Újra felütötte a fejét Európában a sertéspestis: Magyarország sincs biztonságban

Aggasztó hírek érkeztek az afrikai sertéspestis (ASP) európai terjedéséről: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb járványügyi jelentése szerint az Európai Unióban jelentősen nőtt a betegség előfordulása 2025-ben az előző évhez képest – írja a Magyar Nemzet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az EFSA adataira hivatkozva közölte, hogy az EU rekordszintű felügyeletet folytatott: több mint 518 ezer házi sertésből és 618 ezer vaddisznóból vettek mintát. A passzív felügyelet – azaz a gazdák és vadászok által jelzett beteg vagy elhullott állatok vizsgálata – a házi sertéseknél az esetek 84 százalékát, vaddisznóknál pedig 73 százalékát fedte fel. Az EFSA szakértői ezért továbbra is kiemelten fontosnak tartják a passzív felügyelet fenntartását, azaz hogy a gazdálkodók haladéktalanul jelentsék a gyanús tüneteket vagy elhullásokat.

Romániában a legrosszabb a helyzet

Tavaly az Európai Unióban összesen 585 afrikai sertéspestis-járványkitörést regisztráltak, ami 76 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Bár az értékek így is elmaradnak a 2018–2023 közötti időszak többségétől, a növekedés szinte teljes egészében Romániának köszönhető:

Növekedést jelentettek még Horvátországból, Észtországból és Lettországból is. A járványok döntő többsége (91 százaléka) kis létszámú, száz sertésnél kisebb telepeken tört ki. A megbetegedések nyáron mutattak egyértelmű csúcsot, bár egyes országokban ez a szezonalitás enyhébb, de elhúzódóbb volt, mint korábban.

A vadállományban különösen súlyos a helyzet: az EU-ban 2025-ben 11 036 afrikai sertéspestis-esetet regisztráltak vaddisznók körében, ami 44 százalékos növekedés 2024-hez képest, és a legmagasabb érték 2021 óta. A járványok csaknem egyharmadát Lengyelországban észlelték.

A vizsgálatok szerint ez az új törzs nem mutat közeli genetikai egyezést az Európában jelenleg keringő ismert törzsekkel, és a behurcolás pontos forrását sem sikerült azonosítani. Németországban ugyanakkor egy újabb vírusbehurcolást regisztráltak. Több országban (így Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában) téli csúcs volt tapasztalható a vaddisznó-járványokban, míg máshol nem volt egyértelmű szezonalitás. Pozitívum, hogy Csehországban és Dél-Olaszországban sikeres regionális kampányokkal sikerült visszaszorítani a fertőzést a vadállományban. 

Magyarországon is újra megjelent a vírus

Hazánkban is rossz hírek érkeztek a betegségről. A Nébih laboratóriuma június 16-án igazolta az ASP vírus jelenlétét két, Tatabánya térségében, állománygyérítés során kilőtt vaddisznóban. Az állatok az M1 autópályától délre estek, ezzel a vírus átlépte azt a mesterséges határt, amelyet az autópálya mindeddig jelentett a vaddisznók mozgásának korlátozásában és a betegség terjedésének lassításában.

A legújabb eset alátámasztja az M1–M3 autópályák térségében nemrég bevezetett fokozott járványvédelmi intézkedések szükségességét. Az időben történő felderítés lehetővé teszi a gyors reakciót és a szükséges korlátozások megerősítését, ami csökkentheti a vírus további terjedésének kockázatát.

Nyitókép forrása: JORGE GUERRERO / AFP

***