleknek pedig nyílt felhívást intézett az LMBTQ-mentes területeket illetően: „hogy mindenki számára egyértelműen fejezzem ki magam: az LMBTQ-mentes övezetek emberiességmentes övezetek, amelyeknek nincs helye Uniónkban”. Bár az LMBTQ-mentes terület létrehozása és fenntartása nemzeti ügy, a politikai nyomásgyakorlás alatt hamar megtörhet ezen lengyel „sajátosság”.  

Összeségében elmondható, és a szakértők egybehangzó véleménye is az, hogy

az új, föderális Európa politikailag az Európai Egyesült Államokat takarja.

Efelé tettünk most egy lépést, azonban annak mértéke csak a jövőben derül ki. Kovács Attila szerint a tagállamok egy bizonyos körére vonatkozóan lehetséges egy mélyebb integráció, a mostani tervek pedig egyértelműen a több Európa irányába haladnak.

Kovács rámutatott arra az érdekességre is, a Juncker-Bizottság öt éve politikai bizottságnak deklarálta magát, Von der Leyentől pedig éppen a visszafogottságot várták, azonban a beszéd alapján ez az elvárás már a múlté. Egy föderális EU-ban a Bizottságnak és a Parlamentnek van vezető szerepe, nem pedig – a most végső döntést meghozó – Tanácsnak. Zárszóként kiemelték: „egy válságterhelt időszakban a közösségnek egy irányba kell haladni, gazdaságpolitikai hangsúllyal”, ez a beszéd pedig nem ezt szolgálta. Hogy a jövő mit hoz, most az a fő kérdés.

 

A görbEUborka a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó rovata. Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből, amik felrázhatják a magyar hétköznapokat is! Kattints a rovat összes cikkéért.

Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Unió helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kapcsolódó cikkek

Összesen 200 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bagira
2020. szeptember 18. 16:12
Amerika az eut tönkre tette beépült ügynökeivel , németek az északi olajvezeték építést ott hagyták ,nyilván a német vezetést ámerika megzsarolta. Következő az oroszok , ámerika a németekkel együtt az oroszokat kiszorítják európai energia üzletbe, bele akarja fojtani . Igen ám Európa ipara az orosz energiára van kiépítve , Putyin a csapot elzárja eu nak annyi. De az oroszok pozicióban vannak Kina óriási energia elnyelő , oroszokat nem lehet megzsarolni . Következő Kína az ámerika listán , vírust oda csempészték hátha a kínai gazdaság bedől , nem dőlt be ügyesen védekeznek ellene . Ott arat a halál ahol csatlakoztak a soros féle tervhez.
Magicus
2020. szeptember 18. 13:29
Mi mást várhatunk ettől az öregecskedő nőtől? Az újabb német birodalmi törekvések volt az oka a Brexit nek! Szinte minden EU s,központi bankos intézkedésnek, csak és kizárólag Németország a nyertese és szivják a tagállamok vérét! Franciaország is csupán a súlyának köszönhetően részesül különleges bánásmódban! Azért ez az út lassan de biztosan(10-15 év) az unió legalább két részre szakadásához vezet! Annyira mély ellentéteket szít az északiak-déliek,nyugatiak-keletiek között ,hogy csak idő kérdése már mikor hullik darabokra szovjetunió,jugoszlávia,csehszlovákia mintájára ez a tákolmány.
toef36
2020. szeptember 18. 11:09
Ursula "BIRODALMI NÉMETORSZÁGOT" szeretne - Európai Egyesült Államok elnevezéssel, abszolút német dominanciával... Identitás nélkül...
nempolitizálok
2020. szeptember 18. 10:45
A németekkel, most sem járunk jól.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik