Még mindig vannak tettre kész vajdasági magyarok

2020. február 6.

Jereb Botond
Mozgalmasan teltek néhány nyugat-bácskai magyar fiatal számára az elmúlt hetek: a megrongált magyar névtáblák rendbetételére adták a fejüket. Ennek apropóján beszélgettünk Mengyán Alberttel, a kezdeményezés ötletgazdájával a vajdasági fiatalok sorsáról, a szórványmagyarság jelenéről és jövőjéről.
MENGYÁN ALBERT
1997-ben született Topolyán. A helyi Dositej Obradović Gimnáziumban érettségizett, 2016 óta a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának hallgatója. Szívügyének tartja a magyarság mindenkori érdekének képviseletét.

Több nyugat-bácskai, magyarok által is lakott település névtábláját rongálták meg az elmúlt hetekben. Önök azonban önszerveződő módon akcióba lendültek, és letakarították a magyar névtáblákat, ami az anyaország sajtójának figyelmét is felkeltette. Hogy is történt pontosan mindez?

Január 11-én, szombaton délután lettem figyelmes egy cikkre, amelyben felhívták a figyelmet a táblák megrongálására. Igencsak felháborodtam az eseten, ezért úgy döntöttem, hogy autóba ülök, és elmegyek a helyszínre. Vittem magammal ablakmosó folyadékot, de az sajnos nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy letöröljem vele a valószínűleg autófestékkel összefirkált táblákat. Ekkor készítettem egy videót az esetről, melyben elmondtam, hogy mely településeken találhatók hasonló táblák, és azt is, hogy a sikertelen akció után hétfőn visszatérek a helyszínre, és le fogom törölni a gyalázatot a helységneveinkről. Aznap éjfélig már nyolcan jelezték, hogy jönnének segíteni, végül öten indultunk el hétfő reggel Sári, Nemesmilitics, Őrszállás és Kerény helységnévtábláihoz. Nagyjából pár óra alatt le is tisztítottuk őket.

A vajdasági magyarok mennyire vannak kitéve az ilyen jellegű támadásoknak? A hasonló cselekedetek mindennaposnak mondhatók?

Nem nevezném mindennaposnak az ilyen eseteket, de való igaz, hogy elő szoktak fordulni, főleg a szórványban, hiszen ott vannak olyan települések, ahol a magyar lakosság száma már elenyésző, így a helyiek nem foglalkoznak különösebben az üggyel. Ahol pedig van jelentősebb magyar kisebbség, esetleg többség, ott a beletörődés és a konfliktuskerülés az, ami visszatartja az embereket, hogy azonnal cselekedjenek. Megjegyzem, a segítőim közül többen is szórványbeliek voltak, úgyhogy nem lehet általánosítani.

A beletörődés és a konfliktuskerülés az, ami visszatartja az embereket
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés