Banksy: utcáról a galériába

2020. január 30.
Kéri Gáspár
Párnacsatázó rohamrendőrök, virágcsokrot hajító forradalmár, szív alakú lufit eregető kislány – Banksy a 2000-es évek egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb public art művésze. A műveiből The Art of Banksy címmel nyílt kiállítás Antwerpen, Párizs, Berlin, Isztambul és a világ más nagyvárosai után most először látható Budapesten.

Lucius pinxit, azaz Lucius festette – olvasni a pompeji ház falán a kézzel festett szignót, amely sok egyéb falra írt és rajzolt társa mellett Pompejiben és Herculaneumban határozott bizonyítéka annak, hogy amióta az emberiség ráállt a városi életformára, a jel és nyomhagyás ősi szándékát, valamint a publikálás vágyát a barlangok belsejéből és a sziklafalakról magával vitte az utcákra és a házak falaira. Közben a szakrális témák teljes fordulatot véve változtak át profán tartalmakká. Lényeges még, hogy a közlő személyes indíttatásból, gyakorta inkognitóját is megtartva kívánta vágyait, érzéseit vagy éppen kritikáit megfogalmazni a világgal és a helyi társadalommal kapcsolatban. A mai metropoliszok anonim street art műveiben ugyanezen szándékok munkálnak.

A pályáját az 1990-es években bristoli graffitisként kezdő Banksy társaihoz hasonlóan a nyilvános terek meghekkelésével indította munkásságát, de annyira erős és egyedi nyomokat hagyott maga után, hogy idővel kiemelkedett a szubkultúrájából. Bemászva például a bristoli állatkert pingvinjei közé az „Unjuk a halat” feliratot helyezte el; Londonban egy búval vert elefánthoz pedig a „Ki akarok jutni. Hideg ez a hely. A gondozó bűzlik. Unalmas, unalmas, unalmas!” mondatok kerültek fel, amelyeket olvasva nagyon tompának kellett lennie ahhoz az egyszeri angol közép- és munkásosztálybeli polgárnak, hogy ne vegye le a társadalomkritikai üzeneteket. Banksy legfontosabb médiuma a stencilgraffiti, mivel a sablonokkal készülő felfújások eredménye látványos és gyors, utóbbival, vagyis a gyorsasággal is minimalizálva a lebukás veszélyét. Munkáival közben szép lassan a világhírig jutott, ami annak is köszönhető, hogy Angliából továbblépve a világ nagyvárosaiban is elkezdte elhelyezni stencilgraffitijeit.

Banksy világa elsősorban a kép és a szöveg kettősségére épül, figuráit gyakorta ismert képregényekből, filmekből és rajzfilmekből veszi, üzeneteinek hordozói pedig a vizuális fogyasztói kultúra közismert alakjai közül kerülnek ki Mickey egértől a Ponyvaregény két gengszteréig. Művein az angol királynő, a brit titkosszolgálat lehallgatótisztjei, párnacsatázó rohamrendőrök és kecses tartású balerinák egyaránt láthatók.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés