Ultraibolya fényben világít a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös

2020. szeptember 21. 18:19
A különös kinézetű üstökös körül akkor jön létre az aurora, amikor a napszélből érkező negatív töltöttségű részecskék elérik.

A Földön tapasztalható sarki fényhez hasonlatosan a napszél az üstökösön is fényt idéz elő – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Anatomy című tudományos lapban bemutatott tanulmányában. A Napból érkező elektronok az égitestet körülvevő gázzal kölcsönhatásba lépnek, aminek hatására a gáz világít. A tudósok ezt az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziójának adatai alapján tudták bizonyítani.

Mivel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nem rendelkezik olyan mágneses mezővel, mint a Föld, ezért az emberi szem számára láthatatlan, ultraibolya fényű aurorajelenség sokkal szétszórtabb, mint a sarki fény a Földön – közölte hétfőn a Berni Egyetem. A különös kinézetű üstökös körül akkor jön létre az aurora, amikor a napszélből érkező negatív töltöttségű részecskék elérik. Ezek elszakítják a kométa közelében lévő vízmolekulákat, ennek következtében töltött hidrogén- és oxigénatomok jönnek létre, melyek ezt az energiát UV-fény formájában leadják.

„A Rosetta az első olyan misszió, amely egy üstökös közelében UV-tartományban világító aurorát figyelt meg” – mondta el Matt Taylor, az ESA munkatársa. Az üstökös körüli ultraibolya-kibocsátást már korábban is felfedezték a csillagászok, akkoriban azonban úgy vélték, hogy fotonok, nem pedig elektronok felelősek a jelenségért.

(MTI)

(Fotó: MTI/EPA/ESA)

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés