Csókay András a reményről, vendéglátás és turizmus járvány idején, tokaj-hegyaljai közösségteremtők – itt a Mandiner 13. száma!

E heti számunkban címlapos interjút olvashatnak Csókay András idegsebésszel, aki szerint a mostani világjárvány nagy lehetőség a bűnbánatra és a megtérésre, a hit pedig erősíti az immunrendszerünket, ami most különösen fontos.„Nagyon bízom benne, hogy Európa végre kicsit letérdel, mert borzalmas, mekkora a gőg, és micsoda hedonizmus bűnében van a világ”  – hívja fel a figyelmet a Honvédkórház főorvosa. Hogyan néznek ki a mindennapjai a Honvédkórházban a koronavírus-járvány beállta óta? Hogyan segít az ima ebben a helyzetben? Felkészült-e Magyarország a világjárvány elleni védekezésre? Kiderül nagyböjti beszélgetésünkből.

Vezércikkünket, az Első karaktert ezúttal Szilvay Gergely jegyzi, aki az életbe lépett távoktatás kapcsán arra mutat rá: a vesztegzár alatt töltött hetek, netán hónapok kiválóak lesznek arra, hogy felhagyjunk a digitalizáció fétisével. „Megtapasztaljuk, hogy valóban segítség tud lenni, de arra is rájövünk, hogy mégsem helyettesít mindent” – fogalmaz.

Közélet

A koronavírus okozta válság miatt a segítő kormányintézkedések ellenére inognak a munkahelyek a nagy gondba került szektorokban. Bemutatunk a vendéglátóipar, valamint a bevásárlóközpontok világából származó történeteket, amelyek hűen visszaadják, hogy mi zajlik a mélyben a veszélyhelyzet idején.

„Ezt az országot a járvány után újra kell építeni, ehhez motivált és egészséges emberekre lesz szükség” – véli Schobert Norbert a koronavírus-járvány kapcsán. Mit tegyünk az elhízás ellen a karantén idején? Hasznos volt-e a csipszadó és a menzareform? Adna-e tanácsokat Orbán Viktornak? Kiderül az életmódguruval készített interjúnkból. 

Vajon a gondviselő Istennek mi a célja a mostani világjárvánnyal? – teszi fel a kérdést véleménycikkében Balog Zoltán református lelkész, miniszterelnöki biztos, aki szerint ilyen helyzetekben nem távolodnunk, hanem közelednünk kell egymáshoz és Istenhez. 

Szent Benedek példája nyomán a társadalomból való kivonulásról ír publicisztikájában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Külhon & Külföld 

A Katolikus Karitász Orvosmissziójának is kényszerszünetet kell tartania a koronavírus-járvány miatt. Külhon rovatunkban a missziós orvosokkal beszélgettünk a legutóbbi tapasztalataikról, akik a legnehezebben megközelíthető, legelhagyatottabb magyarlakta helyekre visznek gondoskodást. A beszélgetésből kiderül az is, hogy Kárpátalján hatványozottan nagyobb veszélyt jelent a koronavírus, hiszen a fertőtlenítésnek, az elkülönítésnek és a gyógyításnak is kevésbé vannak meg a feltételei. 

Afganisztánban már a második generáció nő fel, amely számára szinte természetes, hogy fegyveres konfliktus dúl. Most úgy tűnik, hogy az amerikaiak kiegyezésre juthatnak az országot több mint húsz éve uraló és terrorizáló tálibokkal. Külföld rovatunkban nagyelemzésünket olvashatják az afganisztáni háborúról és a békefolyamat várható kimeneteléről. 

Schöpflin György, korábbi EP-képviselő publicisztikájában azt bizonyítja, hogy az Európai Parlament egészen más logika mentén politizál, mint a tagállamok. Úgy véli, valójában egyetlen egyetlenegy logika a mérvadó: ki az integrációbarát és ki nem az?

Precedens & Makronóm 

Precedens rovatunkban részletesen foglalkozunk azzal, hogy a magyar történeti alkotmány miért nyújt védelmet az ország önállóságát érő fenyegetésekkel szemben.

Smuk Péter, az NKE dékánja véleménycikkében arról ír: mire van szüksége a társadalomnak a járvány okozta rendkívüli helyzet megszűnése után?

A koronavírus-járvány már most óriási károkat okozott a turizmusban. A hotelek és éttermek vezetői atomcsapáshoz hasonlítják járvány okozta kiesést, ehhez foghatót még a legtapasztaltabbak sem láttak. Makronóm rovatunkban szakértők segítségével elemezzük a helyzetet. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata: ezúttal a magyar származású George Friedman geopolitikai elemző könyvét ajánlja a figyelmünkbe, akinek előrejelzése szerint a következő tíz év Amerika legnehezebb időszaka lesz, utána viszont újra fellendül a világ vezeő hatalma.

Feminens kisrovatunkban a magyar Lepramisszió vezetőjét, Riskóné Fazekas Mártát ismerhetik meg.

Uri Dénes Mihály jegyzetében a természettel való harmonikus együttélésről, annak jövőjéről ír.

Élet rovatunkban a két világot megjárt borászfeleség és anya, Márkus Mónika és Bodó Judit közösségteremtő munkáját ismerhetik meg, akik Tokaj-Hegyalján láttak neki újjáépíteni Bodrogkisfalud szétforgácsolódott közösségét. Vallják: ha bebizonyítjuk a fiataloknak, hogy a szülőföldjük szerethető, van itt pezsgés, összefogás, érték, akkor haza fognak jönni, miután előteremtették az életük felépítéséhez szükséges szellemi és anyagi tőkét.

Az otthon töltött napokra Bereményi Géza Magyar Copperfield című könyvét, valamint az Első Magyar Karanténszínház online nézhető előadásait ajánljuk értékes időtöltéshez. Arcél kisrovatunkban a száz éve született Szabó Lőrincre emlékezünk. 

Az Élet rovat tárcáját ezúttal Hegyi Zoltán írta.

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Demkó Attila ír a harminc évvel ezelőtti rendszerváltás emlékeiről, az eltérő múltértelmezések miatt kialakult társadalmi szakadékokról. „A valóság persze árnyaltabb. Van ugyan két véglet, közte létezik egy széles spektrum. A »jobboldal« maga is tágas mező, ahogy a »bal-« vagy »liberális« oldal is. A szakadék most mégis nyílik. Olyanok vagyunk, mint 1990 márciusában. És nem érdemes egyszerű választ keresni a kérdésre, miért nem tudtunk változni. Nem lesz normalitás, nem fogunk békésen ülni egy sör mellett egyhamar. Ez van, rég nem látott barátaim.”