Franciaország felzúdult.
„Az utóbbi hónapokban a koronavírus-járvány felforgatta a világot, és szinte egyöntetű vélemény, hogy addig biztos nem lesz tartós megnyugvás, ameddig nem készül el az oltóanyag. Hónapok óta közösen drukkolunk a tudósoknak, fejlesztőknek, gyógyszergyártóknak, hogy minél hamarabb megtörténjen az áttörés, de az utóbbi napokban felmerült egy olyan kérdés, ami már megosztja az országokat: ha elkészül a vakcina, ki kap belőle először?
A feszültség Franciaországban jutott el először a robbanásig, amikor az egyik francia alapítású gyógyszeróriás vezére kijelentette: mivel az Egyesült Államok kutatóügynöksége, a Barda biztosítja a finanszírozást a Covid-19 elleni vakcina fejlesztéséhez, ezért az Egyesült Államok kap először az oltóanyagból, ha az elkészül. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy
az amerikaiak napokkal, de akár hetekkel is az európaiak előtt kaphatják meg a várva-várt ellenanyagot.
Franciaország természetesen felzúdult: Edouard Philippe francia miniszterelnök sietve felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani a vakcinához, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök pedig kifejtette, hogy a koronavírus elleni oltóanyagra nem vonatkozhatnak tisztán piaci törvények, a vakcina ugyanis egy »globális közjószág«.
A vakcina-vita ráirányítja a figyelmet a gyógyszeripar, illetve a szellemi tulajdonjogok problémájára, ami már évtizedek óta a világkereskedelem legforróbb területei közé tartoznak – csak eddig nem a fejlett államokat érintette, hanem a fejlődőket és a fejletleneket, ahol már eddig is valós probléma volt az amúgy már létező, de elérhető áron nem hozzáférhető gyógyszerek és eljárások kérdése. De nézzük, mit is jelent a francia elnök által használt globális közjószág kifejezés és mennyire illeszthető a jelenlegi helyzethez!
A közjavak olyan javak, amelyek egyéni fogyasztása nem csökkenti a rendelkezésre álló állományt, illetve amelynek a fogyasztásából senkit nem lehet kizárni. Paul Samuelson óta tudjuk, hogy ezeket a javakat »nem lehet a piacra bízni«, mert a piaci mechanizmusok szuboptimális mennyiségben és áron állítják majd elő ezeket a javakat. A közjavak a klasszikus közgazdasági gondolkodásban állami szinten jelentkeznek, de mivel a gazdasági és társadalmi élet egyre inkább a globális térben zajlik, így vannak globális szinten jelentkező közjavak is: globális béke, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi stabilitás, a mindezt biztosító szupranacionális intézmények, a stabil finanszírozási rendszerek, a hatékony jogérvényesítés – és a megfelelő közegészségügyi állapotok. Az egészséggel kapcsolatban voltak már sikeres, nemzetek közötti együttműködések (AIDS, TBC, malária), de az ezekből adódó egészségügyi és gazdasági fenyegetés nagyságrendje a fejlett államokban meg sem közelítette a mostani koronavírusjárványt – így nem véletlen, hogy épp most kerül elő a globális közjavak előállításának és finanszírozásának kérdése.
Kérdés, hogy egy vakcina megfelel-e a globális közjószág definíciójának? Elsőre nem evidens, hiszen egy vakcina olyan, mint bármilyen más magánjószág: ha fiezetek érte megkapom, ha pedig nem, akkor nem, illetve, ha adott mennyiségű vakcina áll rendelkezésre, akkor ha valaki megkapja az oltást, akkor más lemaradhat az oltóanyagról (vagy várnia kell rá, ami ebben az esetben elég problémás lehet). Van ugyanakkor egy másik, kicsit szofisztikáltabb megközelítés is, ami a közjószágok felé közelíti az oltást: ha kialakul a közösségi immunitás, akkor senkit nem lehet kizárni a kockázat csökkenésének áldásos hatásaiból, illetve az, hogy eggyel többen élvezik ezt a fajta védettséget, nem hat senkinek a védettségi szintjére.
Itt is van ugyanakkor egy paradoxon. Az oltás tömegeknek kecsegtet érdemi életminőség-javulással, de nincs olyan üzleti mechanizmus, ami miatt tisztán piaci viszonyok között egy vállalkozásnak megérné kifejleszteni a vakcinát. Vannak ugyanis globális közjavak, nincs viszont globális állam. Ez csak azért kihívás, mert a közjavakat valakinek elő is kell állítani, amit nemzeti szinten az adófizetők által finanszírozott állam biztosít, globális szinten azonban globális állam hiányában nem adódik a megrendelő személye – miközben a globalizáció miatt a járványok is egyre inkább globálisak, ahogy most sajnos láthatjuk is.
Még ha el is fogadjuk, hogy az egészség globális közjószág, nyitott kérdésből nincs hiány. Maga az egészség tekinthető globális közjószágnak, vagy csak egyes részterületei? A vakcina, vagy a teljes egészségügyi infrastruktúra, ideértve a kórházakat, lélegeztetőgépeket, orvosokat? Milyen mértékben függ az egyik állam egészségügyi helyzete a másik állam egészségügyi helyzetétől? Mi a leghatékonyabb módja ilyen esetben a finanszírozásnak: önkéntes finanszírozás, globális adó, piaci mechanizmusok?
Elgondolkodtató kérdések. Meg is kell őket válaszolni. Csak először legyünk túl a járványon.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A legnagyobb veszélynek a 60 év felettiek, a krónikus betegek és a várandósok vannak kitéve.
Eléggé a zsebbe kell nyúlniuk a szülőknek, ami a fizetős oltásokat illeti. Érdemes résen lenni, van segítség. Gyermekorvost kérdeztünk.
„Megvetéssel, rabszolgasággal van átitatva” – mondta az állami tiszti főorvos a sajtótájékoztatón.
A Covid–19 mRNS vakcinák pár hónapon belül kerülhetnek ki a forgalomból.
A megmozdulás egyik szervezője korábban nemcsak a Soros-egyetem érdekében petíciózott, de még a járványvédelmi korlátozások ellen agitált.
A magyar kutató szerint az amerikai támogatások megvonása miatt nem áll le az mRNS vakcina fejlesztése.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
