Aki emberiséget mond, csalni akar

2020. május 20. 14:50

A nyílt társadalom szabadsága kontra a zárt társadalom biztonsága.

2020. május 20. 14:50
Szánthó Miklós
Magyar Nemzet

„»Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szexuális orientáció és genderidentitás alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésért felelős Független Szakértője.« Ízlelgessük csak a pozíció súlyát és elnevezését, így nagy f-fel és nagy sz-szel – merthogy ez nem valami tréfa, tényleg van ilyen. Onnan tudom, hogy az illető, a neves Victor Madrigal-Borloz közleményt adott ki a homofóbia, bifóbia és transzfóbia elleni világnap alkalmából: és mielőtt azt hinnék, hogy legalább ez utóbbi egyféle móka, mint az »albán büszkeség napja« (amikor is a vicc szerint az albánok azt ünneplik, hogy ők nem románok), ki kell ábrándítanom mindenkit. A jeles esemény most volt pár napja, május 17-én.

Ezeket az egészen abszurd, mégis valós dolgokat azért említem, mert megint csak felidézték bennem a posztmodern hívságos elmebaját, azt, hogy korunk életparancsa a korlátlan szabadság, a szabadosság, minden létező (akár szexuális) vágy emberi jogként történő kivetítése, kielégítése és kielégíttetése. Az ember kiskorában persze szívesen babrál sok mindennel – ezért is szükséges a gyerek fegyelmezése –, de ma már teljesen legitimnek tekintendő, hogy »később áttételessé válik a babrálás és végül kísérletezésnek nevezik el azt, amely kezdettől fogva és célját tekintve sem más, mint manipulálás« (Lánczi András). A legújabb kori értelemben vett szabadságfogalommal is ez történt, mely már régen nem az antik és keresztyén hagyományon nyugvó, közösségelvű szabadságot jelenti, hanem a minden korlátozástól, behatároltságtól, rögzítettségtől mentes önkibontakoztatás, önmegvalósítás és önmeghatározás ideáját.

Ennek csak egy apró, de céltalanságában totális példáját jelenti a szexuális identitásra alapozó politizálás és a genderideológia. A kísérlet továbbfejlesztése pedig az, hogy az ezzel szemben fellépőket intézményesített eszközökkel (testületek, szakértők, világnapok) és nyelvi leleményekkel (hiszen ők »bifóbok« és »transzfóbok«, bármit is jelentsenek e kitételek) szükséges kiiktatni a még elfogadható társadalmi diskurzus keretei közül. Ezt korábban boszorkányüldözéssel, máglyahalállal, majd cenzúrával érték el – ma úgy hívják: politikai korrektség. A jellemzően balliberális értelmiségi ömlengésekből kinyert, majd jogi és formálpolitikai elvárásokba öltöztetett szabadságheroi­zálás élesen szemben áll nemcsak a józan ésszel, de alapvetően a konzervatív habitussal is.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zenitaph
2020. május 21. 08:25
jó hát szerintem meg aki az emberiséget mondókra kollektívan azt mondja hogy csalni akarnak az akar csalni
zsanett-kúnrum
2020. május 20. 20:42
Aztán úgy jár a nyílt társadalom az időmúlásával, mint szent franciska a huszonegyedik század elejére
pemete jakab
2020. május 20. 18:51
"Aki emberiséget mond, csalni akar" Ha a kormány Magyarország bírálatának állítja be a kritikákat, akkor csalni akar, mert az leginkább a kormánynak (és választóinak) szól, nem az egész országnak.
annamanna
2020. május 20. 18:34
A családhoz hasonlóan egy nemzet, egy ország sem válhat(na) csapdává. Az a rendszer egészséges, amit szabadon el lehet hagyni, és szabadon vissza is lehet térni bele. "- Nincs itt semmi dolgom többet - mondta a királynak. - Megyek tovább. - Ne menj! - mondta a király, hiszen olyan büszke volt rá, hogy végre akadt egy alattvalója. - Ne menj el, megteszlek miniszternek. - Milyen miniszternek? - Hát... igazságügyinek! - De ha nincs, akinek igazságot szolgáltassak! (...) - Hm... hm... - mondta a király. - Azt hiszem, van itt valahol a bolygómon egy vén patkány. Éjszaka hallom a motozását. Hát ítélkezzél e fölött a vén patkány fölött. Időről időre halálra ítéled, élete így a te igazságszolgáltatásodtól függ majd. Aztán minden egyes alkalommal megkegyelmezel neki, takarékosságból, mivel csak egy van belőle. - Nem szeretem a halálos ítéleteket - mondta a kis herceg -, és minden bizonnyal elmegyek. - Ne! - mondta a király. A kis herceg azonban nekifogott az előkészületeknek, majd, mivel nem akart fájdalmat okozni az öreg uralkodónak, így szólt: - Ha fölségednek az a kívánsága, hogy pontosan engedelmeskedjenek a parancsainak, nekem is adhatna egy ésszerű parancsot. Megparancsolhatná például, hogy egy percen belül keljek útra. A körülmények, úgy látom, kedvezőek... A király nem felelt. A kis herceg először tétovázott, aztán egy sóhajtással mégis útra kelt. - Kinevezlek nagykövetemnek! - kiáltott utána sietve a király. Arcáról csak úgy sugárzott a tekintély. "Hát bizony furcsák a fölnőttek" - gondolta útközben a kis herceg." "Aztán azt mondta: - Tudod... a virágom... felelős vagyok érte. Hiszen olyan gyönge! És olyan gyanútlan. Egyebe sincs, mint négy semmi kis tövise, hogy a világtól védekezzék..." Az egészséges közösség az, ahonnan szabad elmenni és ahová szabad visszatérni. Ami bezárul, ahonnan se ki, se be, az ettől még nem biztos, hogy biztonságos.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!