Ez az első olyan román közönségnek íródott könyv a székelyek történelméről, amelyet magyar történész írt, és bekerült a román könyvkereskedelembe.
A székelyek rövid története (O scurta istorie a secuilor) címmel jelent meg román nyelvű könyv a bukaresti Curtea Veche Kiadó gondozásában, a kötet szerzője Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész.
A szerző az MTI-nek szerdán elmondta, hogy ez az első olyan román közönségnek íródott könyv a székelyek történelméről, amelyet magyar történész írt, és bekerült a román könyvkereskedelembe. A szerző emlékeztetett, hogy a kiadó már korábban is nyitott a magyar kultúra irányába, hiszen több magyar szépirodalmi alkotást román nyelven adtak ki. Hermann elmondta: azt a felkérést kapta, hogy írjon a román olvasóközönségnek egy rövid, áttekinthető és könnyen befogadható könyvet a székelyek történelméről. A szerző vállalta, és úgy döntött, hogy eleve románul írja meg. „Az volt az elvárás, hogy olyan könyv szülessen, amely gyorsan képbe hozza a tájékozatlan olvasót” – mondta a szerző.
Hozzátette: végiggondolta, melyek azok az időbeli és történésbeli gócpontok, amelyek fémjelzik a székelyek történelmét és ezekre építette fel a szöveget.
amely jelenleg még mindig éles vitatéma a román közéletben. „Arra törekedtem, hogy olyan székelység történelmet írjak románul, hogy a román olvasó lehetőleg ne vágja a falhoz az első oldal után, hogy ez megint hazugság és megint az ellenségünkről szól. Ugyanakkor megpróbáltam kimondani olyan dolgokat is, amelyek történelmi tények, és amelyekről a román történetírás nem beszél, vagy esetenként másképpen beszél” – mondta Hermann Gusztáv Mihály.
Az MTI kérdésére kifejtette: sokat köszönhet szerkesztőjének, aki mindig jelezte, ha akár politikai, akár nemzeti önérzet szempontjából valami kényes a románok számára. „Apróbb kompromisszumok voltak, de amit bele akartam írni, azt beleírtam, néhányszor elfogadtam a szerkesztő által javasolt finomabb fogalmazást” – mondta a szerző, aki szerint a román olvasó végre megbízható forrásból tájékozódhat anyanyelvén a székelyekről. Némethi Barna, a Curtea Veche ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: fontosnak tartották, hogy mítosztalanítsák a székelység történelmét, amelyet a román közéletben néha mítoszok, túlzások öveznek. „Fontosnak tartjuk, hogy mindig gondoljuk újra azt, amiről már azt hisszük, hogy tudjuk. Ez a könyv eléggé tömör ahhoz, hogy segítsen a mítosztalanítás népszerűsítésében” – mondta.
Az MTI kérdésére Némethi elmondta: a könyv nem állít fel új hipotézist, hanem megpróbálja szakmaisággal ismertetni a régészeti kutatások eredményeit és a különböző történelmi dokumentumokat. A könyv erőssége az, hogy tömör, átfogú, ugyanakkor jól dokumentált és azokat az elméleteket ajánlja az olvasó figyelmébe, amelyek dokumentálhatók és a legvalószínűbbek a dokumentumok tükrében.
(MTI)
Nyitókép: MTI Fotó: Kátai Edit
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Úgy látszik, Szerbiában továbbra sem lesz színes forradalom.
