Amerika hatása: vörös festékkel öntötték le a gyarmatosító belga király szobrát Gentben

2020. június 5. 18:18
II. Lipót Gentben található mellszobrát vörös festékkel öntötték le, és ráírták, hogy „Nem kapok levegőt”.

„Ismeretlen tettesek megrongálták a kongói területeket gyarmatosító II. Lipót belga király szobrát az általa alapított belgiumi Afrika-múzeum kertjében” – adta hírül a The Brussels Times című, angol nyelvű belga napilap pénteken.

A „Nem kapok levegőt” a jelszó

A beszámoló szerint nem egyedi a belga főváros, Brüsszel szomszédságában fekvő tervureni múzeum kertjében történt incidens. Az elmúlt hetekben és hónapokban az egykori királyt ábrázoló több köztéri alkotást is megrongáltak belgiumi városokban. Legutóbb szerdán az észak-belgiumi Ekerenben álló szobrot gyújtották fel, miután a múlt hétvégén vörös festékkel lelocsolták. II. Lipót Gentben található mellszobrát szintén vörös festékkel öntötték le, és ráírták, hogy „Nem kapok levegőt”, a fekete bőrű amerikai férfi rendőri erőszak nyomán Minneapolisban május végén bekövetkezett halálára utalva. A fővárosban található belga földrajzi társaság épületét szintén vörös feliratokkal mázolták össze. A feliratok arra emlékeztetnek, hogy a falakon belül működő kartográfiai vállalat készítette az 1885-től két évtizeden keresztül a király személyes tulajdonát képező kongói terület térképét.

A La Libre Belgique című, francia nyelvű belga lapilap arról írt, hogy civilek petíciót indítottak II. Lipót valamennyi brüsszeli szobrának eltávolításáért.

A petíciót már közel 40 ezren aláírták.

A napilap beszámolt arról is, hogy a brüsszeli parlament több pártja állásfoglalást nyújtott be csütörtökön, amely szerint új összefüggésbe kell helyezni Belgium gyarmatosítói történelmét. Az időzett szöveg szerint a főváros utcái számos telepes, felfedező, bankár, katonatiszt és zsoldos nevét viselik, valamint az egykori „gyarmati propaganda” nyomait őrzik a parkokban és temetőkben felállított emlékművek is minden „magyarázat nélkül”.

A brüsszeli utcanevekben még él a gyarmati múlt

„A brüsszeli régióban legalább 70 olyan utcanév, illetve emlékmű található, amelyek Belgium gyarmati múltjára emlékeztetnek” – írta a napilap. A parlamenti pártok véleménye szerint a „nyilvános terek dekolonizálása” helyet biztosítania azoknak is, akik harcoltak a gyarmatosítás ellen. Állásfoglalásukban azt javasolták, hogy szakértői csoport bevonásával készítsenek a gyarmati múltra emlékeztető minden köztéri, illetve múzeumban található tárgy mellé magyarázó szövegeket olyan módon, hogy azokban megjelen a gyarmatosítás elleni küzdelem is. A szöveg arra is javaslatot tesz, hogy az iskolai tankönyvekbe is kerüljön új magyarázó szöveg az ország gyarmati múltjával foglalkozó fejezetekhez.

Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2380 ezer négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. A terület Kongó Szabadállam néven 1885-től két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongó Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a bennszülöttekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. A terület 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt gazdaság- és gyarmatosító politikájával jelentős eredményeket ért el. Első unokatestvére volt Viktória brit királynő.

(MTI)

Összesen 96 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A bűntudatkeltés világméreteket kezd ölteni. Remélem, hogy ez kormányzati eredmények tekintetében egy konzervatív fordulatot fog eredményezni, mert a libsik már csak rombolni tudnak.

Természetesen a primitív utópiákat szokták mindig előhozni, mint pl. amilyen a kommunizmus is, de hát nem véletlen az, hogy ezek utópiák.

A WTC-tornyoknak mennyi fekete áldozata volt?
Mivel az épületet működtető személyzet és takarítókon kívül maguk az ott dolgozók aznapra szabadságra mentek.
És Larry Silvestrein? Ő ellene mikor megy az Antifa-menet tüntetni?
Larry A. Silverstein, who has won nearly $4.6 billion in insurance ... at the World Trade Center site, is seeking $12.3 billion in damages from .
MAGYAR
Larry A. Silverstein, aki megközelítőleg 4,6 milliárd dollárt nyert biztosításban a World Trade Center helyszínén, 12,3 milliárd dollárt követel kártérítéstől.

Gyarmatosítani lehetett így is, meg úgy is, voltak az ügynek pozitívumai meg negatívumai is. Lipót esetében viszont inkább csak negatívumok voltak. Úgy tudom, hogy azon bukott meg, hogy egy angol nővér, aki bejutott a területre, fényképezett, és a képeket nyilvánosságra hozta, azután tört ki a botrány ( végül állami gyarmat lett a magángyarmatból ).

Ez kicsit olyan, mint amikor Kun Bélát fölakasztotta Sztálin. A megfelelő bünetést kapta, de nem a megfelelő okból. Szóval II. Lipót tényleg az az ember, akinek a szobra nem állhatna ott egy normális ország fővárosában, de Belgium sajnos nem lett normálisabb hely a mostani eksöntől sem. Meg a Szovjetunió sem tisztult meg kicsit sem attól, hogy Kun Béla arra a sorsra jutott, amit megérdemelt. Bonyolult dolgok ezek.

Jó, jó, de ennek az állatnak nem lett volna szabad szobrot állítani. Vannak ilyen civilizációs minimumok, tényleg már!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés