Az alkotmányozás és az alaptörvény

2020. április 7. 10:25

Szentpéteri Nagy Richard
168 Óra
A kormányzás súlypontjai áttevődnek a végrehajtó jellegű szervekre, ezzel megváltozik az államirányítás rendszere is.

„Ezekben a napokban – a koronavírus irdatlan árnyékában – jelentős események történnek Magyarországon az államirányítás területén is. Éppen most ér véget az a tízéves korszak, amelyet a parlamenti kormányzás korának nevezhetnénk, és elkezdődik a végrehajtó hatalom uralkodásának kora, amelyben a kormányzás súlypontjai áttevődnek a végrehajtó jellegű szervekre – az operatív törzsek irányítása alatt. Ez a fejlemény annak tapasztalatával értékelendő, hogy az elmúlt évtizedre éppenséggel nem a kormány, hanem a parlament túlsúlya volt a jellemző – kétharmados törvényhozási irányítás folyt. A hazai elemzők nagy része ezt a körülményt az elmúlt tíz évben valamiért nem vette észre, és a végrehajtó hatalom központi szerepéről értekezett minden tudományos és médiafelületen, ami miatt kérdéses, hogy most, midőn megvalósul, amit a tényekkel szemben eleddig valóságnak hittek, vajon mit szólnak e különös jelenséghez bölcsen és ravaszul.

Amíg az elemzők ezen morfondíroznak, nekünk érdemes arra figyelnünk, hogy a folyamatos alkotmányozás az elmúlt tíz évben ugyancsak a törvényhozó hatalomban zajlott, és e folyamatban a kormány csak a legcsekélyebb mértékben vett részt. Ennek oka mindenekelőtt az volt, hogy hazánkban – mint láttuk – az alkotmányozó hatalom a törvényhozást illeti. Ez a tény, mint megmutathattuk, szemben áll az európai–amerikai alkotmánygondolattal, amely egykoron azért született, hogy a törvényhozás felett is legyen hatalom és kontroll, mely korlátként szolgál a túlhatalommal szemben, megakadályozandó az önkényuralom kialakulását.

Akárhogy van is, a tény az, hogy Magyarországon az Országgyűlés alkotmányoz, méghozzá akkor, amikor csak akar. A 2010-ben megalakult országgyűlés történetesen akart alkotmányozni, bár ennek eleinte semmi jelét – és korábban ígéretét – sem adta. Mindenesetre egy alkotmányozó éppen attól alkotmányozó, hogy azt tesz, amit akar, és akkor, amikor kedve tartja. Ha az alkotmányozónak lenne korlátja – ahogyan a közhatalomnak éppen az alkotmány az –, akkor nem lenne valódi alkotmányozó, mert az alkotmányalkotó hatalom éppen arról ismerszik meg, hogy nincs földi hatalom fölötte.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés