Az Operában nincs politika

2020. szeptember 3.
Magyarországon már azzal is kultúrpolitizál az ember, ha polgári és keresztény értékeknek ad helyet a repertoárban – mondja Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatóját az elhúzódó Andrássy úti rekonstrukcióról, ideológiai háborúskodásról, zászlóügyekről és a Gyurcsány-féle fenyegetésről kérdeztük.

Ádám Rebeka Nóra interjúja a Mandiner hetilapban.

Milyen mostanság a viszonya a miniszterelnökkel?
Épp várakozó állásponton vagyok. Várjuk, hogy felavassa az Eiffel Műhelyházat.

Igaz, hogy nem veszi fel önnek a telefont?
Ahhoz tudnom kéne a telefonszámát, és hívogatnom kellene. Abban se vagyok biztos, hogy van száma.

Pedig úgy hírlik, az Operaház átadásának csúszása miatt megromlott a viszonyuk…
Ezt se értem, honnan veszik. A projekt legnagyobb sürgetője vagyok. Ha a viszonyunk megkopna emiatt, csak azért lenne, mert már idegesítő, ahogy tolom az ügyet.

Mégis miért csúszik ennyit az átadás?
Részleges korszerűsítésnek indult, aztán a kormányzat úgy látta jónak, hogy ha már leállítottuk a házat, szinte teljes körű renoválás legyen. Ez lényegesen több időt igényel. És mivel az állami beruházásokat 2019-től már nem az adott intézmény viszi, két éve elkerült tőlünk a konkrét irányítás joga. Ettől még jelen vagyunk, de bővebb infót a Városliget Zrt. tud adni. A befejezés mostani céldátuma 2021 decembere, ha mindenki rendesen teszi a dolgát, van realitása.

Nagy a bizonytalanság a beruházás végszámlája körül is, csak egy a biztos: folyamatosan nőnek a költségek. 
Az Eiffel költsége bruttó 30 milliárdnál, az Operáé 50 körül állhat meg. Ha egy építkezés nyolc évig húzódik, mint az Eiffelé, akkor az árak bőven duplázódnak, egyébként otthon is, nemcsak itt. Az Operaház pedig speciális technikát igényel, hisz kiemelt műemlék épület és a leglátogatottabb színház is.

A projekt dúsulása okozta a költségek növekedését. Felemás érzés, hisz intézményi érdek, hogy egy évet és ne ötöt szüneteljünk, ugyanakkor egy pincétől tetőig rendbe rakott ház tíz-húsz év múlva spórol meg további leállásokat. Egyébként a kelet-berlini operaház felújítása – amely a mienknél kisebb – nyolc évig zajlott, és 120 milliárd forintnyi eurót emésztett fel, a hamburgi Elbphilharmonie koncertterem-együttese pedig 200 milliárdba került. Nem állunk tehát rosszul.

Ön is aláírta a Rákay Philip-féle tiltakozást Gyurcsány Ferenc kijelentése ellen, amelyben a volt kormányfő azzal fenyegette meg Vidnyánszky Attilát, hogy társaival együtt földönfutó lesz, ha már nem Orbán lesz hatalmon. Miért tartotta ezt fontosnak?
Egy politikai program több szegmensből áll, kultúrpolitikából is. Ha egy erő hatalomra kerül, előszeretettel nevez ki olyan vezetőket, akik az értékrendjét vallják, hisz kulcspozíciókon keresztül próbálhat meg világot jobbítani. Mindaddig nincs baj, amíg ezek nem ejtőernyősök, értik a munkájukat, és  méltányosan végzik.

A gyurcsányi mondat azt üzeni: meglesz annak a böjtje, ha a kinevezett ember a hite szerint dolgozik. Ez egyáltalán nincs rendben. Ráadásul azt is sejteti, mintha irdatlan vagyonok halmozódnának a kulturális élet főszereplői mögött.

Címlapkép: Földházi Árpád

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés