Pénz van, de hol a demográfiai robbanás?

2020. július 9.
Nagymértékben csökkent a szülőképes nők száma az elmúlt években, az idei április-májusi adatok ezért nem hozzák a korábbi biztató születésszám-emelkedést. A családtámogatások hatásairól Fűrész Tündét, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökét és Kapitány Balázs demográfust kérdeztük.

Konopás Noémi interjúja a Mandiner hetilapban.

A 2020-as esztendő a családok költségvetésének éve lesz – hangzott el a kormány ígérete tavaly, és igazolódott is: idén az ő támogatásuk nőtt a legnagyobb mértékben. Ha pedig az elmúlt tíz esztendőt nézzük, láthatjuk, hogy a kabinet megduplázta az erre fordított összeget, 2020-ban több mint 2200 milliárd forint jut a családoknak. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az Orbán-kormány szűkmarkúan bánna a gyermeket vállalókkal. Mégis, a demográfiai boom elmaradni látszik: a statisztikák szerint ugyan 2013 és 2016 között emelkedett a születések száma, azóta újra csökken. Bár idén télen 10 százalékos emelkedés volt tapasztalható, ez májusra szinte teljesen eltűnt.

Nem kudarc, nem sikertörténet

„Az a kormány számára peches állapot van, hogy az utóbbi években nagymértékben csökkent a szülőképes nők száma. Ennek oka, hogy a viszonylag nagy létszámú generáció – a Ratkó-korszak unokái – most lép ki a gyerekvállalási korból” – vázolja fel a helyzetet lapunknak Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusa. Hozzáteszi azonban, hogy amíg a születésszám újra csökkent, addig a teljes termékenységi arányszám 1,24-ról 1,49-ra emelkedett, az utóbbi években pedig stagnált. Ez az érték a szülőképes nők számát és korstruktúráját kiszűrve azt mutatja, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.

„Volt idő, amikor a nagycsaládosokra lesajnálva néztek, ma már kifejezetten trendi a sok gyermek”

Kapitány rámutat: a családi adókedvezmény 2010-es, majd a gyed extra csomagjának 2014-es bevezetése valamennyire hatott a gyermekvállalási kedvre, ám a 2016-os év nagy fegyverének, a csoknak a hatásait egyelőre nem látják. Úgy véli, sem kudarcról, sem sikertörténetről nem lehet beszélni, amikor azt vizsgálják, milyen hatással voltak a családtámogatások a gyerekvállalásra. A demográfus részben az egy éve elindított családvédelmi akciótervnek tulajdonítja, hogy 2019 decemberében, valamint idén január–februárban 10 százalékkal megugrott a gyermekszületések száma. „Nagy összegben fogadtam volna, hogy ez a 10 százalékos többlet legalább néhány évig fennmarad. Nem így történt, az idei áprilisi adatok sajnos már nem ennyire jók. Bár lehet azt interpretálni, hogy 4-5 százalékkal több baba született az elmúlt öt hónapban, ám az év eleji többlet májusra szinte teljesen elolvadt, ekkor már csak 1,8 százalékos emelkedést tapasztaltunk. Ez elég aggasztó” – mondja a szakember. Ezzel sajnos visszajutottunk a 2017-ben tapasztalt értékhez. Kapitány Balázs szerint az akciótervtől pártállástól függetlenül mindenki többet várt. „Ez az utolsó töltény, amelyet még egyszer nem fogunk tudni ellőni. A koronavírus-járvány miatt csökken a kormány költségvetési mozgástere, így néhány évig egészen biztos, hogy nem lesz esély újabb hasonló nagyságú intézkedéscsomagra” – szögezi le.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke szerint megváltozott a társadalmi szemléletmód, ő ebben látja a családpolitika legnagyobb eredményét.<br>Fotó: fotó: Ficsor Márton

A Ratkó-hatás

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke optimistábban látja a tendenciákat. „A tíz évvel ezelőttihez képest majdnem 20 százalékkal kevesebben vannak a húsz és negyven év közötti, gyermekvállalási korban lévő nők. Az, hogy ennek ellenére a születések száma – ahogy az várható lett volna – nem csökkent drasztikusan, hanem kissé nőtt, majd stagnált, önmagában nagy eredmény” – fogalmaz lapunknak Fűrész Tünde. Rámutat: évről évre kevesebben vannak a szülőképes tizenöt és negyvenkilenc év közötti nők Magyarországon, számuk 160 ezerrel csökkent 2010 óta. Ez lehet az oka annak, hogy voltak évek, amikor minden erőfeszítés ellenére sem született több gyermek. „Kevés szó esik arról, hogy a Ratkó-unokák nagy létszámú korosztálya a kétezres években volt gyermekvállalási korának csúcsán. Ők sok gyermeket tudtak volna vállalni. Ám nem tették, amihez nagyban hozzájárult, hogy abban az időben nemhogy nem bővítették a családtámogatásokat, inkább megszüntették őket. Magyarország nagy lehetőséget szalasztott el” – hívja fel a figyelmet. Ezzel szemben az utóbbi fél év minden hónapjában nőtt a születések száma, még ha májusban már nem volt is olyan meredek emelkedés, mint az év elején. „Még így is több gyermek született, mint egy évvel korábban” – nyomatékosítja.

„A családi adókedvezmény 2010-es, majd a gyed extra csomagjának 2014-es bevezetése valamennyire hatott a gyermekvállalási kedvre”

A KINCS elnöke nem ért egyet Kapitány Balázzsal abban, hogy a családvédelmi akcióterv nem hozta a várt mértékben a számokat, szerinte Magyarországon minden népesedési mutató javult. Az év eleji 10 százalékos „boomot” is az intézkedésnek tulajdonítja, mondván: annak, aki halogatta a gyermekvállalást, vagy bizonytalankodott, az új családpolitikai intézkedések jelentős ösztönzést adtak. Fűrész úgy látja, hogy amikor már nem kell számolnunk a Ratkó-­hatással – vagyis nem csökken ilyen mértékben a szülőképes nők száma –, akkor válhat világossá, hogy a családtámogató intézkedések adta kiszámíthatóság milyen hatással van a születésszámokra. És hogy ez mikor jöhet el? Mivel a Ratkó-­unokák már negyvenesek, a negatív hatás hamarosan elmúlik. Ám szerinte amikor demográfiáról beszélünk, nem érdemes hónapokban gondolkozni, sokkal inkább években, sőt talán évtizedekben.

Kapitány Balázs, a KSH demográfusa szerint sokan  a mai napig a családi pótlékkal azonosítják a családpolitikát.<br>Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Családi pótlék kontra csok

Címlapkép: Shutterstock

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés