A labanc propaganda miatt jelent meg 315 éve az első magyar újság

2020. június 8. 14:20
Írta: Sal Endre
Most 315 éve jelent meg az első magyar nyomtatott lap – hogy ellensúlyozza az osztrák udvar „médiafölényét.” A Mercurius Hungaricus a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc eseményeiről számolt be.

A Mercurius Hungaricus ötlete gróf Esterházy Antal tábornok nevéhez fűződik az újság ötlete, hiszen addig tétlenül nézte maga II. Rákóczi Ferenc is, hogy a labancok a Bécsben megjelenő kormánylapban, a Wienerisches Diariumban torzítva közölték a hadi eseményeket, és „elfelejtették” megírni a kuruc sereg sikereit a harcok során.

Mindez bosszantotta Rákóczit, így kapóra jött Esterházy gróf ötlete. Azt is hamar eldöntötték, hogy nem magyar nyelven jelentetik meg a lapot, hiszen a szabadságharc külföldi megítélésén szerettek volna javítani, így a latinul megírt újságot juttatták el az európai udvarokba.

Az ötlet áprilisban fogant, 1705. május 30-án pedig Ráday Pál szerkesztésében megjelent az első Mercurius Hungaricus,

amelyben négy tudósítás kapott helyet. Rögtön kiderült belőle, hogy II. Rákóczi Ferenc akkoriban Eger váránál állomásozott a csapataival, hiszen a lap is megírta: „Az erdélyi fejedelem a szabadabb levegő kedvéért, kimenvén a városból, nyílt mezőn üté föl táborát.”

Az első magyar újság arról is tudósított, hogy Bóné és Nyíri ezredeseket a rácok megverték. Nyíri el is esett, mellette pedig 45 kuruc halt meg az összecsapásban és két ágyú is odalett. Azonban Károlyi Sándor a csapataival a rácok után eredt, az ágyúkat visszaszerezte, sőt még három ágyú került be a hadizsákmányba.  

Gyanítható, hogy az újságot heti vagy inkább havilapnak tervezték, ehhez képest a következő száma csak augusztusban jelent meg, de már Mercurius Veridicus néven.

Bekerült tehát a lap nevében az „Igazmondó” kifejezés,

ezzel is arra utalva, hogy a bécsi udvar propagandalapját akarják ellensúlyozni.

Nem volt könnyű dolga a szerkesztő Rádaynak, hiszen ebben a számban kellett tudósítania a vöröskői csatavesztésről, amely nagyon komoly károkat okozott a kurucoknak. De ha már ott állt, hogy Igazmondó, részletesen beszámolt a kudarcról is, egyáltalán nem tompította a vereség tényét.

Ugyanígy tett a lap az 1708 augusztusában megjelent számában, amely a súlyos trencséni vereségről számolt be. Azt sem hallgatta el, hogy

II. Rákóczi Ferenc a nagy kavarodásban a lovával együtt a földre zuhant,

„lovával oly sebesen elbukék, hogy a paripa a hirtelen lett esésben nyakát szegé, Ő Felsége pedig orcával a földre vetődvén sok vére kiomlék”.

Az első magyar újságból egyébként hallatlanul kevés példány maradt fent: a sajtótörténészek hat különböző lapszámot ismernek, főleg azért, mert

a kinyomtatott példányokat jobbára külföldre juttatták.

Egy bizonyos, hogy utoljára 1895-ben bukkantak addig nem ismert lapszámra, azóta egyetlen új Mercurius sem került elő. Magángyűjteményben is volt belőle, báró Prónay Sándor tóalmási könyvtárában három különböző példány is akadt, amelyeket később báró Podmaniczky Gézáné őrzött tovább.  

Érdekesség, hogy a legrégebbi angol újság sokáig magyar tulajdonban volt: egy Amerikában élő magyar gyűjtő, Feleky Károly vette meg még a századelőn. Egy londoni antikvárium vezetője kereste meg, hogy van nála egy régi angol újság, amelyben a magyar Bethlen Gáborról írnak a címlapján. Feleky megvette az újságot, s csak miután megérkezett, akkor szembesült vele, hogy a valaha volt legrégebbi angol lapot tartja a kezében.

Az 1621 szeptemberében megjelent Corante nyolc hónappal korábban jelent meg, mint a British Múzeumban legrégebbi lapként őrzött újság. A brit múzeum természetesen jó pénzért meg akarta venni tőle a páratlan példányt, de Feleky nem adta, mivel magyar vonatkozású hír volt benne. Feleky gyűjteménye később szétszóródott: nem tudni azt sem, mi lett a sorsa az újságkülönlegességének.

Visszatérve a legrégibb magyar laphoz: a Mercurius Veridicusra keresztelt újság végül 1710-ben szűnt meg. A történelem fintora, hogy a labancok ellenlapjából, a Wienerisches Diariumból később megszületett a Wiener Zeitung, amely még ma is létezik. A Mercurius viszont 310 éve eltűnt a köztudatból.

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akik sokallják a kormány 100 milliárdos tájékoztatási "propaganda" keretét, azoknak tudniuk kellene az első magyar újság születési körülményeiről.
Akik sokallják a kormány 100 milliárdos tájékoztatási "propaganda" keretét, azoknak tudniuk kellene a Soros médiafölény 26 milliárdjáról DOLLÁRBAN, amit politikájának népszerűsítésére fordít.
Soros pénze a 78, azaz hetvennyolcszorosa a magyar kormány ráfordításának.

Báthory Istvánról is. - Három hadjáratban verte szarrá Rettegett Ivánt egy olyan Lengyelország (lengyel-litván szövetség) királyaként, amelyiktől az előző király megszökött, mert a nemességét érdemben semmilyen törvények nem kötelezték semmire.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés