„A tétlenségbe belebolondulnék” – Alapi István a Mandinernek

2020. április 15. 12:39

„A zenész egyetlen lehetősége a megnyilvánulásra most az internet” – mondja az Edda gitárosa, aki karantén-videókat kezdett készíteni barátaival, zenésztársaival. Alapi István ötlete alapján a zenészek külön-külön, saját ministúdiójukban rögzítik a saját hangsávjukat, majd összerakják egy dallá. Az egyik legképzettebb magyar gitárost arról kérdeztük, hogy mekkora bajban van a rockszakma, és milyen túlélési technikák létezhetnek a járvány idején. Karantén-interjúnk!

2020. április 15. 12:39
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Március 7-én még volt egy Edda-koncert. Akkor már benne volt a pakliban, hogy vége lesz a szezonotoknak?

Remélem, hogy ez nem az utolsó, hanem csak a legutóbbi koncertünk volt. (nevet) Az előtte lévő héten még próbáltunk; szombaton volt a koncert, és szerdán volt az utolsó próbánk. Akkor már kaptunk egy fülest, hogy rendezvény-korlátozások lesznek, és meg is ijedtünk egy kicsit. De aztán kiderült, hogy azon a hétvégén ez még nem fog bekövetkezni, így megnyugodtunk, hogy meg tudjuk csinálni ezt a koncertet. Rengeteg munka, előkészület és pénz volt benne mindenki részéről. Egy hónappal előtte minden jegy elfogyott a küzdőtérre.

„Nélkületek nem vagyunk senkik, azt tudjátok? Gitározhatnék én otthon éjjel-nappal, aztán visszanézhetném magam, de ha ti nem vagytok, akkor az egész nem ér semmit” – mondtad a koncert közben a mikrofonba. Hogyan lehet akkor a zenének új értelmet találni most?

Pontosan erről van szó, most az ember egyetlen lehetősége a megnyilvánulásra az internet. Én régebben is aktív voltam a neten, a Facebook-oldalamra gyakran tettem ki videókat arról, ahogy itthon felvételeket csinálok. Már csak azért is, mert

ezeknek más hangulatuk van, mint a szokványos koncerteknek,

személyesebbek, betekintést engednek a zenész magánszférájába. Hetente egyszer élő bejelentkezéseket is csinálok; ez egy fórumszerű dolog: lehet kérdéseket feltenni, szakmai vagy személyes kérdéseket, és én válaszolok. 58 éves koromra van annyi élettapasztalatom a szakmában és a magánéletben is, hogy van mit mondanom. A bankkártyám PIN-kódján kívül bármire rákérdezhetnek a látogatóim, mindenre válaszolok.

Honnan jött az ötlet, hogy karantén-videókkal rukkolsz elő?

Amikor ez a helyzet bekövetkezett, akkor azt gondoltam, hogy én azzal tudok hozzájárulni az általános kedélyállapot javításához, ha létrehozok egy olyan projektet, amelyben barátaimmal közösen veszünk fel dalokat. Amikor barátaim felhívnak, hogy hogyan bírod ezt a bezártságot, akkor azt mondom nekik, hogy időm sincs ezen gondolkodni, mert a hangfelvételek és videók készítése elfoglal reggeltől estig.

Nem ülök itthon savanyú arccal, hogy „jaj, mikor lesz a következő koncertem?!”

– én ebbe a tétlenségbe belebolondulnék.

Alapi István kooperációs AC/DC-feldolgozása Szandival és Bogdán Csabával

 

„István Alapi’s Quarantine Project” a sorozatod neve: eddig Kovács Péter Kovax, Szandi és Lőrincz Károly, az Asphalt Horsemen frontembere volt közreműködő partnered. Mi alapján választod, hogy kikkel és milyen dalokat dolgozol fel?

Azért esett a választás ismert dalokra, mert ha az elsődleges cél az, hogy kikapcsoljuk, szórakoztassuk az embereket, akkor sokkal hatékonyabb, ha olyan dalokat játszunk, amelyeket már szeretnek, és azokat olyan zenészek előadásában láthatják, akiktől ezt nem szokták meg, akik ezeket nem szokták énekelni. Elsősorban a barátaimat hívom fel, vagy olyanokat, akikkel korábban munkakapcsolatban voltam.

Gondolom, szempont a technikai megvalósításhoz az is, hogy a zenésznek legyen házi stúdiója, nem?

Nem kell túlzottan komoly stúdió ehhez, de az szükséges, hogy az illető képes legyen otthon egy éneksávot felvenni.

Egy átlagos számítógép segítségével ezt játszva meg lehet csinálni.

Ez egy klipsorozat lesz. Hány felvétel van már szervezés alatt?

Azokon a felvételeken kívül, amelyek már fenn vannak a YouTube-on, még folyamatban van néhány dal. Hadd ne mondjam el, mely dalok és kik éneklik – jobb, ha ez meglepetés marad. Lesznek jópofa dolgok. És folyamatosan jelentkeznek be nálam emberek, hogy benne lennének.

Alapi István

 

Beborult az ég egy pillanatra, amikor bejelentették a veszélyhelyzetet? Sűrű volt a tavaszi-nyári koncertbeosztásod, érvágás volt?

Mindenki elsőre a legrosszabbra gondol ilyenkor, hiszen mi is pontosan ugyanúgy veszítjük el a munkánkat egy ilyen szituációban, mint bárki más, aki nem tud dolgozni valamely körülmény miatt. Sokan mondhatják, hogy a zenészeknek sok pénzük van, de ez nincs így. A zenész szakma főleg szezonális jövedelemforrás, elsősorban a koncertszezonra korlátozódik. És

alap esetben is hónapok telhetnek el, amikor nem tudunk dolgozni,

hiszen a legtöbb koncert szabadtéri, a szezon így tavasz és késő ősz között van.

Hogy értsem, mennyire fáj egy zenésznek a mostani helyzet: egy gitáros jövedelmének nagyságrendileg mekkora hányada származik a koncertezésből?

Nekem 80-90 százalék. Mit gondolsz, miért van az, hogy az összes külföldi sztár, még azok is, akik nyugdíjba mentek, most mind koncerteznek? Azért, mert világviszonylatban is olyan lett a helyzet, hogy az élő zenélésből jön a jövedelem. Az internetes ingyenes letöltési világban – mert az emberek mindent ingyen szeretnének megkapni az internetről – a minimumra redukálódtak a lemezeladások, így a jogdíj-bevételek már nem olyan mértékűek, mint amilyenek a ’90-es években voltak.

Óriási szerencséjük van a pékeknek, hogy a kenyeret még nem lehet letölteni a netről.

Tudjuk, kicsi a magyar piac, de te az egyik legelismertebb, legkeresettebb gitáros vagy az országban; feltételezem, hogy te meg tudsz élni a zenélésből. Más helyzetben lévő zenekaroknak – a többségnek – a kényszerleállás milyen szintű problémákat okozhat?

Mindenki válsághelyzetbe kerül. Fel fogjuk élni a tartalékainkat, mert más jövedelemforrásunk nincsen. Azok a zenészek, akik a klubozásból próbálják magukat fenntartani, azok még rosszabb helyzetben vannak. Van olyan klubozó zenész ismerősöm, aki azon gondolkodik, hogy elhelyezkedik bármilyen más munkahelyen. De hova? Hiszen más szektorokban is bocsátják el az embereket.

Mennyi zenei projektben veszel jelenleg részt?

Az Edda éppen nagyon beindulóban volt, aztán van a saját projektem, az Alapi István Band és a Front nevű régi zenekarom.

Ezeket a projekteket tovább lehet vinni ebben az átmeneti időszakban úgy, hogy próbákkal, dalszerzéssel használja ki az időt egy zenész?

Próbálni nagyon nehéz. Azért nem működik, hogy összekötjük egymást interneten, mert a technika nem engedi meg: realtime-ban, szinkronban nem tudunk együtt játszani másokkal, mert mindig lesz időcsúszás. A dalszerzés viszont működik. Készítettünk is egy új dalt Kovács Péter Kovax-szal és Forster Gáborral.

Alapi István – Kovács Péter Kovax-szal és Forster Gáborral közös – új szerzeménye csak néhány napja került fel a netre

 

Ha vége a válságnak, szerinted az élet visszaáll a régi kerékvágásba, vagy sokan megváltoztatják majd a szemléletüket, az életmódjukat a tapasztalatok alapján?

Azt gondolom, hogy sokan megváltoztatják majd a szemléletüket. Már meg is változtatták sokan szerintem. A legtöbb embert elgondolkodtatja ez a helyzet. A kilátások miatt is, hiszen ez a válság történetesen véget ér majd, de

látjuk, hogy mennyire ki vagyunk ennek szolgáltatva.

Annyira nem vagyunk felkészülve egy ilyen jellegű problémára, hogy az egyetlen lehetőségünk a védekezésre, hogy elbújunk egymás elől, mert a tudomány láthatóan nem tudja megoldani ezeket a helyzeteket. Az emberek fejében ott lesz majd ennek a traumának az utóhatása, hogy mikor tér majd vissza? A száz evvel ezelőtti spanyolnátha-járvány is három fordulóban érkezett.

Mi a helyzet szűkebb pátriáddal, Nógráddal, Salgótarjánnal? Rajta tartod az egyik szemed azon a vidéken, ahonnan jöttél?

Igen, én nagyon erősen kötődöm a szülőföldemhez; én most is salgótarjáni vagyok, még ha életem nagyobb részét Budapesten is töltöttem. 23 éves koromig ott éltem, az édesanyám most is ott él. A várostól és a megyétől díjakat, díszpolgári címet is kaptam, ami nagyon megtisztelő. És vannak barátaim, akik most bizonyos időközönként segítenek a 82 éves édesanyámnak a bevásárlásban, hogy ne kelljen kijárkálnia. Nagyon szeretném, ha még jó néhány koncertemre eljöhetne – minden koncertemet ott van a mai napig, amin csak tud.
 

Fotók: Alapi István

 

***

A Mandiner elkezdte Karantén-interjúk sorozatát, amiben ismert személyiségeket kérdezünk a megváltozott életünkkel kapcsolatos gondolataikról, saját tapasztalataikról. 

Az eddigi interjúink (többek között Jelenits Istvánnal, Zacher Gáborral, Varga Liviusszal, Rókusfalvy Pállal, Kovács Ákossal, Borbás Marcsival, Lackfi Jánossal és Lovasi Andrással) itt érhetők el.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lynx
2020. április 15. 20:24
Az Edda örök!
belpestilibsi
2020. április 15. 18:52
és ilyenkor nem lehet békemenetre sem menni. :(
Sörgyári megálló
2020. április 15. 18:10
Épp most olvasom Anonymust, aki igencsak óvott az ilyen igricek hallgatásától. Mondjuk keresni jól keresnek, és ez ma kétségtelenül érdem.
megfejtô
2020. április 15. 14:50
A gitározásról és a zenéröl sem tudsz többet, mint a politikáról. Te szegény hülye! Meg mi, akik még olvasunk, bár nálad rendszeresen rezeg a léc!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik