Vasárnap önkormányzati választást tartanak Franciaországban

2020. június 26. 19:21
Vasárnap rendezik meg Franciaországban az önkormányzati választásoknak a koronavírus-járvány miatt márciusban elhalasztott második fordulóját.

Vasárnap rendezik meg Franciaországban az önkormányzati választásoknak a koronavírus-járvány miatt márciusban elhalasztott második fordulóját. A szociális megmozdulások, a sokat bírált válságkezelés és a választók várható távolmaradása miatt a megmérettetés vereségnek ígérkezik az Emmanuel Macron államfő által alapított kormánypártnak, amelynek a létrehozása óta eltelt négy évben nem sikerült helyi szinteken beágyazódnia. A helyhatósági választásokon 47 millió francia és 330 ezer Franciaországban élő európai uniós állampolgár mintegy 35 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre. A második fordulóban már csak 4922 nagyobb település mintegy 16,5 millió választópolgára szavazhat, a többiben ugyanis már a március 15-i első fordulóban megszerezte az egyik jelölt a kellő többséget. A második fordulót eredetileg március 22-én tartották volna, de a kijárási korlátozások március 17-i bevezetését követően a kormány elhalasztotta.

Az általános karantén kihirdetése előtt két nappal rendezett első fordulóban a járványtól tartva a választóknak alig 44 százaléka vonult az urnákhoz, ami Franciaországban rekordalacsony részvételnek számít. Az ország néhány nappal később az egyik fő európai járványgóc lett, eddig csaknem 30 ezren vesztették életüket, és még jelenleg is több mint 9 ezren szorulnak kórházi kelezésre, de a betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken. A felmérések szerint azonban a második fordulóban még alacsonyabb részvétel várható, mint az első fordulóban. A tömeges távolmaradás március közepén felborította a pártok közti erőviszonyokat és nem kedvezett az elnöki pártnak, amely azokban a nagyvárosokban, ahol önálló jelöltet indított (Párizs, Marseille, Lille), nem tudott az élre törni, így a korábbi várakozásokkal ellentétben várhatóan egyetlen jelentősebb város vezetését sem tudja vasárnap megszerezni. Emmanuel Macron visszafogott ambícióit az is mutatja, hogy az 535 ezer önkormányzati képviselői helyre alig 10 ezer jelöltet indított a 2016-ban alakult kormánypárt, amely nem tudott helyi szinteken beágyazódni.  

Összességében – függetlenül a pártkötődéstől – a polgármesterek pozícióban hagyása jellemezte az első fordulóban a választói tendenciát, de a Zöldek könyvelhették el a legjelentősebb előretörést, és a második fordulóban győzelemre számíthatnak olyan nagyvárosokban, mint Strasbourg, Bordeaux, Lyon, Besancon és Grenoble. A Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés is több győzelmet könyvelhetett el már az első fordulóban, sikerült megtartania a 2014-ben megszerzett közepes városok irányítását (Hénin-Beaumon, Fréjus, Hayange vagy Beaucaire), és jó esélye van a pártnak a győzelemre a második fordulóban Perpignanban is. A 2014-ben hatalmas győzelmet aratott jobbközép Köztársaságiak, akik Emmanuel Macron 2017-os elnökké választása után gyakorlatilag megsemmisültek az országos politikában, valamelyest visszaerősödtek. A nagyobb városok közül Nizzában, Marseille-ben és Toulouse-ban is sikerült az élen végezniük.

Párizsban viszont a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo végzett az élen az első fordulóban a szavazatok 30 százalékával, a 22 százalékot elért jobbközép Rachida Dati korábbi igazságügyi miniszter előtt. A jobboldalról érkezett miniszterelnök, Edouard Philippe a normandiai Le Havre-ban jelöltette magát, amelynek kormányfői kinevezése előtt polgármestere volt, s az első fordulóban 43 százalékkal az élen végzett. Ha meg is nyeri a második fordulót, sajtóhírek szerint elképzelhető, hogy Emmanuel Macron meneszti a kormány éléről a pár napon belül várható kormányátalakításkor. Franciaországban megszokott, hogy az államfő új kormányt nevez ki a mandátuma közepén azért, hogy új lendületet adjon a kormányzásnak a következő elnökválasztás előtt. A miniszterelnök viszont annak ellenére népszerűbb a köztársasági elnöknél, hogy a kormányt számos bírálat érte a koronavírus-járvány kezeléséért, elsősorban a kezdeti maszk- és teszthiány miatt. Philippe esetleges elmozdítása ezért külön kihívás a köztársasági elnök számára.

(MTI)

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés