Miért alapítottak nemzeti bizottságot a szoptatás támogatására?

2020. augusztus 7. 9:24
Először is: nem alapítottak, hanem újraalapítottak. A sok indulatos kommentet kiváltó bizottságban pedig nem öltönyös férfiak, hanem a szoptatástámogatás régi motorosai dolgoznak majd, ingyen. Miért van az, hogy bár egészségügyi okokból csupán az anyák öt százaléka nem képes szoptatni, jóval kevesebb nő táplálja anyatejjel gyermekét? Riportunk.

Megállíthatatlan kommentcunami indult azt követően, hogy az anyatejes táplálás világnapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) bejelentette: szeptember elején Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság alakul a tárca kezdeményezésére. „Ugye ez csak álhír????? Ennyire nem lehetünk hülyék, hogy még ilyen bizottságra is szükségünk legyen. !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!” – ehhez hasonló véleményekkel találkozhatunk, ha megnyitjuk a hírt közlő online felületek cikk alatti kommentfolyamát. Sokan „sóhivatalnak” nevezik a bizottságot, egyes hozzászólók szerint pedig „ezen megint valaki nagyot fog kaszálni”. Vannak, akik úgy vélik, a megalakuló csoport csak arra lesz alkalmas, hogy a szoptatni nem tudó anyákba azt sulykolják, hogy nem elég jó anyák. 

„Kár egy jó ügyet besározni!”

Ahogy a kommentekből is kitűnik, sokan nem tudják, hogy a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság nem újkeletű: először a 90-es években alakult meg, majd 2005-ben újra életre hívták. „Nekik köszönhetjük, hogy vannak Magyarországon bababarát kórházak, bababarát helyek. Évekig lelkes szakemberek, szoptatási szaktanácsadók végezték kevés forrásból a felmérést, képzést, szemlélet formálást. Mozgalmunk is évek óta jelezte, hogy a bizottság pénzügyi támogatása szükséges” – olvasható a Másállapotot a szülészetben közösségi oldalán.

Arról van szó tehát, hogy az említett bizottság szeptember elején egy újabb szünet után újra megalakul. Működését pedig a tavaly novemberben rögzített, idén augusztus 6-ától hatályos EMMI-rendelet szabályozza. A bizottság feladatát „nem a cikkekhez használt fotókon szereplő öltönyös férfiak” látják majd el, „hanem mi,

a szoptatástámogatás régi motorosai lettünk felkérve a miniszter által,

valamint a rendeletben szereplő szervezetek delegálhattak egy-egy tagot” – írja az anyatejes táplálást zászlajára tűző szervezet, az Anyatejút közösségi oldalán. „És bár a különböző posztok alatti kommentelők azt hiszik, ebben sok pénz van, nem, nem kapunk pénzt a bizottságban végzett munkánkért. Ingyen, társadalmi munkában fogunk dolgozni. Kár egy jó ügyet besározni!” – szögezik le.

Az anyatej nagymértékben növeli a koraszülöttek életbenmaradási esélyeit, fotó: Földházi Árpád

Sokszor kellemetlen, fáj, segítség pedig nehezen akad

„Vérzett, fájt, kétheti rendszerességgel szedtem a mellgyulladásom miatt antibiotikumot” – emlékszik vissza a szoptatással kapcsolatos élményeire egy neve elhallgatását kérő édesanya. Se a gyerekorvos, se a védőnő nem tudott segíteni a szenvedésén, végül a helyzet addig fajult, hogy a mellében kifejhetetlen és eltávolíthatatlan csomó keletkezett. „Ezt azonnal fel kell vágni” – szögezte le a sebész, amikor meglátta az elváltozást. Az édesanya már épp kés alá feküdt volna, amikor az utolsó pillanatban egyik barátnője azt tanácsolta, keresse fel a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáját.

Hallotta ugyanis, hogy az anyatejes részlegen évtizedek óta elképesztő hivatástudattal dolgozó, már évekkel ezelőtt is nyugdíjas korait taposó néni dolgozik, aki nem egy hasonló cipőben járó anyán segített már. Egy héten keresztül küzdöttek, de a csomó végül eltűnt, és a mellet nem kellett felvágni. Ezután még két hónapig roppant fájdalmas, utána további öt hónapig már „csak” kellemetlen éjszakák sora várt rá, amikor három óránként megszólalt a vekker, hogy ideje szoptatni, majd fejni.

Ilyen drasztikus esetekben ugyanis a tejfelesleget folyamatosan ki kell üríteni a mellből, hogy ne gyulladjon újra be – ez viszont, amellett, hogy küzdelmes, igen költséges is, mert az elektromos mellszívó bérlése havi sok ezer forintjába került. Mindezek után viszont az édesanya két teljes évig tudta szoptatni gyermekét. „Hét hónapomba került, mire beállt, és már nem kellett fejnem. Szorongó időszak volt, sok fájdalommal, de megérte” – hangsúlyozza. 

Az egészségügyi személyzet szakszerű támogatásának a hibája sokszor, hogy az édesanya nem tud szoptatni, fotó: Ficsor Márton

Nem az édesanya hibája, ha nem tud szoptatni

„A hasonló helyzetek elkerülhetők lennének, ha az édesanya a szülészeti felkészítőn megkapná a megfelelő tájékoztatást és a szülést követően még a kórházban az egészségügyi személyzet megtanítaná neki a helyes technikát. Vagy ha a védőnő eredményesebben támogatná az édesanyát, és a háziorvos sem írna fel hétvégére csak úgy »a biztonság kedvéért« tápszert, ami persze sokkal kényelmesebb – mondja lapunknak Dr. Gárdos László, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház csecsemő- és gyermekosztályának vezetője, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki szerepet kap majd a szeptemberben induló Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságban is.

„Megkockáztatom, hogy majdnem száz százalékban nem az édesanya, hanem a környezet és nemegyszer az egészségügyi személyzet szakszerű támogatásának a hiánya, ha végül – bármennyire is szeretné az anya – mégsem tudja szoptatni gyermekét” – szögezi le Gárdos. Ezt mi sem igazolja jobban, minthogy

az anyák alig több mint öt százaléka nem tud szoptatni egészségügyi ok miatt,

ám ennél jóval többen küzdenek nehézségekkel az anyatejes táplálás során.

Ezt támasztják alá a kórházi statisztikák is, óriási különbségek vannak ugyanis a szülészetek között, van, ahol alig éri el az ötven százalékot hazabocsátáskor a szoptatott babák aránya, de vannak olyan intézmények, ahol ez az szám kilencven százalék felett van. „Ez pedig nem különleges teljesítmény, ez kellene, hogy normális legyen” – hangsúlyozza Gárdos László főorvos. Mindezek mellett világszerte – hazánkban 53 százalékról 50-re csökkent a négy hónapos korukban kizárólag anyatejjel táplált gyermekek száma, „márpedig ez azon egészségügyi mutató közé tartozott, amiben Magyarország nagyon jó volt” – mondja Gárdos. 

Dr. Gárdos László szerepet kapott az alakuló bizottságban is, fotó: Ficsor Márton

A szeptemberben újrainduló bizottságról az érintettek csak a megalakulást követően szeretnének nyilatkozni, Gárdos főorvos egyelőre annyit árult el, hogy több lesz annál, mint a miniszter tanácsadó testülete. Összetételét tekintve rendkívül vegyes: a pszichológustól, a szülészen, az oktatási szakemberen, a védőnőn, a gyermekorvoson, a koraszülöttintenzív-szakorvoson keresztül a kommunikációs szakemberig számos szakmabeli képviselteti magát.  A bizottság legfőbb célja, hogy a szoptatáshoz kapcsolódó romló tendenciákat megállítsák, hiszen az anyatej elképesztő hatásai összehasonlíthatatlanok a tápszerével. Fontos feladatuknak tekintik a várandósgondozás megreformálását, valamint az egészségügyi szakemberek oktatását.

Gárdos tapasztalatai szerint sokszor rajtuk múlik, hogy az intézményükben megszületett gyermeket anyatejjel, vagy tápszerrel eteti-e majd hónapokig az édesanya. „Nemcsak az anyának, nekik is kényelmesebb felírni a tápszert receptre, mint ellenőrizni az anya technikáját, nyugtatni, ha elsőre nem sikerül, figyelni a gyermeket, hogy elég táplálékot vesz-e magához, és jól fejlődik-e” – emeli ki.

Felfoghatatlanul jótékony az anyatej

Az anyatej nemcsak élelmiszer, hanem egyfajta

meghosszabbított köldökzsinór,

amin keresztül, az édesanya rengeteg immunanyagot ad át gyermekének, így segítve a pici szöveti, immun-, ideg- és hormonrendszeri fejlődését.

Anyatej a készülékben a Semmelweis Egyetem Bókay utcai gyermekklinikájának újszülöttintenzív-osztályán, fotó: Földházi Árpád

Az anyatej tele van ezer – a gyerek pillanatnyi igényeinek megfelelően változó – élő anyaggal. Mindezek mellett – öt éve még azt sem tudtuk, hogy – az édesanya tején keresztül úgynevezett hírvivő RNS-eket juttat csemetéjének, ami segítségével mintegy távirányítani képes utódját. A koraszülöttek életbenmaradási esélyeit is jelentősen javítja. Nincs az a tápszer, ami képes lenne ezt akár megközelíteni is, hiszen ezres nagyságrendben hiányoznak belőle biológiai anyagok. „Nyilván a tápszeres gyerek is életben marad, de hosszútávon nem lesz olyan ütőképes az ideg-, hormon-, és immunrendszere, mint annak, akit korábban anyatejjel tápláltak. Ráadásul a szoptatott babák kötődése is jóval egészségesebb, mint a tápszereseké” – foglalta össze a főorvos. 

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A NER-ről, mint a szopatás intézményesített formájáról szerényen hallgatnak a fijúk.

"@nick89
Igaz is, mert a nyilasbolsevistákat szopatni bűn. Szopnak ők úgy is maguktól eleget, mivel ez alapszükségletük."


A lölő meg a gazdája egyik sem, mert ők a napos oldalon sütkéreznek...
Amíg hagyjuk.

Nincs az a reklám, tájékoztatás, segítség, ami sok lenne, azzal a céllal, h. minden baba legalább 9 hónapos koráig kapjon anyatejet.

Az a boldog kluttyolás, az a boldogság érzés, mikor a baba végre megkapja a vígasztaló, életben tartó hamiját!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés