Orbán Viktor: A hazádat szeretni kötelesség

„Egyik első találkozásom alkalmával Margaret Thatcher volt a brit miniszterelnökkel elég konfrontatív volt. Meg akartam látogatni, már nem volt hivatalban, de mindenképpen le akartam róni tiszteletemet. Kopogtam az ajtaján, ajtót nyitott, és azt mondta: »teljesen más állásponton vagyok, mint te«. Én meg csak álltam, és annyit mondtam: »Jó napot, miniszterelnök-asszony!«” –  ezzel a történettel kezdte Orbán Viktor magyar miniszterelnök az interjút, amelyet a római Nemzeti konzervativizmus konferencia színpadán adott.

Orbán szerint a brit miniszterelnök konzekvensen képviselte a brit érdeket, ami a jugoszláv háború kapcsán nem egyezett a magyar érdekkel, ebből adódott a konfliktus.A konferencia példaként emelte ki Ronald Reagan volt amerikai republikánus elnököt és a Ferenc pápa által szentté avatott II. János Pál pápát, ezért Orbán mindkettőjükről megemlékezett.

Mint mondta: Ronald Reaganre az ő generációja úgy nézett, mint saját élete felszabadítójára. Nélküle nem lett volna esély kitenni az oroszokat Közép-Európából. Hozzátette: Ronald Reagan egyetlen mondata megváltoztatta a világot. ugyanis

Szent II. János Pállal kapcsolatban kifejtette: bár személy szerint kálvinista, többször is találkozott vele. Hangsúlyozta: mindig úgy tekintettek rá, mint a közép-európai országok legjelentősebb védelmezőjére a világpolitikában. „Az egyik választási vereségem után kaptam egy kitüntetést tőle, amit nem szoktak kálvinisták megkapni, és a vele küldött személyes üzenet az volt: nem azért kaptad, amit tettél, hanem amit tenni fogsz” – tette hozzá Orbán.

A kormányfőt kérdezték a Fideszről is. Kifejtette: fiatal értelmiségiek voltak, akik a Fideszt alapították, és nem voltak politikai ambícióik sem. De úgy érezték, csinálni kéne valamit, és alapítottak egy mozgalmat, egy radikális, antikommunista pártot.

„Nem csak a nemzeti függetlenség és nem csak a saját egyéni függetlenség volt a cél, hanem elleneztük a kolonialista gondolkodást, a marxista gondolkodást” – tette hozzá. 

Mint mondta: „még mindig fiatal, radikális antikommunistának érzem magam, aki néha kénytelen újra megvívni ugyanazokat a harcokat”. 

Szóba került a geopolitikai helyzet is. „Ha magyar vagy, egy geopolitikai csapdában élsz: nyugatra a németek, keletre az oroszok, délre a muszlimok. A magyar történelemben elfoglaltak minket az ottománok, a németek  és a szovjetek, szóval nem könnyű szuverén nemzetként létezni errefelé” – fejtette ki a magyar miniszterelnök. 

Az EU-s nehézségek azonban szerinte más nehézségekből fakadnak: kétféle megközelítés van ugyanis az EU-ban azzal kapcsolatban, hogy miként építsük fel Európát. Az egyik szerint alulról, a nemzetek részéről, a másik felülről, föderalista módon építené. Ez az állandó ellentét az EU-n belül.

– fejtette ki Orbán.

„Világosan szeretném kijelenteni, hogy nem vagyunk jobbak, mint más konzervatív vezetők Európában. A klülönbség, hogy nekünk nincs koalíciós nyomásunk. A közhangulat is egy fokkal kiegyensúlyozottabb mint nyugaton” – vázolta a közép-európai helyzetet Orbán Viktor. Hozzátette: „az egyetlen politikus vagyok Európában, aki azt mondhatja, amit lát. Mint mondta: sokan mások ugyanúgy látják a dolgokat, mint ő, szívük mélyén egyetértenek vele, csak a körülmények nem engedik őket ezt kifejezni, főleg a koalíciós nyomás”.

Orbán megjegyezte: a politika a cselekvésről szól, nem csak az egy helyben való gondolkodásról, a cselekvéshez viszont el kell nyerni az emberek bizalmát és kormányra kell kerülni, csak így tudja egy politikus az általa vallott értékeket képviselni. Magyarországon ő azért szerencsés, mert kétharmada van a parlamentben.

A politika első szabálya, hogy bátornak kell lenni, és vállalni a felelősséget, a következményeket – jelentette ki a kormányfő, majd az Európai Néppárttal példálózott. Az Európai Néppárt bármilyen áron az EU-s hatalmi struktúra része akar lenni, s ezért még a baloldallal is kompromisszumot köt, először középre áll, aztán liberális lesz, majd baloldali, és elveszti az identitását. Ekkor azonban Orbán szerint fel kell tenni a kérdést, hogy minek politizálunk. Az EPP állandóan balra tolódik, ahová tolja a média, és feladja önazonosságát. Ez az európai politika valósága ma – mondta Orbán.

Magyarország az egyetlen posztkommunista ország, ahol nem voltak előrehozott választások 1990 után, az első szabad kormány terminusa alatt – jelentette ki a politikus.

Mint mondta: „nem akarom Kínát, Oroszországot vagy Törökországot megvédeni, de mindegyik sikeres a maga módján. Ha nem vagy sikeres, nincs külső támogatás. Elsőként sikeresnek kell lenni. A pénzügyi és a gazdasági siker az alapja minden nemzeti konzervativizmusnak”. Ha nincs sikeres konzervatív kormányod helyben, akkor nemzetközileg is nehéz helyzetbe kerülsz.

„Nagyon hasonló baloldali ellenzékünk van, mint Trumpnak” – folytatta Orbán, hozzátéve: a nemzet nem tud ellenzékben lenni. „Ha ellenzékben vagyunk, akkor is fontos, hogy a nemzet sikeres legyen. Amerikában sokkal jobban utálják némelyek Trumpot, mint amennyire szeretik a hazájukat”.

A hazádat szeretni kötelesség – mondta Orbán. „Ha nem Magyarország az első, akkor mi az első? A magyarok érzik, hogy a nemzet nélkül az egyéni életük sem lenne teljes”.

„Amikor fiatal voltam, a populizmusnak világos jelentése volt: az a politikus, aki nem tudja megcsinálni, amit ígért. De szerintem ha végrehajtod, amit ígértél, akkor nem populista vagy” – jegyezte meg.

Két okból buktak el a liberális kormányok Orbán szerint Európában: nem voltak képesek kezelni a gazdasági világválságot, megvédeni a saját érdekeiket, és elvesztették a versenyt. Másodszor pedig a menekültkrízis idején nem voltak képesek megvédeni a saját népüket és saját határaikat. Ez volt a liberális demokrácia.

– jelentette ki Orbán Viktor. Ami jött, azt nevezhetjük posztliberális demokráciának, kereszténydemokráciának, vagy sok más mindenek is, de liberális demokráciának nem. Mint mondta: a demokrácia két fontos összetevője a szabad részvétel és a sikeres kormányzás.

Amiért a kereszténydemokrácia jó elképzelés, az az, hogy a katolikus eredetű kereszténydemokrácia tiszteli a nemzeti szuverenitást – vélekedett Orbán, hozzátéve: ő egyébként kálvinista.

„Sokáig Közép-Európát az európai politikai stabilitásra leselkedő veszélyként értékelték az ottani bonyolult helyzet miatt. De ma ez a legstabilabb régió Európában” – mondta a kormányfő. Mint mondta: a környező országok is jól teljesítenek körülöttünk. „Nem csak egy ország sikersztoriját képviselem itt, hanem egy régió sikersztoriját, ahol minden ország a nemzeti szuverenitásra épít” – tette hozzá.

Ukrajna más eset, mivel Ukrajna fiatal ország, nem régóta van államiságuk. Nehéz ukrán államnak lenni, az oroszok miatt. „44 évig szomszédok voltunk az oroszokkal, és higgyenek nekem, nem könnyű. A kommunizmus összeomlása után az oroszok ütközőzónát kreáltak a NATO-val szemben. Amikor az ukránok közeledni akartak a nyugathoz, az oroszok közbeléptek. Minden szimpátiám velük van, de nehéz helyzetben vannak” – mondta a miniszterelnök.

A nyugati országoknak egy növekvő muszlim és egy csökkenő keresztény populációval kell számolniuk – tért ki aztán a demográfiára Orbán Viktor. Az eredmény szerinte egy újféle társadalom lesz. A liberálisok azt hiszik, ez jó, mert nem szeretik a kereszténységet. Azt hiszik, jobb élet lesz. „Mi, Közép-Európában máshogy közelítünk a kérdéshez. Talán a nyugatiak társadalma boldogabb lesz. De mi nem akarjuk vállalni a kockázatot. Nem akarom nekik megmondani, mit csináljanak, az ő dolguk, de ne mondják meg nekem, mi mit tegyünk”.

Orbán arról is beszélt:

ami korábban tiltott volt nyugaton, nem volt politikailag korrekt. Felmerült a kérdés, kik vagyunk, merre tart a társadalmunk. Ezek a kérdések nem voltak divatosak az előző időben, de a menekültválság miatt nem kerülhetőek meg. Ezért népszerűek Douglas Murray és Yoram Hazony könyvei Magyarországon.

„A többség nem kormányzati többséget jelent, hanem azt, hogy egy véleményen vagy az emberek többségével. A migrációs krízis az identitásunk alkalom meghatározására.” Ha a nyugati és közép-európai társadalmak oly különbözővé válnak társadalmi struktúrában, felmerül a kérdés, miként lesznek képesek együttműködni a jövőben – tette hozzá a kormányfő.

„Amit mi csinálunk, az nem természetes” – hangsúlyozta Orbán, aki szerint nem a kis országoknak kellene a liberális mainstream ellen küzdeni. Ami miatt mégis ezt a szerepet játsszuk, az az, hogy nincs más.

Orbán kijelentette: „az új nemzedékre várok, új energiára, akik csinálni szeretnének valamit, új mozgalmakra, új pártokra van szükségünk”.

„Jó szerencsét az újaknak a politikában!” – zárta szavait a magyar miniszterelnök.

***

A Nemzeti Konzervativizmus konferenciát először 2019 nyarán rendezték meg Washingtonban. A mostani római rendezvényen felszólal többek közt Douglas Murray, a Spectator szerkesztője, az Európa furcsa halála szerzője; Roberto de Mattei olasz közíró; John Fonte; John O' Sullivan, a Danube Institute elnöke; Thierry Baudet holland politikus; Georgia Meloni, a Fratelli d'Italia olasz konzervatív párt elnöke; Ryszard Legutko lengyel filozófus, a PiS EP-képviselője; Marion Maréchal francia nemzeti politikus, Le Pen unokája; az amerikai Hudson Intézet munkatársai; Thierry Baudet holland politikus, A határok jelentősége című kötet szerzője; Antonio Martino, az Európa Néppárt-tag Forza Italia egyik alapítója, volt olasz külügyminiszter és sokan mások. A konferencia elnöke Yoram Hazony. 

Ugyanerről a konferenciáról tudósításaink:

Yoram Hazony többek közt arról, hogy a magyarok kiállnak magukért

Rod Dreher az új baloldal totalitárius tendenciáiról

Antonio Martino Forza Italia-alapító a nemzet szuverenitásról