Tapintható volt a feszültség a stúdióban: összecsapott Deák és Fodor (VIDEÓ)

Komoly vita kerekedett Ukrajna uniós tagsága kérdésében, de véleményütköztetés történt Rogán Antal amerikai szankciós listáról való levétele kapcsán is.

Nehéz egyszerre az EU Bírósága szempontjaira odafigyelőnek mutatkozni, egyben továbbra is a bankközpontú ítélkezést preferálni.
Az elmúlt hónapok fejleményei után érdemes újra feltenni a kérdést: tovább szedi-e áldozatait 2020-ban a nemzeti szociális devizahitel-tragédia. Immár kilenc hónap telt el azóta, hogy 2019 áprilisában a hazai igazságszolgáltatás szakmai vezetése és a rossznyelvek szerint a végrehajtó hatalom eljutott arra a pontra, amikor látszatkompromisszumra lett szüksége egy ellentmondás látszólagos feloldásához. Ez az ellentmondás az európai uniós fogyasztóvédelmi jog és azon devizahiteles bírói gyakorlat között feszült, amely 2014 vége óta egyoldalúan kedvez a ma már nem csak külföldi és nem is mindig politikamentes tulajdonosi viszonyokkal bíró pénzintézeteknek és a hallomások szerint egyre nagyobb számban erős emberek strómanjai által irányított ingatlanéhes követeléskezelőknek.
Az igazságszolgáltatást uraló szakmai elit nyíltan nem vállalhatta fel, hogy sárba tiporja az EU-jogot, miközben persze egy befolyásos csoportjuk a devizahiteles ügyekben éppen azt tette, és azt teszi. Az említett gazdasági érdekcsoportok pedig az új költségvetési ciklusban is ácsingóztak az uniós költségvetési forrásokért. S a Fidesz persze az Európai Néppártból sem szeretne mindenáron kikerülni, hiszen a fejlett országok Magyarországon is termelő nagytőkései ebben a pártcsaládban könnyebben elérhetők. Mindehhez képest ugyan kellemetlen, de nem túl magas ár volt a Kúria Konzultatív Testületének (KT) 2019. április 10-ei közleménye: az adósoknak legalább szövegszerűen előnyös, de a gyakorlatban »minél kevesebbet jelentő, annál jobb«-jellegű kommunikációs eszköz.
Ez az EU Bírósága előtti feszengő arcmentésről árulkodik, s az »én, a Kúria, mintha eddig betartottam volna, és a jövőben is betartom az EU fogyasztóvédelmi jogát« kamuüzenetet közli. Úgy tűnik, hogy a kormány és egyes felsőbírák egyet semmiképpen sem akarnak, s ehhez képest engedményt kellett tenniük, eltűrniük: tabu az olyan gyakorlat, mely tömegesen érvénytelen devizahitel-szerződéseket eredményezne, és az érvénytelenség jogkövetkezménye árfolyamkockázat nélkül az eredeti felvett forintösszegből kiinduló kamatmentes vagy kiskamatos elszámolás, az adós összteljesítéséhez képest a részletfizetés lehetőségével.