Világháborús helyzetet teremtett a járvány, de Amerika kinyomtatja magát belőle

Világháborús helyzet

Amerika rengeteget költ a válság hatásainak enyhítésére és az eladósodástól sem riad vissza. Ehhez társul, hogy a gazdaság is zsugorodik, így GDP-arányosan az adósság automatikusan növekszik. Ha ez nem lenne elég, a csökkenő gazdasági aktivitás miatt az adóbevételek is esnek, ha a kormányzat mégis költeni akar, kölcsön kell kérnie.

Az október elején kezdődő költségvetési évben a szövetségi kormányzat adóssága nagyobb lesz, mint a teljes gazdaság mérete – azon termékek és szolgáltatások értéke, amit a gazdaság egy év alatt megtermel.

A szám 2001-ben még 33,7 százalék volt, jövőre haladja meg a 100 százalékot. Legutóbb a második világháború végén történt ilyen mértékű eladósodás.

Az IMF szerint Amerika rendelkezik a harmadik legnagyobb GDP-arányos államadóssággal a világon.

A világháború után nagyon kellett az ötvenes évek gazdasági aranykora Amerikának, ez segített gyorsan megfelezni az adósságot. Azonban a következő években korántsem biztos, hogy hasonló aranykor következik a világgazdaságban.

Ez azt is jelenti, hogy egyre több adósságterhet kell kitermelnie a gazdaságnak, hogy törlesszen. Sőt, egy kisebb kamatváltozás is óriási növekedés idézhet elő az adósságteherben.

Papírkönnyű adósság

Az más kérdés, hogy az Egyesült Államok a világ vezető hatalmaként kockáztathat olyan mértékű eladósodást, amely egy kisebb gazdaságot csődbe vinne. Mivel Amerika nyomja azt a pénzt, a dollárt, amit a világon mindenütt keresnek és használnak (a dollár általánosan használt tartalékvaluta a világon), lényegében „kinyomtathatja” magát bármely válságból.

Ez annak köszönhető, hogy a dollárt használják a világon a nemzetközi kereskedelemben és más tranzakciókban. Emiatt minden jelentős gazdasági szereplőnél kell lennie dollárnak, ilyenek a jegybankok, amelyek tartalékot képeznek (dollárban is). Azt tehát mindenki tudja, hogy dollárra a jövőben is lesz kereslet, ezért aki biztonságban akarja tudni vagyonát, az sok esetben dollárba teszi annak egy részét. Emiatt van kereslet a dollárra és emiatt lesz kereslet az Amerika által kibocsátott államadósságra.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nem fog tönkremenni, bármeddig nyomtathat. És Amerika még csődbe sem fog menni, amíg korlátlan a kereslet arra a papírra, amit az ország nyomtat. A koronaválságban a befektetők még inkább a biztosnak tűnő dollárhoz húzódnak, ezért az amerikai kincstárjegy hozama csökkent is, az eladósodás még olcsóbbá vált – bár ez talán csak formaság.

(Címlapkép: Donald Trump amerikai elnök látogatást tesz a Laura hurrikán sújtotta Lake Charles városában, Louisiana államban 2020. augusztus 29-én. MTI/AP/Alex Brandon)