Katasztrófába rohan Svédország?

2020. április 16.
Sajátos stratégiát követ Svédország, hogy megmentse egyébként is gyengélkedő gazdaságát: erős korlátozó intézkedések helyett a hatóságok titkolóznak, és meg sem kísérelik a kijárási korlátozás elrendelését a gettókban – mondja lapunknak Erik Almqvist korábbi svéd parlamenti képviselő.

Oláh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.

Fotó: Szalai Ádám
Erik Almqvist

Volt svéd politikus. 1982-ben született Stockholmban. A Svéd Demokraták nevű párt egykori tagja, korábbi parlamenti képviselője és gazdaságpolitikai szóvivője.

Sokan kritizálják azt, ahogy a svéd hatóságok kezelni próbálják a járványhelyzetet.
A probléma az, hogy a hatóságok nem osztják meg az adataikat, a modellszámításaikat és az előrejelzéseiket a vírus terjedéséről. Rengeteg professzor, virológus és epidemiológus szkeptikus a hivatalos szervek közléseivel kapcsolatban, ezért ezek a szakértők elkezdték megalkotni és publikálni a saját modelljeiket, figyelmeztetve a közvéleményt, hogy Svédország valójában katasztrófa felé halad. A szakértők nyílt szakmai vitát szeretnének a kormányzattal, de a hatóságok folyamatosan elutasítják mind az adatszolgáltatást, mind a párbeszédet. Feltételezésem szerint a hatóságok stratégiája az, hogy minél hamarabb kialakuljon valamiféle nyájimmunitás, mert szerintük túl nagy költséget jelentene, ha időben elhúzódna a veszélyhelyzet, talán a társadalom belső nyugalma is elveszne. Azt kommunikálják, hogy a helyzet stabil, senkinek nem kell aggódnia, elég, ha kicsit óvatosabbak vagyunk, mint általában.

És a valós adatok igazolják az optimista semmittevés liberális politikáját?
Közben a halálozási szám meredeken emelkedik, egyre több ember érkezik a sürgősségi osztályokra. Stockholmban már egy hete is elutasították egyes betegek ellátását – fenn kell tartani a szabad ágyakat az intenzív osztályokon. Katasztrófába rohanunk, de még mindig nem hoznak korlátozó intézkedéseket. Az állami vezető epidemiológus májusra várja az esetszámok tetőzését. Ha így folytatódik a vírus terjedése, akkorra a lakosság fele fertőzött lesz. A stratégia tehát az, hogy a következő pár hónapban kialakuljon a nyájimmunitás, azt remélik, hogy utána a járvány terjedése magától lassul, és a társadalom folytathatja a mindennapi életét. Ennek a stratégiának a költsége azonban óriási lesz, és sok ezer életbe kerül majd, mert a betegek ellátására nem lesz elegendő kórházi kapacitás. Ez az a vita, amelyet ma nem lehet nyíltan lefolytatni Svédországban, és ez aggasztó.

Eközben Svédországból a magyar demokráciáért aggódnak a felhatalmazási törvény miatt.
Érdekes, hogy éles kritikával illetik a magyar felhatalmazási törvényt. Az egyik svéd egyetem azt is kimutatta, hogy Magyarország az első ország a nyugati világban, amely e törvény miatt nem demokrácia többé. Majd épp egy héttel később maga a stockholmi kormány javasolta egy majdnem ugyanilyen törvény bevezetését a koronavírusra hivatkozva. Azonban van egy nagy különbség a magyar és a svéd helyzet között: a svéd kormány kisebbségi, nincs mögötte parlamenti többség, a magyar kormány viszont egyértelmű többséggel bír. Hatalmas demokráciadeficitet jelez tehát, hogy a svéd kormány kisebbségből kormányozna rendeleti úton. Nem beszélve arról, hogy Svédországban nincs olyan intézmény, amely korlátozni tudná a jogalkotói hatalmat, mint amilyen Magyarországon az Alkotmánybíróság.

A hatóságok nem szeretnék, ha a tömeges bevándorlás témává válna
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés