Az ősi izraeliek valószínűleg használtak kannabiszt vallási szertartásaikon – jelentette a The Jerusalem Post című újság honlapja.
A kutatók épen maradt kannabisz-maradványokat találtak egy szentély oltárán egy ősi izraeli templomban, Tel Aradban, és ebből arra következtettek, hogy a pszichedelikus növényt vallási szertartásokon alkalmazták több mint két és félezer évvel ezelőtt. A vegyi elemzés előtt „azonosítatlan sötét anyagként” jelölték meg a két oltár közül a kisebbiken talált matériát, amiről kiderült, hogy teterahidrokannabinol (THC), cannabidiol (CBD) és cannabinol (CBN), valamint az állati trágyamaradványok és zsiradékok elegye. Az állati ürüléket és az állati zsiradékot összekeverhették, és együtt füstölhették a kannabiszgyantával.
A másik, nagyobbik oltáron tömjénre bukkantak, ami a Biblia korának egyik ismert füstölőszere, de eddig még soha nem azonosították régészeti maradványokban a Földközi-tenger vidékén. A mai izraeli Arad várostól néhány kilométerre található Tel Arad erődítményét már a hatvanas évek elején kutatta és feltárta Jochanan Aharoni, a Jeruzsálemi Héber Egyetem régésze. Az ásatások során az i.e. 9. századtól i.e. 6. század elejéig fennálló erődítményeket találtak, amelyek Júda királyságának déli határát őrizték még mielőtt a babiloniak meghódították Jeruzsálemet, és elpusztították az első Szentélyt.
Az oltárokon talált anyagokat már akkor elküldték a Héber Egyetem biokémiai tanszékére, de csak a közelmúltban elvégzett újraelemzésénél azonosították a kannabiszt. Az állati zsiradékot már a hatvanas években megtalálták benne, és ebből akkor arra következtettek, hogy kisebb állatok feláldozására használhatták az oltárt. A tudósok ugyanakkor már régóta feltételezik, hogy az oltárokat füstölésre is használhatták, de erre mindeddig nem találtak bizonyítékot. A Tel Aradon 1963-1965-ben feltárt szentélyt akkor az Izrael Múzeumba vitték. Amikor 2007-2010-ben felújították a múzeum régészeti szárnyát, újra kutatásokba kezdtek az oltárokon, újraelemezték az ott talált szerves anyagokat, hogy az azóta kifejlesztett technológiák segítségével jobban megértsék az egykor végzett szertartásokat.
A több mint ötven éve gondosan megőrzött anyagokat egyszerre elemezték egymástól függetlenül a haifai Technionban és a Héber Egyetemen, hogy minél biztosabb eredményeket kapjanak az esetleges helyi szennyeződések kizárásával. A kutatók meglepődtek, amikor kiderült a kannabisz jelenléte az oltárokon, amely használatának jelenleg ez a legkorábbi bizonyítéka az ókori Közel-Keleten. Eddig is ismert volt, hogy a szomszédos kultúrák alkalmaztak szertartásaikon hallucinogén anyagokat, de Júda királyságában először találták ennek nyomát.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ironikus módon Izraelnek nem voltak mindig rossz kapcsolatai Iránnal, ráadásul ez az állítás nem csak az 1978-as iráni iszlám forradalom előtti időszakra igaz.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Hajmeresztő elmélettel állt elő Szergej Lavrov.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
A spanyol miniszterelnök egy egész kampányt képes arra építeni, hogy egy demokráciát gyalázzon, amely élet-halál harcát vívja egy tömeggyilkos diktatúrával. Veszprémy László Bernát írása.
Ukrajna nekimegy mindenkinek, ez lehet a magyar határ melletti terror-előkészület hátterében. Zelenszkijt nem érdekli a globális energiaválság.
Meghozták a hatásukat a keresetlen szavak.
