„Örök alapelvek szerint kellene élnünk, gondolkodnunk, politizálnunk” – vallja Roberto de Mattei. Az olasz történészt a nemzeti konzervativizmus konferenciáján kérdeztük Rómában: Ferenc pápa, Orbán és Trump politikája és álláspontjai is szóba kerültek. Interjúnk!
Egy nemzeti konzervativizmusról szóló konferencián vagyunk itt Rómában. Milyen a viszony ma a nemzeti konzervativizmus képviselői és a pápaság között?
Paradox helyzetben vagyunk, mert normál esetben a pápa a világ morális és spirituális vezetője, és mellette vannak más politikai vezetők. Most viszont Ferenc pápa politikai vezér szeretne lenni, és olyan politikai kérdésekkel foglalkozik, mint a bevándorlás, a morális kérdések helyett. Donald Trump viszont részt vett az abortuszellenes Élet Menetén Washingtonban, azaz úgy tűnik, hogy kezd érdeklődni a politikai kérdések morális aspektusa iránt. Szerintem nagyon fontos a morális és politikai kérdések közötti kapcsolat: a politikának mindig tisztelnie kellene pár abszolút, egyetemes morális értéket. Nagyra értékelem a nemzeti szuverenitást, de úgy gondolom,
Milyennek értékeli Ferenc pápaságát?
Nemrég Ferenc pápa bejelentette, hogy szívesen találkozna Luiz Inácio Lula da Silva volt brazil elnökkel, akit hazájában korrupcióért börtönöztek be. Ez elég egyértelmű politikai üzenet. Viszont sosem akart találkozni Asia Bibivel, akit keresztény hite miatt üldöztek Pakisztánban, és majdnem ki is végezték miatta, mivel halálra ítélték, csak aztán megmenekült. Bibivel találkozni valódi morális és vallási üzenet lett volna. Lulával találkozni politikai üzenet. Levonhatjuk a következtetést: Ferenc pápa a nemzetközi baloldal politikai vezetőjeként tekint magára. Tisztelem Ferenc pápát, de nem tudom követni őt ezen az úton.
Yoram Hazony izraeli tudós azt írja A nacionalizmus erénye című kötetében, hogy ma kibontakozik az ellenállás a globalista liberalizmus ellen. Ugyanakkor Hazony nem támogatja azt a jelenséget, amelyet ő „neokatolicizmusnak” nevez, s amit úgyszintén globalistának tart. Ön mint katolikus történész, hogyan vélekedik erről?
Nem osztom az álláspontját, mivel
A középkorban például egy jó értelemben vett globalizmus uralta a nyugati világot. A nemzetek, hagyományok, szokások és nyelvek között nagyobb különbség volt, mint most, de az egészet áthatotta a keresztény vallás és keresztény kultúra. Már akkor is volt egyetemjárás, amit nem a modern Erasmus-program talált ki. S nagyjából ugyanazt tanulhattad Párizsban és Bolognában. A sok uralkodónak ugyanaz volt a vallása. Ma épp fordítva van, a társadalmak fragmentálódnak. A szuverenitás megerősítése ugyan szükséges, de nem hiszem, hogy önmagában elég lesz. Vissza kell térnünk civilizációnk keresztény gyökereihez ahelyett, hogy posztmodern illúziókat követnénk.
Visszatekerné az órát, visszatérve a középkorba?
Amikor a középkorhoz való visszatérésről beszélek, természetesen nem azt mondom, hogy pont ugyanúgy kellene felépülnie a társadalomnak, mint akkor, vagy hogy vissza kellene csinálni a technikai változásokat, amelyek azóta bekövetkeztek. Pusztán arra gondolok, hogy
amelyekre a középkor is épített. A reneszánsz humanistái az ókori görögökhöz és a rómaiakhoz akartak visszatérni. De az erre alapozó 15-16. század nem visszatért az ókorba, hanem teljesen új korszak volt. Én is hasonlóra utalok a középkorral kapcsolatban: a jövő társadalma nem másolhatja le egy az egyben a francia forradalom előtti európai társadalmakat. Ami fontos, hogy a francia forradalom előtti intézményekre és alapokra építsünk, mint a család, a magántulajdon, a nemzet és az állam, a vallás – ezek örök értékek, nem csak történelmiek, s ezek alapozhatnak meg egy új társadalmat.
Orbán Viktor is felszólalt a konferencián: mit gondol a kormányzásáról?
Nagyon pozitívan vélekedem róla. Gyakran hallom, hogy az Orbán és a Trump által épített falak olyanok, mint a berlini fal, és inkább hidakat kell építeni. De szerintem alapvető különbség van a berlini fal, a vasfüggöny, illetve Orbán és Trump falai közt. A berlini fal megakadályozta, hogy a német polgárok elhagyják a kommunista diktatúrát. Orbán és Trump falai nem arra vannak, hogy a saját polgáraikat megakadályozzák abban, hogy elhagyják hazájukat, hanem azt akadályozzák meg, hogy a barbárok új inváziója elfoglalja ezeket az országokat. Hadrianus római császár fala is híres, ami úgyszintén a barbárok ellen védte a rómaiakat. Annak a falnak a maradványai a szimbólumai a Római Birodalom hatalmának és annak, hogy
Hadrianus, Orbán és Trump fala identitásvédő fal, a hidak pedig el akarják mosni ezeket az identitásokat.
Van olyan, hogy populizmus? Vagy ez egy új kifejezés valamire, amiben semmi új nincs?
A populizmus mindent és semmit is jelenthet. Nem szeretem használni.
Fotók: Földházi Árpád
A globalista világrend megrendült, a szuverenitás visszatért a világpolitika szótárába – vajon készen állunk az új korszakra? Orbán Balázs Tusványoson vázolta, merre tart a világ, és hol van benne Magyarország helye.
Sérült a jogállamiság és az emberi jogok – Trump pedig oda csapott, ahol a legjobban fáj.
A miniszter elnök Tusnádfürdőn bejelentette: „a közösségeinket újra kell szervezni a modern kornak megfelelően”.
A 34. bálványosi szabadegyetem nemcsak politikai esemény, hanem kampányindító seregszemle is volt. Orbán Viktor kormányfő tusnádfürdői beszéde egyszerre szólt a nemzeti sorskérdésekről, a világrend átrendeződéséről és a belpolitikai mozgósításról.
Nagy Attila Tibor a liberális oldal egyik kedvenc témáját vette elő.
Az AfD társelnöke leszívesebben a magyar miniszterelnökkel ünnepelne egy választási győzelem után.
A 200 hát világ- és olimpiai bajnoka erősen tartalékolt az előfutamban, és várhatóan a középdöntőben is ezt teszi majd.
Az egykori tévés Orbán Viktornak és Kövér Lászlónak is üzent.
