Magyarország betiltja az egyszer használatos műanyagokat

2020. február 19. 17:28
Jön a magyar klímavédelmi akcióterv: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a hazai folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól. Elvárják a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, a következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, továbbá támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. Bevezetik a Zöld Államkötvényt, és minden újszülött után 10 fát ültetnek – ismertette Palkovics László.

Az  innovációs és technológiai miniszter ismertette, az akcióterv szerint július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Az új hatóság feladata lesz a hulladék-gazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése, együttműködésben az önkormányzatokkal, a hulladék eltávolítására.

Emellett betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a hazai folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól. Elvárják a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, a következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, továbbá támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. Bevezetik a Zöld Államkötvényt, és minden újszülött után 10 fát ültetnek – sorolta a miniszter.

Jön az egyszer használatos műanyag tiltása

Palkovics László részletezte, hogy jövőre betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Támogatják a vállalkozásokat az ilyen termékek fejlesztésére, gyártására. Lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot energiává alakítják át, hogy azt a magyar családok, magyar vállalkozások használhassák fel.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére – mondta a miniszter, aki szerint nem engedhető meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa a természeti, nemzeti értékeket, folyókat, vizeket és azok élővilágát. 2021-ig 150 ezer hektárnyi védett természeti területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. Az erdős terület 2030-ra 27 százalékra nő – tette hozzá a miniszter. Palkovics László hangsúlyozta, 2030-ra az országban előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz.

Közölte: szigorúan fellépnek a multinacionális cégekkel szemben, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) megújuló energiatermelését 32 milliárd forinttal támogatják. Környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, annak lignites egységeit fokozatosan kivezetik, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan fejlesztik a földgáz alapú, illetve az olyan korszerű technológiákat, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelése.

Növekedik a napenergia-termelés

Az akcióterv szerint 10 év alatt hatszorosára növelik a napenergia-termelő kapacitást Magyarországon. A háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzik, kiemelten az egyéni fogyasztóknál, valamint a nagyméretű, erőművi energiatermelés területén.

A magyar energiastratégia alapja, hogy az áramellátás jelentős hányadát elsősorban atomenergia és napenergia biztosítsa. A magyar háztartásokat segítik, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítenek.

Támogatják az elektromos autózást

Az akcióterv kiterjed a közlekedésre is: megreformálják az elektromobilitás ösztönzési rendszerét, nagyobb támogatását. Megteremtik annak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támogatást kapjanak. A megfelelő szolgáltatások kiépítése érdekében minden új építésű társas-, és irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére. Emellett támogatják az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben. Elindítják a Zöld busz programot, és megkezdték a klímavédelmet szolgáló zöld kötvény kibocsátásának előkészítését.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára megjegyezte, a kibocsátási szint további csökkentése mellett kiemelt törekvés az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaságfejlesztési céloknak az egymást erősítő összehangolása és a teremtett környezet megóvása, amelyet az akciótervben foglalt konkrét intézkedések segítenek elő.

(MTI)

Összesen 123 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha a fele megvalósul, már örülök. Bizonyos egyszer használatos műanyagok betilthatók, mások ( pl. gyógyszer csomagolások) meg nem. A betétdíjas rendszerek általánossá tételébe a németek is majd belegebedtek. ( Speciális tintával kell jelölni azokat a palackokat, amelyek után a gyártó finanszirozta az újrafeldolgozás költségeit, mert különben a szomszéd országok palackjait is oda viszik és felveszik a pénzt. Ráadásul egy rakás automata is kell.) Nem kellene elzárkózni a szélenergiától ( A Dévényi Kapunál van szél) A fecskéket nem a turbina darálja le, hanem az, hogy az intenzív rovarirtás miatt nincs elég táplálékuk, azért nem jönnek etc.

Válaszok:
pollip | 2020. február 20. 8:10

Ott is vannak kezdeményezések.
Összességében kevés.
Ezekkel az intézkedésekkel mi leszünk tisztábbak.

Gyógyszer....
Szedek egy bizonyos gyógyszert. Meglepve tapasztaltam, hogy a doboz vastagságát másfélszeresére növelte a gyártó. A benne lévő nem változott.

Válaszok:
Gregorius | 2020. február 20. 9:05

VÉGRE!
A legtöbbet már régen meg kellett volna, és lehetett volna lépni.

Egy tippem van. A gyógyszer át lett sorolva a "gyerekek számára különösen veszélyes" kategóriába. Ilyenkor a gyártó valamilyen szabvány alapján "nehezen nyithatóvá" teszi a csomagolást.

Válaszok:
pollip | 2020. február 20. 10:25

Én a vasárnapi boltbezárásnak is örültem, mert egyebek közt fogysztáscsökkentőnek és környezetbarátnak gondoltam, és emlékeim szerint nem a jobboldal fúrta meg. Remélhetőleg ezeket az intézkedéseket a bezöldült bal nem lehetetleníti el.

A magam részéről mindenfajta olyan kezdeményezést támogatok, amely a teremtett világ, a környezetünk, benne az ember egészségét, fennmaradását szolgálja, s ami mögül nem kandikál ki a politikai motiváció, aminek alárendelten hisztériát keltenek.

Mindenki tudja, hogy mint minden kérdésben, itt is komoly ellenvélemények hangzanak el, olykor a tudományosság látszatát keltve. Igen, mert nevükben tudósok, klímaszakértők fogalmaznak meg egymással gyökeresen ütköző véleményeket. S ehhez jön a mindenhez értő plebs megkérdőjelezhetetlen igazmondása.

Az embernek nem kell vidékre mennie ahhoz, hogy illegális szemétlerakókat találjon. Bárhol közlekedsz a fővárosban, a járdán ott van a szemét, a cigarettacsikk.

A magam részéről a tervezett intézkedések sorába beemelnék a mainál eredményesebb környezetkultúra oktatást, de például magas díjtétellel büntetném azt is, ha valaki eldob az utcán egy csikket, vagy zacskót. Szóval kevés törvényeket, rendeleteket alkotni, az emberek fejében van elsősorban a baj, a környezet-és egyéb kultúra - lásd itt a vitakultúra szintjét - hiányában.

A mai tömegigények folyamatos kielégítése, a feldolgozóipar struktúrája is korlátokat szab. Hogyan lehetne forgalmazni nagy áruházakban hústermékeket, tőkehúsokat a mai csomagolási módok nélkül? Régen a kisebb településeken volt vágóhíd, hentes üzlet, friss áruval, amit nem műanyagba, hanem papírba csomagolt a hentes. nyomokban még ma is van ilyen hely.

Jöhet ismét az üveges tej, vásárláskor vászon tarisznyát, vagy fonott kosarat vigyünk magunkkal. De előremutató a Potsdam Institut nemrég közzétett tanulmánya, ajánlása is.

A sok értékes megállapítás közül csak kettőt. A vidéki farmergazdaságoknak helyben kell áruházat nyitniuk, a környéken lakók ott vásároljanak, a farm ne szállítson nagy távolságokra. Így védik a földet, a környezetet is. A másik, javasolták európai szinten a húskvóta bevezetését, ne egyenek az embereke minden nap, ráadásul többször is húst, mivel ezzel is tönkreteszik a környezetet, a Földet. Egyébként is nagy az élelmiszerpazarlás.

Csak zárójelben, Magyarországon az élelmiszerek harminc százalékát dobják ki az emberek.

A magam részéről visszaállítanám a lóvasutat, jó, tudom, metán, lókaki, de emberléptékűbbé válna az élet. A fiataloknak ingyen elektromos roller, a hatvan felettieknek ingyen elektromos tricikli.

Ezért kell vastagabb doboz?

Válaszok:
Gregorius | 2020. február 20. 10:47

Lehet, mert egy gyerek nehezebben tudja feltépni az erősebb anyagot. A doboz meg még le is van ragasztva. A gyártó felelőssége a bontatlan csomagolásig terjed. ( Minden gyártó költségminimumra törekszik, magától nem növeli meg a kartonpapír vastagságát.)

Műanyagpalackokba öntik az ásványvizeket, a cukros "lónyálat", de a mosó, mosogatószereket, samponokat és még számtalan háztartási vegyi cikket is, az étolajról nem is beszélek. A realitás a műnyagzacsekok betiltása. Ráadásul, amíg uniós tagok vagyunk nem tilthatunk be akármit, így az uniós belső piacról jövő pl. majonézt, ketchupot etc. sem.

PET palackokból -vigyázva a gyűjtési és feldolgozási körülményekre- újra palackot lehet. készíteni. De gond nélkül gyárthatók szálak (PET/poliészter) és így textiliák ( zömmel bélésanyagok kabátokba és hálózsákokba) is. A kukákat PP-ből gyártják, bár az is akad a (hulladék) csomagolóanyagok között ( pl. mosógéles flakonok) Nem véletlenül van az a háromszög alakú jelzés ( számmal és betüvel) a palackok alján.

Egyetértek Veled. Azzal egészíteném ki laikusként, hogy vidéki kisebb településeken súlyos környezetszennyezéssel jár a szeméttel, a műanyagokkal való tüzelés. Van néhány ismerősünk a Dunától keletre és nyugatra is, tehát ez nem kizárólag a borsodi településekre igaz.

Önkormányzati szinteken, kormányzati támogatással kellene ezt felmérni, s megoldást találni, akár a hátrányos helyzetű családok még jelentősebb, célzott támogatásával. Ezek az emberek komoly egészségkárosodásnak vannak kitéve, családjaikkal, szomszédaikkal egyetemben. S hatékonyabb módokat kellene találni a környezettudatosságra való nevelésre.

S valóban mindenki kezdje saját magán a környezetvédelmet. Csak nagyon indokolt esetben ülök autóba, legtöbbször villamossal, metróval közlekedem.

A betétdíjas PET palack inkább a multik lelkén szárad, ők nem akarták az újratöltéssel járó macerákat. ( mosás, palackellenőrzés, hogy nem-e benne toxikus anyag) Még emlékszem arra a kampányra, ahol mutatták a kb. háromszor újratöltött és ezért kissé karcos PET palackot és a gyönyörű újat. ( A karcosnak semmi baja nem volt csak esztétikailag nem volt annyira szép.) Különben tisztább lett a kép. Hallgattam Palkovicsot és csak a szokásosakat ( műa. tányér, pohár, evőeszköz, szívószál, szatyor, zacskó) akarják betiltani, a többire
( palackok, dobozok etc.) betétdíjas rendszert szerveznének.

Sorry, kimaradt a "volt"

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés