Ha jól értem, a Szépírók Társaságának két problémája van: 1. nem alanyi jogon jár a támogatás, 2. nem ők osztják maguknak.
A Szépírók Társasága nyilatkozatot adott ki.
Ebből az derül ki, hogy a Szépírók Társasága elnökségének „fogalma sincs az állam, a kultúra és úgy általában a demokrácia működéséről”. Az a demokrácia, amiben mi élünk Magyarországon – és nagyjából egész Európában – az az ún. képviseleti demokrácia. Alapképlete: a választópolgárok négyévente döntenek valamely politikai formáció mellett, és amely formáció megszerzi az állampolgárok szavazatainak többségét, az kormányoz.
A kormányzás azt jelenti többek között, hogy a döntéshozók eldöntik, mire adnak pénzt, mire nem. Tehát amit ők kifogásolnak, idézem: „ha az állam pénzt ad, akkor joga is van feltételeket szabni, követelményeket fölállítani és válogatni”, azt választói felhatalmazás alapján teszik. Ezt nevezik politikának.
Ezzel szemben a következő tételmondat: „éppen a szakma joga és kötelessége, hogy ellenőrizze, a kormányzat megfelelően használja-e fel a kultúrára szánt pénzt”, kissé nehezen védhető a magyar jogszabályi környezetben. Lehetséges, hogy létezik a Szakma Jogainak Egyetemes Nyilatkozata, bár én eddig nem találkoztam ilyennel. Tehát ismereteim szerint a szakmának ilyen joga nincs és nem is lehet levezetni sem az Alaptörvényből, sem az Európai Unió Alapjogi Chartájából. Lehet, hogy a szakma az ötödik vagy a jóég tudja, hányadik hatalmi ágként tételezi magát, ettől még nem lesz az.
Ennyit az elvi keretekről.
Ha jól értem a Szépírók Társaságának a nyilatkozatát, akkor alapvetően két problémájuk van:
1. nem alanyi jogon jár a támogatás,
2. nem ők osztják maguknak.
Világválság idején, egyáltalán alanyi jogon követelni pénzt szerintem pofátlanság. És csak azt mutatja, hogy a Szépírók Társaságának elnöksége úgy véli, hogy a szépírók többek és fontosabbak, mint bárki más.
A magam részéről ezt a nézetüket nagyon nem osztom. Fontosnak tartom a művészetet és a művészeket, de „az alanyi jogon jár nekünk” korszaka lejárt. Nem jár. Teljesítmény okán jár. Adóforintok szétosztásakor teljesítményt feltételül szabni tehát nem „korrumpálás”, hanem felelősségteljes gazdálkodás.
És hogy a reprezentatív írószervezetek osztogassanak támogatást "a szakma szereplőinek egyéni helyzete és szükségletei" ismeretében, na, ezt lefordítom: mi adjuk a zsét haveri alapon, szekértáborok törésvonalai mentén stb.
Békeidőben lehet ezzel szórakozni, bár drága mulatság, de most nehéz időket élünk, amikor nem csak a különböző érdekcsoportok tagjai szorulnak támogatásra, hanem minden magyar alkotó, aki értékelhető teljesítményt tud fölmutatni.
Ezt a feladatot látják el a kultúrstratégiai intézmények a kulturális kormányzat megbízásából.
Köszönöm a figyelmet!
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
Konkrétan azért, mert elmondom, hogy szeretem a hazámat, azonnal baloldali influenszereket állítanak rám és hazugságnak próbálják beállítani a bátyám betegségét!
Nagy Ádám, a Fókuszcsoport alapítója nem igazán tudott vitába szállni az idős férfival, és nem sikerült megvédenie Magyar Péterék álláspontját sem.
Képzeljük el a következőt: a Tisza arra építi a kampányát, hogy aki a Fideszre szavaz, a háborúra szavaz, mert ha a Fidesz nyer, a magyar kormány Oroszország oldalán háborúba lép.
Megint, 153 éves fennállása óta sokadszor, szégyenli magát a Népszava.
Sokan az utolsó pillanatokban is gyűjtötték az ajánlásokat, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.
Elsőként a Liverpool jutott be a legjobb nyolc közé az FA-kupában.
