Mit terveznek az Akadémiával? – Freund Tamás és Pléh Csaba MTA-elnökjelöltek a Mandiner hetilapnak!

2020. július 2. 7:20
Mi lesz a feladata a Magyar Tudományos Akadémiának a jövőben? Hogyan kellene itthon tartani a fiatal kutatókat? Miként értékeli a két MTA-elnökjelölt a kormányzati reformterveket? Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutatót és Pléh Csaba nyelvész-pszichológust kérdeztük elnöki programjaikról az új Mandiner hetilap nagyinterjúiban.

Freund Tamás: Az Akadémia küldetése nem változik

Noha egyetért a kutatóhálózat reformjának szükségességével, az átalakítást házon belül tartotta volna kívánatosnak. Freund Tamás, Széchenyi-díjas agykutató úgy véli, ahhoz, hogy nemzetközi hírű kutatóinkat itthon tartsuk, kiszámítható, tudománybarát környezet kell. Az Akadémia elnökjelöltje a tizennyolcezer tagot számláló köztestületre építené a megújuló intézményt.

„Tény, hogy a köztestület nem mindenben volt jó gazdája a kutatóhálózatnak, nem érvényesült megfelelően a teljesítményalapú forráselosztás, az osztályok sokszor úgy működtek, mint a szakszervezetek. Ebből a szempontból igaza volt a kormánynak, igaza volt Palkovicsnak, de egy új irányítási struktúrát – a mostani Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak megfelelőt – az Akadémián belül ugyanúgy ki lehetett volna alakítani” – mondja lapunknak Freund Tamás, akit megkérdeztünk egy Orbán Viktornak címzett magánlevelének részleteiről is, melyet 2018 decemberében írt az MTA tervezett átalakítása kapcsán.

„Azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják” – hívja fel a figyelmet. 

Szerinte számos tudományterületen, felfedező kutatásban ott vagyunk a világ élvonalában, tehát a hatékonysággal nincs baj. „Az a láncszem hiányzik, amely összekapcsolja a kutatóhálózatot a fejlesztő vagy ipari kutatásokat végző szférával” – mutat rá, hozzátéve: ahhoz, hogy nemzetközi hírű kutatóinkat itthon tartsuk, kiszámítható, tudománybarát környezetre van szükség. 

A Széchenyi-díjas agykutató választási programjáról is beszél: a megújuló MTA legfontosabb feladatait a 18 ezres köztestületre és a szakbizottságokra építené, és kiemelt figyelmet fordítana a kutatói utánpótlás kérdésére, amihez kiépítené az MTA-affiliált középiskolák körét és MTA-alumni klubokat alapítana. 

 

A Freund Tamással készült interjúnkat a Mandiner hetilap frissen megjelent számában, illetve előfizetőink teljes terjedelemben online itt olvashatják!

***

Pléh: Az MTA nem minden tudás kizárólagos hordozója

Hogyan lehetne megújítani a Magyar Tudományos Akadémiát? Mit gondol az elnökaspiráns a kutatóhálózatok elvételéről? Mivel tarthatók Magyarországon a fiatal tudósok? Pléh Csaba nyelvész-pszichológus szerint félreértelmezés, hogy kizárólag a hasznosnak gondolt kutatásokra van szükség.

Számos kritika éri az intézményt elavult, szovjet típusú struktúrája miatt, hogyan kellene megújítani az MTA-t? – kérdezzük Pléh Csabától, akinek politikától független meggyőződése, hogy az Akadémiának nem szabad azt hinnie, hogy minden tudásnak pusztán intézményi mivolta miatt kizárólagos hordozója. „Hinnünk kell abban, hogy az MTA testületei munkájukkal új tudást hozhatnak létre” – fogalmaz. 

A nyelvész-pszichológus félreértelmezésnek tartja, hogy kizárólag a hasznosnak gondolt kutatásokra van szükség. „Sokan mondják, hogy Magyarország kis ország, és luxus nekünk elméleti kutatásokkal foglalkozni. Látni kell azonban: sosem leszünk olyan pozícióban, hogy megvásárolhassuk a nekünk szükséges elméleti kutatásokat és tudásokat, ahogy ezt mondjuk Amerika teszi” – húzza alá.

A kutatók elvándorlása kapcsán az elnökjelölt fontosnak tartja a Lendület kutatócsoportok és az egyetemi kutatócsoportok hálózatának támogatását, továbbá úgy véli, hogy a források újragondolása mellett fontos a pályázati lehetőségek kiszélesítése. 

Kifejti azt is, bár a 2019 decemberében elfogadott küldetésnyilatkozatban megerősítették, hogy évente két-három komoly kérdésben érdemes az MTA-nak megnyilatkoznia, ő egy visszafogottabb szerepvállalást tartok ideálisnak. Szerinte két-három évente érdemes megnyilvánulni nagyobb horderejű ügyekben, a következő tíz évben például új környezettudatosság megalapozásában kell szerepet vállalnunk. 

 

Pléh Csabával készült interjúnk új print lapszámunkban, illetve online itt elérhető.

Összesen 86 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Lehet, hogy Pléh Csaba kevésbé konkrétan fejezte ki magát, de a két idézett személyből Freund teljesen rendben van. A Csabáé egy nagy rakás alibi...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés