A fehérorosz ellenzéki jelölt nem fogadja el a választási eredményt, Lukasenka viszont nem enged

A fehéroroszországi hatóságok nem fogják engedni, hogy az instabilitás szétszakítsa az országot - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn, miután Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt bejelentette: nem ismeri el az előző napi voksolás hivatalos előzetes eredményeit, amelyek szerint a hivatalban lévő Lukasenka győzött.

A választási bizottság módosított előzetes eredményei alapján Lukasenka 80,08 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett. A részvételi arány 84 százalékos volt. A maradék három jelölt egyenként kevesebb mint 2 százalékot kapott. A végeredményt augusztus 14-én teszik közzé.

Az ellenzéki jelölt saját magát tartja a választás győztesének

Cihanouszkaja, aki korábban jelezte, hogy nem ismeri el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, a központi választási bizottsághoz beadott panaszában több választókerületben a szavazatok összeszámlálását vagy a voksolás megismétlését követelte. Az ellenzéki jelölt bizalmasai elmondták: megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazókörzetekben, ahol problémák merültek fel. Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.

Lukasenka szerint külföldről irányítják a tüntetéseket

„Figyelmeztettem, hogy itt nem lesz Majdan, hiába is akarja bárki” – nyomatékosította Lukasenka a 2014-es ukrajnai forradalom egyik fő helyszínére, a kijevi Függetlenség terére (Majdan Nezalezsnosztyi) utalva. Azt állította, hogy külföldről – Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból – irányították a vasárnap esti erőszakos tüntetéseket.

Vasárnap éjjel az állami exit poll-eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben egy tüntető meghalt, többen megsebesültek. Fehérorosz belügyminisztériumi adatok szerint mintegy háromezer embert vettek őrizetbe. Hétfő estére aktivisták újabb tüntetéseket jelentettek be.

Az EU vezetői is megszólaltak az ügyben

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn azt üzente a Twitteren, hogy a szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, valamint az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani, és a tüntetőkkel szembeni erőszak nem jó válasz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra szólította fel az illetékes hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják meg és tegyék közzé. Elítélte a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot és kijelentette: az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös közleményükben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a „békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot”.

Reakciók

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő levélben kérte Charles Micheltől, hogy az EU hívjon össze rendkívüli csúcstalálkozót a fehérorosz fejlemények megvitatására. Felhívását azzal indokolta, hogy „szolidárisan támogatni kell” Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.

Andrej Babis cseh kormányfő is elítélte a békés tüntetők elleni minszki rendőri erőszakot, és hangsúlyozta, hogy azt olyan eljárásnak tartja, amelynek „semmi keresnivalója sincs a mai Európában”.

A német kormányszóvivő szavahihetőnek nevezte a választási szabályok szisztematikus megsértéséről szóló jelentéseket. Steffen Seibert leszögezte, hogy a demokratikus választásokkal szemben támasztott minimumkövetelmények sem teljesültek Fehéroroszországban.

Heiko Maas német külügyminiszter szorgalmazta, hogy az Európai Unió újra vezessen be szankciókat Fehéroroszországgal szemben. „Szabad választásról itt szó sem volt, helyette erőszakot, megfélemlítést és őrizetbe vételeket láthatunk” – mondta Maas.

Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök a demokratikus elvek betartására szólította fel a minszki hatóságokat abban a közös nyilatkozatban, amelyet vasárnap éjjel a fehéroroszországi urnazárást követő tüntetések feloszlatása kapcsán adtak ki.

Egils Levits lett államfő azt követelte, hogy az EBESZ kezdjen vizsgálatot a fehéroroszországi elnökválasztás ügyében, hogy megállapítsák, demokratikus módon zajlott-e a voksolás.

Rik Daems, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke azt hangoztatta, hogy a fehérorosz hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiság normáit, és biztosítaniuk kell az alapvető emberi jogok akadálytalan gyakorlását.

Vlagyimir Putyin orosz államfő táviratban gratulált Lukasenkának az újraválasztásához. A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenkának elsőként Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált, és jókívánságait fejezte ki Kszim-Zsomart Tokajev kazah államfő is.

Háttér

A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Az idei kampányidőszakban két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit. akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról. (Ausztria jelezte, hogy diplomatái jelen voltak megfigyelőként Fehéroroszországban, de erről hivatalos közleményt nem adnak ki, mivel  a diplomaták megfigyelői tevékenysége nem volt kellőképpen reprezentatív – fogalmaztak.) Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.

(MTI)