„Nemzeti manipuláció” – mit csinál a konzultációval Szél Bernadett és a Momentum?

Nyilvános felhívással indított kezdeményezést Szél Bernadett június 10-én saját közösségi oldalán:

Szél Bernadett és a Momentum standja

Lett volna pár kérdésünk Szél Bernadetthez, de a független politikust nem értük el telefonon, és üzeneteinkre sem érkezett válasz.

A Keleti aluljárójában viszont belebotlottunk a Momentum „nemzeti manipulációs” íveket begyűjtő és saját konzultációs íveket kiosztó standjába, így megragadtuk az alkalmat, és gyorsan feltettünk egy pár kérdést a szimpatikus fiatalembernek, Dávidnak, aki 32 éves és könyvelőként dolgozik. 

Megkérdeztük, mit üzennek ők azoknak a választóknak, akik legyenek jobb vagy baloldaliak, de nem tartják manipulációnak a kérdőívet? „Személy szerint a Fidesz kommunikációjából azt szűrtem le, hogy csak olyan adatokat hoznak nyilvánosságra, amire vagy a törvény kötelezi őket, vagy jól jönnek ki belőle. Szerintem átnézik majd a válaszokat és úgy kommunikálják, ahogy nekik tetszik. Nem olvastam át, hogy milyen kérdéseket tartalmaz a nemzeti konzultáció, de igazából bármilyen választ lehet úgy forgatni, hogy az nekik legyen jó. Azoknak pedig, akik nem tartják manipulációnak a Fidesz kérdőívét, azt üzenem, hogy olvassák át újra és a lehető legjobb tudásuk és a lelkiismeretük szerint töltsék ki. Tehát ha valaki ezt elhiszi, van bizalma a kormányban, akkor töltse ki és küldje be” – válaszolt a momentumos aktivista.

Feltettük a kérdést: nem félnek attól, hogy kontraproduktív lesz a kezdeményezés, és tovább mélyíti majd az árkokat a különböző pártállású állampolgárok között? „Nem hiszem, hogy a konzultáció elviccelése az átlag magyar ember számára nagyon komoly kérdés lenne. Trianon 100 éves évfordulója szerintem sokkal fontosabb ügy volt, ott minden politikai párt meg kellett, hogy szólaljon. A kőfideszes számára bármihez kezd is az ellenzék, az rossz. Aki viszont átolvassa a híreket, gondolkodik, de inkább a kormánypárt felé húz, annál meg nem hiszem, hogy komoly kérdéseket vet fel, hogy egypár ellenzéki párt megtrollkodja a konzultációt” – fejtette ki Dávid.

És hogy mivel lenne elégedett, mi sülhet ki ebből az egészből? A momentumos aktivista szerint „a legjobb esetben ugyanannyian töltik majd ki a mi kérdőíveinket is, mint a nemzeti konzultációt. Kirajzolódhat egy valósabb kép. Valósabb annál, mintha csak a Fidesz-kérdőívet töltenék ki a Fidesz-szimpatizánsok. Mindkét oldal a saját szája íze szerint tálalja majd az eredményt, de sokkal objektívabb a kép, ha két oldalról kapunk akár valódi, akár hamis válaszokat.”

Péterfalvi: Megfelelő tájékoztatást kell nyújtani!

Az ügy kapcsán megkerestük Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét is. Szabadságon volt, de nyilatkozott lapunknak: megkérdeztük, milyen aggodalmak merülhetnek föl Szél Bernadett és Hadházy Ákos kezdeményezésével kapcsolatban.

„Arról van szó általánosságban, hogy ha nem anonim módon gyűjtik be a kérdőíveket, tehát, ha nem csupán darabszámot akarnak prezentálni, akkor mindenképp személyes adat kezelése történik. Ha pedig személyes adatot kezelnek, akkor a GDPR-nak (általános adatvédelmi rendelet) meg kell, hogy feleljen a felhívás. Tehát szükség van adatkezelési tájékoztatóra, meg kell határozni, hogy mi az adatkezelés konkrét célja. Többféle megoldás létezik, de a megvalósításnak megfelelően kell az adatvédelmi tájékoztatót elkészíteni” – mondta Péterfalvi Attila lapunknak.

Hozzátette: „Mivel a nemzeti konzultációs ívek begyűjtése nyilvános felhívás részükről, így a nyilvános felhívásnál kell megjeleníteni az adatkezelési tájékoztatót. Vagy azt, hogy nem kezelnek személyes adatot, tehát megkérni az állampolgárokat, hogy anonim módon küldjék be az íveket, vagy, ha személyes adatok is szerepelnek majd a borítékokon, akkor mit kezdenek majd vele. A lényeg, hogy egyrészt előzőleg kell mindezeket közölni, másrészt ennek nyilvánosnak kell lenni, mivel az egész felhívás nyilvános. Itt alapelvi kérdések merülnek fel. Kérdés még, hogy mi az adatkezelés jogalapja. Nyilván itt az önkéntes hozzájárulás. De ehhez megfelelő tájékoztatást kell nyújtani, mert ha ez hiányzik, akkor már tisztességtelen adatkezelésről van szó.”

Péterfalvi Attila hangsúlyozta: „ha a beküldők nem írják rá a címüket, akkor nyilvánvalóan anonim módon történik az adatkezelés, de ez további problémákat vet fel: ebben az esetben csak azt tudják a kezdeményezés szervezői demonstrálni, hogy X számú személy visszaküldte nekik a kérdőívet. De mivel bizonyítják? Ha rosszindulatú akarok lenni, akkor azt is feltételezhetem, hogy a sajátjukat lefénymásolják ötmillió példányban és azt mondják, hogy ötmillióan visszaküldték. Mit bizonyítanak vele? Akkor az egésznek a komolysága megkérdőjelezhető. Mindez már csak papír és festék kérdése. Ha megkeressük a nemzeti konzultáció adatkezelését, akkor ott láthatjuk, hogy milyennek kell lennie egy GDPR-kompatibilis adatkezelési tájékoztatónak. A kabinetiroda megküldte nekünk a konzultáció adatkezelési tájékoztatóját, mi pedig véleményeztük. Ha attól kevesebb van benne, akkor nyilván nem jó. Ez lehet egy etalon. Ha ennek nem felel meg egy másik kezdeményezés, akkor jogellenes és nem is tisztességes” – mondta el lapunknak a NAIH elnöke.