Bizalom

2020. március 26. 15:54

Náray-Szabó Gábor
Vendégszerző
Ha más nem, 1514, 1848 és 1956 bizonyítja, hogy mi magyarok nem fogadjuk el a diktatúrát, még akkor sem, ha az lopakodik, és idejében jelzünk.

Náray-Szabó Gábor nyugalmazott egyetemi tanár írása

 

A hét elején az ellenzéki pártok leszavazták a házszabálytól eltérő, sürgősségi napirendet, ezért a veszélyhelyzetben nélkülözhetetlen, egyedi jogszabályok érvényének meghosszabbítása késedelmet szenved, egy-két napos exlex állapotra kell készülnünk. Ha valaki ilyenkor ezt tudatosan ki akarja használni, a felelősségre vonás elkerülésével beléphet például az országba vagy más módon játszhatja ki a veszélyhelyzet diktálta rendelkezéseket.

A döntés, melyet sajtóvélemények szerint az ellenzék szellemi holdudvara szorgalmazott, a járvány felfutásának idején is vehemens reakciókat váltott ki kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt. Egyesek diktatúrát kiáltottak, ami a kormány állítólag határozatlan időre szóló rendkívüli felhatalmazása miatt fenyeget, mások hazaárulásról beszéltek, mert ha rövid időre is, de beszűkül a döntéshozók mozgástere. 

Lehet itt igazságot tenni? Nehezen, mert a megszólalásokat szinte kivétel nélkül a politikai elfogultság, leginkább az érzelmek vezérlik, ilyenkor pedig nem lehet a józan észre számítani.

Arról azonban alig esik szó, hogy a közös, nemzeti ügy – a koronavírus járvány megfékezése – szempontjából mekkora volt a jelentősége a szavazásnak, az ellenzéki támogatás elmaradásának az egyik oldalon, a kormányoldal merev kitartásának a másikon. Szerintem nem túl nagy. Diktatúrával már oly régen, oly sokszor riogattak, hogy az aggodalmakat ma már nehéz komolyan venni. A mostani konkrét esetben különösen, mert a házszabály szerint a képviselők egyötöde bármikor kezdeményezheti a plenáris ülés összehívását, a rendkívüli felhatalmazás visszavonását. Szilárd meggyőződésem, hogy olyan a politikus, amilyen a választó. Ez rímel Széchenyi állítására: „A nemzet nagysága, boldogsága csak magában a nemzetben rejtezik.”

Ha más nem, 1514, 1848 és 1956 bizonyítja, hogy mi magyarok nem fogadjuk el a diktatúrát, még akkor sem, ha az lopakodik, és idejében jelzünk. A kormány most is észleli a közhangulatot, és ennek megfelelően cselekszik. A közvélemény sürgetésére bezárta az iskolákat, időben, nem kis erőfeszítést kifejtve nekilátott a védőfelszerelések megfelelő mennyiségben való beszerzésének. Persze, mint tudjuk, a szakmai kérdésekkel kapcsolatos politikai huzakodás nem ritka kis hazánkban, de nem kell sokat kutakodni, hogy hasonlót lássunk másutt is.

Egy dolog azonban a politikai haszonszerzés vágya és más, nagyon más az, hogy veszély esetén bízhatunk-e a rendkívüli hatalommal felruházott vezetésben. Ezért nagy a felelőssége annak a sajtóorgánumnak, közéleti szereplőnek, ami, aki ebben a veszélyhelyzetben aláássa a bizalmat a vezetésben. Márpedig az olyan megjegyzések, hogy a tesztre jelentkezőket „elhajtották” az illetékesek, vagy az olyan ellenőrizetlen sajtóértesülések, melyek szerint visszatartottak egy szállítmány, másnak szánt védőfelszerelést Ferihegyen, alkalmasak a bizalom megrendítésére. Ha ez sikerül, mindenki – az ellenzék is – vesztesen kerül ki a vírus elleni harcból. 

Az Operatív Törzs ellenzéki vélemények szerint is nagyobb hibák nélkül vezényli a védekezést. Nekem ez a legfontosabb, én bízom bennük. 

Összesen 162 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Az Operatív Törzs ellenzéki vélemények szerint is nagyobb hibák nélkül vezényli a védekezést. Nekem ez a legfontosabb, én bízom bennük."

Az egy virtuális Magyarország lehet.

Vezényli a védekezést... Hát ez a hét vicce! Bencsik Andrással teljes lenne a szagembergárda.

Tökéletes.

Amivel ezt a mostani hozzászólásodat jellemezni lehet.

A találós kérdésre a válasz: Olyan görbe a cső, mint az ellenzék logikája.
,,A balliberális elmélkedőkön, demokrácia dajkákon kívül érdekelt ez valakit? NEM
Ellenzéken belül valakinek javította a helyzetét? IGEN
Ki az? ...............,,

A két kérdésre adott válasz egymásnak ellentmond.
A második kérdésre adott válasz pedig nem IGEN, hanem NEM.

Ahhoz, hogy melyik válasz a megfelelő a 2022 országgyűlési választás eredménye megadja majd a választ.


Neked mindenki ,,seggnyalonc,, aki nem a nótádat fújja. Éppoly pszichopata módon viselkedsz mint a DK-sok, különösen az elnökük.

Egyetértek Náray-Szabó Gábor által megfogalmazottakkal.

Hétfőn arról kellett szavazni, hogy az előterjesztést házszabálytól eltérően tárgyalják. Ehhez kell az országgyűlés négyötödének a hozzájárulása. Ezt nem szavazta meg az ellenzék, kivéve a Mi Hazánkat. Ha megszavazzák, akkor kedden lehetett volna szavazni az előterjesztésről, melynek elfogadásához már elég a kétharmad.
Így marad a sürgős tárgyalás, amely elfogadásához az országgyűlés kétharmadának kell hozzájárulnia. Amennyiben hozzájárul marad hat nap a tárgyalásra és a hatodik napon lehet szavazni. Az elfogadásához kétharmadra van szükség.

Az ellenzék erre játszott rá, feltételezve, hogy ez alatt az idő alatt betegség, elhalálozás miatt nem lesz a kétharmad a Fidesznél és akkor diktálhatnak. Ezt a magatartást nevezik politikai szélhámosságnak, amely adott esetben, adott körülmények között emberi életek elvesztését vonhatja maga után.

Nekem sikerült, de neked nem, és nem is fog sikerülni, mert ahhoz tudás és logika szükséges. Ilyen pedig neked nincs. Így a veled való polémia értelmetlen és értéktelen.

Nem érdemes vele foglalkozni. Sötétebb mint a kivilágítatlan alagút.

Mindkét válaszod hamis állításokat tartalmaz.
https://infostart.hu/belfold/2..

Hogyan csúsztat a média

Média: ,, Kocsis Máté már jelezte a napokban, hogy ha a házszabálytól való eltérés nem jön össze, akkor elfogadják a javaslatot 8 nap múlva normál menetrendben.,,
https://www.portfolio.hu/gazda..

Az állítás a normál menetrendre nem igaz. Ilyent Kocsis Máté nem mondott. Sürgősségi tárgyalásról szólt. Ennek elfogadásához a Házszabály szerint a képviselők kétharmada elégséges.

Varga Judit a következőket mondta:
,,a veszélyhelyzetben kiadott kormányrendeletek főszabályként 15 napig maradnak hatályban, meghosszabbításuk ugyancsak kormányzati hatáskör, de ennek feltétele, hogy a meghosszabbításra a parlament felhatalmazást adjon, "ez az Országgyűlés felelőssége". "Ha az Országgyűlés ehhez nem járul hozzá, elsősorban az eddig megtett intézkedéseket fogja elveszejteni"
https://www.kormany.hu/hu/igaz..


Házszabály
44. SÜRGŐS TÁRGYALÁS
60. paragrafus
(7) Az Országgyűlés a sürgős tárgyalás elrendeléséről – az előterjesztő által megjelölt tartalommal – vita nélkül dönt. A sürgősség elrendeléséhez a jelen levő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Te összekevered a kivételes eljárást a sürgősségi eljárással. Két különböző dologról van szó.
Nem ismered a jogszabályokat, a Házszabályt ezért értelmetlen veled polémiát folytatni.

,,Hol van ebben a 2/3?,,
Itt, meg a Házszabályban.Berecskereki 2020. március 26. 22:07

A Mandiner az MTA-t idézi, ahol pontatlan a fogalmazás.

A polémia lezárva. Nem vagyok kíváncsi a további véleményedre. Ha pedig megint elkezdesz személyeskedni kiikszellek.

Jó éjszakát.

Akkor még egyszer utoljára.

Te azt állítod, hogy nincsen benne az Alaptörvényben, hogy az 1. paragrafusban megfogalmazottakat is jóvá kell hagyni a 15 napon belül az Országgyűlésnek. Érved: a későbbi paragrafusok nem hivatkoznak vissza az 1. paragrafusra.

A következőket állítom.
A 15 napos jogvesztő határidő az összes veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendelkezésre vonatkozik. Így a veszélyhelyzetet kihirdetett 40/2020. (III. 11.) kormányrendeletre is.

40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet
veszélyhelyzet kihirdetéséről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében,

a 2. és 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Így a ,, Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében," a hatáskörre vonatkozik és nem a konkrét kormányrendeletre.

Ha regényt írsz a témával kapcsolatban akkor sem fogja megérteni, mert csak azt tudja szajkózni amit az ellenzék (kivéve a Mi Hazánkat) és a médiája mantráz. Az ellenzék utólagos hablatyolása pedig nem más, mint mosakodás, mert érzik a következményét, amely a támogatottságuk csökkenésében fog megjelenni.
Szerintem @Stenonis egy troll, ezért nem értelmetlen vele a vita. Én is csak azért folytattam vele, mert egy darabig szórakoztató a csökönyössége és erősködése. Amikor már unalmassá válik kiikszelem. Korábban és most is így tettem.

Az 50 % +1 a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormánybeszámolók elfogadására vonatkozik., nem a kormányrendeletek elfogadására.

1514?
1514?
Nemzetünk legsötétebb éve, hatása máig tart. Mohács, Tripartium, Trianon mind akkor született.
Dózsa nem hős volt, hanem bűnöző.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés