Borbás Marcsi, Kocsis Máté, BLM és Antifa, bulinegyed, vidéki lét – itt a legújabb Mandiner!

2020. június 25. 9:40

Írta: Szalai Laura
Mit keres Borbás Marcsi az Őrségben? Vissza tudja szerezni a Fidesz a főváros vezetését? Túl vagyunk a koronavírus-járványon a kutatóorvos szerint? Sapientia Egyetem, közbiztonság a bulinegyedben, Antifa-kisokos és Black Lives Matter, német EU-elnökség, Száraz Miklós György és Ókovács Szilveszter írásai – megjelent az új Mandiner hetilap!

Jobb világot böjtöltünk ki a koronavírus járvánnyal? Mit keres egy madarasi lány az Őrségben? Újraindulhat-e a Gasztroangyal? Milyen állapotban van ma a magyar gasztronómia? E heti lapszámunkban címlapos interjút olvashatnak az Élet rovatban Borbás Marcsival, aki március óta az Őrségben él, de a visszavonultság csak látszat. „Biztos fontos a legújabb szériás okostelefon, minden negyedévben egy kiadós gardróbfrissítés, de ha közben nem egyértelmű, hogy a drágább élelmiszer jobb, táplálóbb, egészségesebb, tehát prioritást kellene élveznie minden családnál anyagi lehetőségeihez mérten, akkor baj van”  – vallja a televíziós műsorvezető-szerkesztő.

Vezércikkünket, az Első karaktert Leimeiszter Barnabás jegyzi, aki a tüntetéshullámok kapcsán világít rá arra, hogy mi a valódi céljuk a látszólag a polgárjogokért és a kirekesztés ellen küzdőknek.

 

Közélet 

„Nem fogjuk feltett kézzel végignézni, hogy Gyurcsány politikai zabigyerekei megalakítsák az első Szél–Jakab–Tordai-kormányt”  – mondja lapunknak adott interjújában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki optimista: szerinte 2024-ben visszaszerezhetik a főváros vezetését. A kormánypárti politikust a diktatúra vádjáról, a járványhelyzet pártpolitikai következményeiről, valamint a kormány és a főváros konfliktusáról kérdeztük. 

A bulinegyed biztonságos, de továbbra is bármi megeshet: ez szűrhető le a belvárosi kettős gyilkosság után, a járványügyi korlátozások feloldásakor. A belváros egyik legnépszerűbb helyén, az Erzsébet téren jártunk riporton, amely során bulizó fiatalt, szórakozóhely-vezetőt, bűnügyi szakembert is megszólaltattunk a közbiztonsági állapotokról. 

Magyarország túl van a járványon, de a koronavírus velünk marad – ez derül ki a szegedi kutatóorvos, Letoha Tamás lapunknak adott interjújából. Szerinte a covid-19 körül kialakult „médiahisztéria” a valósnál veszélyesebbnek láttatta a betegséget, ráadásul a magyarok nagy része már megszerezhette a védettséget a kórokozó ellen. 

Lánczi András filozófus a sznobizmusról, annak közép-európai létünkre gyakorolt hatásairól ír publicisztikájában. 

Panyi Miklós (Alapjogokért Központ) arról ír, mi minden eredményezte azt, hogy míg Közép-Európa sikeresen kerülhet ki a járvány okozta válságból, addig a Nyugat nehéz időszak előtt áll. 

Külhon & Külföld 

Külhon rovatunkban Dávid Lászlóval, a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem rektorával beszélgettünk a romániai magyar oktatás és az értelmiség helyzetéről.

Külföld rovatunkban az elmúlt hetek amerikai és nyugat-európai tüntetéseivel foglalkoztunk, és azokat mutatjuk be, akik az erőszakos cselekmények mögött állnak. Hogyan született meg a zavargások egyik főszereplője, az Antifa mozgalom? Kik állnak a soraiba, és mit gondol a világról az erőszakos taktikáiról hírhedt aktivistahálózat, amelyet Donald Trump terrorszervezetnek kíván nyilvánítani?  A rovat másik tematikus írásában a Black Lives Mattert mutatjuk be, amely aprócska fekete aktivista szervezetként kezdte, mára pedig az amerikai közélet megkerülhetetlen tényezőjévé vált.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója publicisztikájában rávilágít arra, miért volt téves feltételezés a Nyugat részéről az „illiberális tandem” létrejötte Törökország és Oroszország között.

Precedens & Makronóm 

Július elsején Németország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. Precedens rovatunkban rámutatunk: a fél évet minden bizonnyal a koronavírus gazdasági hatásainak kezelése fogja dominálni, de a német elnökség arra is felhasználhatja ezt az időszakot, hogy más területeken is kedvező változásokat érjen el Berlin számára. 

Smuk Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja a karanténidőszak tanulságairól ír véleménycikkében.

Minden válság új lehetőség, a Corvin téri Stageshop gitárbolt esete ezt kiválóan bizonyítja. Az üzlet tulajdonosa, Galambos Ernő jól érzett rá egy évvel ezelőtt, hogy meg kell újítania a cégét – erről beszélgettünk vele Makronóm rovatunkban. 

 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata: ezúttal Mark Mitchell politikatudós művével: a szerző a helyi identitás, a lokálizmus megerősítésének fontosságáról ír.

A Feminens oldalán Nemes Orsolya generációkutatót ismerhetik meg.

Fényárban úszó fővárosunkban ritkán jut eszünkbe az ég felé tekinteni – pedig nagy hagyománya van a pest-budai csillagvizsgálatnak. Budapesti történetek kisrovatunkban a fővárosi csillagdákról olvashatnak.

Uri Dénes Mihály jegyzetében a vidéki és a városi élet létjogosultságáról ír: „Osztom azt a véleményt, mely szerint jó vidéken élni. De nem igaz, hogy »a vidék« – ami csak messziről annyira homogén, hogy ezzel az egy szóval össze tudjuk foglalni – mindenben jobb a (nagy)városnál. Akkor jobb a levegő, ha nem égetik az avart, és nem tüzelnek szeméttel, ami sok helyütt még mindig általános. Akkor jobb az élet, ha magunknak termeljük meg, amit csak lehet, mert a vidék erre való. Ott is akkor vagyunk közelebb a természethez, ha nem sajnáljuk az időt és az energiát a kertművelésre, ha nem vágjuk ki a fákat.”

Élet rovatunkban Borbás Marcsi-nagyinterjúnk mellett a kétszáz éve született Berzenczey Lászlóra, a szabadságharc székelyföldi kormánybiztosára, világutazóra emlékezünk.

A rovat tárcáját Száraz Miklós György írta: „Történelemelefánt. Az van. Sosem mozdulatlan. Vonul. Jó lenne elkerülni, de nem lehet. Vannak olyanok, akik a hátán ülnek, mások a farkába kapaszkodnak, megint másokat eltipor. Akik az oszloplábak alá kerülnek, azoknak végük. Olyanok is akadnak, akik fölött átsuhan a súlyos talp, és olyanok is, akik el tudnak húzódni.”

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója, az Ufi egykori szerzője a munkavégzés, a home office jövőbeli esélyeit latolgatja: „Kutatások szerint napi hét perc időnk jut egy családtagra: abszurd szám, nem csoda, hogy a családok sok esetben felbomlanak. Ha lenne legalább egy plusz napja apunak-anyunak otthon, az utazás idejétől megóvott, nyugodtabb délutánja, estéje, a családi kapcsolatok is minőségi változáson mehetnének át.”

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés