Féltek tőle, így szétverték az egészségügyi tábort Elefántcsontparton

2020. április 6. 17:19
A rettegő, feldühödött lakosok azt hitték a fertőzés a vírusbetegeket gyógyító egészségügyi táborból jött.

Fertőzéstől félő, feldühödött lakosok szétvertek és felégettek Elefántcsontparton hétfő reggelre egy ideiglenes egészségügyi tábort, amelyet a hatóságok a koronavírus-járvány betegeinek kezelésére építtettek. Az afrikai ország gazdasági – és volt – fővárosa, Abidjan egyik peremkerületében kialakított tábor nagyrészt sátrakból állt és könnyűszerkezetes kezelőközpontból. Az emberek vasárnap este támadtak a táborra. A rendőrség könnygázzal próbált rendet tenni, ám a dühös helyiek nem hátráltak meg, és fennen kiabálták, hogy nem akarnak fertőzötteket tudni szomszédságukban.  

Elefántcsontparton a legfrissebb adat szerint 261 bizonyított koronavírus-fertőzött van, a kór eddig három beteggel végzett. Az ország hivatalos fővárosa Yamoussoukro.

(MTI)

| Afrika | rongálás | háló és puding | Elefántcsontpart | fertőzés | koronavírus

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Szűrés:
időrendben fordított időrendben értékelés szerint
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Interjúk 2020
Interjúk 2019
Interjúk 2018
Interjúk 2017

Salamon Konrád
(Vendégszerző)

Szembenézni Trianonnal
A maradék magyarság megőrzése érdekében szembe kell néznünk a történtekkel.
2
1

Nagy Csomor András
(Mandiner)

A nemzet összetartozásáról – az én Trianonom
Szétszabdaltak valamit, ami évszazadokon keresztül organikusan fejlődött, együtt élt, összetartozott.

Nyári Gábor
(RETÖRKI)

Trianon – Ami szétszakít és összeköt
Június 4-e nem csak az országot megcsonkító békére emlékeztet, hanem egyben a nemzeti összetartozás napja is.

Maráczi Tamás
(Mandiner)

Más lett volna, de most mi vagyunk itt – az én Trianonom
Trianon nélkül sem apai, sem anyai nagyszüleim nem találkoztak volna egymással. Ezeket a sorokat sem írnám én most.
14
4

Rajcsányi Gellért
(Mandiner)

A fiumei kikötőbak – az én Trianonom
Szembesülünk valami nálunk nagyobb igazságtalansággal, amit helyre akarnánk hozni, de nem tudunk. És marad a fájdalom, a hiányérzet. A dolgok kibiccent állapota.
59
5

Horváth András
(Facebook)

NE DŐLJETEK BE TÖRÖK GÁBORNAK!
Egyáltalán nem olyan biztos, hogy az ellenzék annyira rosszul állna, mint ahogyan azt a „független” elemző a minap lefestette.
18
27

Ungváry Krisztián
(Népszava)

Politikailag és morálisan is védhetetlen üzenetet küld a kormány
Olyan helyzetben, amikor például az Úz völgyében magyar sírkereszteket tépnek ki, nehéz megbékélésről beszélni. Kérdés, hogy mi a fontosabb nekünk. Interjú.
22
17

Theodore Dalrymple
(City Journal)

Visszaélés
Gyermekek a politikai tüntetéseken.
4

Szél Bernadett
(Facebook)

Azon dolgozzunk, hogy begyógyuljon egy történelmi seb
Milyen hatással van a határon túl élő nemzettársainkra az Unió, mint közösség gyengítése.
24
27

Apáti Bence
(hirtv.hu)

Isten éltessen, Feri! 
Amíg mi emlékezünk, ő mást, és máshol ünnepel.
52
5

Karácsony Gergely
(Mérce)

Ami fáj, és ami nincs
Sok rendes magyar hazafit ismerek, akiket nem érdekel már ez az egész.
130
141

Panyi Miklós
(Mandiner hetilap)

Trianon 100 – A történelem nem ért véget
Trianon századik évfordulóján tehát nem a köldöknézegetés a helyes testtartás. Mert erős, sikeres, megújulni képes nemzet vagyunk.
9
2

Ádám Rebeka Nóra
(Mandiner)

Belaktam ezt a teret, széltében-hosszában – az én Trianonom
Kész a leltár.
10
3

Kácsor Zsolt
(Népszava)

Száz év múlva
A szomorú centenárium alkalmából nem mindenkinek ment el az esze ebben az országban.
18
25

Gágyor Péter
(Mandiner)

Száz év múltán
Ha bármikor eszünkbe jut Trianon, megfagy a mosoly. Végigpörögnek gondolataink történelmünk kudarcain.
2

Kovács András
(Origo)

Milyen lesz Magyarország 2120. június 4-én?
A 2050-es évekre végre nulla közelébe csökkent a hazai népesség fogyása.
34
8

Szombathy Pál
(Facebook)

A személyes Trianonom
Dédnagyapám családjával odahagyta dobsinai házát a patakparton, ott kényszerült magyarsága miatt hagyni a bulénerek ősi bányavárosát, egy polgári életformát, szeretett hegyeit, Gömör és a Szepesség tájait.
4
1

Markó Béla
(vers)

Csatolmány
Éltek vagy haltak, úgyis / övék mindig az ország, / amely nem is tud arról, / hogy már rég elcsatolták.
8
3

Jelenits István
(Magyar Kurír)

Nézzünk a sebeinkre, de ne a fájdalmunkra emlékezzünk
Az egész közgondolkozásban egy nem bűnösen fenntartott, de betegesen dédelgetett revizionizmus élt. Interjú.
20
9

Kisebbségi Jogvédő Intézet

Jogvédő nyilatkozat a szégyenteljes trianoni békediktátum centenáriumán
Trianon után száz esztendővel üzenjük Herdernek, itt vagyunk, egyre erősebben, minden korábbinál összetartóbban, sikeresen ellenállunk a megsemmisítésünkre törekvő erőknek.
3

Böjte Csaba
(Facebook)

Egy új vérszerződésért imádkozom e napon!
E térség egyetlen esélye, ha a múlt sebeit félrerakva, közös jövőt építve összefogunk.
12
3

Almási B. Csaba
(Mandiner)

Szabadkán mindig volt rizses csoki – az én Trianonom
Fél évszázad alatt a bunyevác májkómtól a temerini utcai bunyóig.
18
2

Föld S. Péter
(Hírklikk)

Kövérnek a baloldal még Trianonnál is jobban fáj
Azok is magyarok, akiknek nem Trianon fáj a legjobban, hanem az éhező gyerekek, a kilakoltatott családok.
51
69

Constantinovits Milán
(Mandiner)

Egy néni, aki a koltói Teleki-kastély kulcsát őrzi – az én Trianonom
Trianont akkor győztük le, amikor nem kell kényszeresen egy Goga-szobrot emelni minden Ady-emléktábla mellé.
16
4

Kovács Gergő
(Mandiner)

Jani az ablakpárkányon – az én Trianonom
„Ha a jótündér megígéri, hogy visszacsinálja Trianont, és azt kéri cserébe, hogy kivessem magam a koleszablakon, megteszem.”
36
7