Újra a szakadás szélén Bosznia-Hercegovina?

2020. március 5.

Gönczi Róbert
Szuverenitásviták tépázzák ismét Bosznia-Hercegovina rendkívül bonyolult államrendjét: a boszniai szerbek vezetője függetlenítené saját entitását, érvénytelennek nevezve a daytoni békeszerződést. A nemzetközi közösség viszont Szerbiával egyetemben a stabilitás megőrzésére figyelmeztet.

Rendkívüli ülést kellett összehívni a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosában, Banja Lukában a nemrég elfogadott földtörvény kapcsán, mivel Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina egyik, szerb származású elnöke szerint becsapták a szerb népet. Az elnök bejelentette, hogy „Good bye BiH, welcome RS-exit”, avagy a Szerb Köztársaság nevet viselő boszniai entitás (a továbbiakban RS) a következő évtizedben önállóvá válik, majd az ő vezetésével megtalálja a Szerbiával való egyesülés módját. De miről is van szó pontosan?

A délszláv háború bosznia-hercegovinai, 1992 és 1995 közötti szakaszát lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése értelmében egy bosnyák, egy horvát és egy szerb bíró mellett három külföldinek is kell ülnie az ország alkotmánybíróságában. E három külföldi személy egyike sem lehet szomszédos ország állampolgára. A három külföldi alkotmánybíró nem először kerül konfliktusok középpontjába. Bosznia-Hercegovina állampolgárai mindig is kétkedve nézték, hogy az ország belügyeibe azoknak is legyen ilyen nagy mértékű beleszólásuk, akiknek még csak helyi útlevelük sincs.

Milorad Dodik  boszniai szerb elnök  a válsággal mozgósíthatja  a szavazókat.<br>Fotó: REUTERS / DADo RUVIC

Legutóbb 2016-ban szólalt fel Milorad Dodik e rendszer ellen, akkor úgy fogalmazott: „a Nyugat a boszniai muszlimok segítségével szeretné megfojtani az RS-t”, valamint hozzátette, hogy minden kapcsolatot meg fognak szüntetni az állami szintű hatóságokkal, ám ez a mai napig nem következett be. (Nota bene: nem csak a szerbek elégedetlenek az állami intézmények működésével az utóbbi időben. A horvát nemzetgyűlés, amely a bosznia-hercegovinai horvát pártokat foglalja magába, szintén a külföldi bírók alkotmánybíróságból való eltávolítása mellett kardoskodik.)

Dodik egy nappal megbotránkoztató kijelentése után is megerősítette: „Végre fogjuk hajtani a tervünket, és senki nem tud megállítani minket, még az Egyesült Államok sem, mert hiszünk abban, hogy a daytoni békeszerződés érvényét vesztette, és abban is, hogy pusztán külföldi érdekeket szolgál.” Majd hozzátette: „Minden RS-állampolgárt arra kérek, hogy döntsön, hajtsuk végre az Egyesült Államok és a Nyugat által követelt hamis elvárásokat, vagy álljunk a saját lábunkra, és a szerbek végre tegyék azt, amit tenniük kell!”

A világ legbonyolultabb politikai rendszere

A daytoni békeszerződés által létrehozott Bosznia-Hercegovinának van valószínűleg a legbonyolultabb politikai rendszere a világon. Három elnöke, tizennégy kormánya, százharminchat minisztere és száznegyvennyolc országos pártja van négy szinten. A három elnököt, amelyből egy bosnyák, egy horvát, egy pedig szerb – annak érdekében, hogy az államalkotó nemzetek egyenlő mértékben tudják képviselni magukat – négyévente választják meg, köztük pedig nyolchavonta rotáció van az „elnökök elnöke” tisztségben, aki nemzetközi szinten is képviselni tudja az országot. Az ország négy szintje az állami, az entitásbeli (ebből kettő van: a Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció [BHF], továbbá rajtuk kívül a speciális régió, a Brčkói Körzet bír még hasonló jogokkal, azonban nem entitás), a kantoni (amely viszont csak a BHF-ben lelhető fel, mivel az kétnemzetiségű, bosnyák és horvát entitás), valamint a községi-városi szint. Egy átlagos bosznia-hercegovinai bosnyák állampolgárnak ötször kellene szavaznia, ha minden választás egy évre esne.

Valentin Inzko nemzetközi főképviselő.<br>Fotó: REUTERS / DADo RUVIC

A szerb elnök kijelentette, hogy tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina integritását
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés