Hetvenöt éve hunyt el Szerb Antal

2020. január 27. 11:18
1945. január 27-én halt meg munkatáborban a magyar író, esszéista.

Hetvenöt évvel ezelőtt hunyt el Szerb Antal magyar író, esszéista a balfi munkatáborban, ahová zsidó származása miatti munkaszolgálata során került. 

Szerb Antal 1901-ben született Budapesten Szerb Károly óragyáros, kereskedő és Herzfeld Elza fiaként. Édesapjával együtt 1907-ben a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt), és attól kezdve ebben a szellemben nevelték. A budapesti piarista gimnáziumban Sík Sándor tanította magyarra és támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is születtek. Az iskolai önképzőkör elnöke és a cserkészcsapat őrsvezetője volt. 

Szerb 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra, megtanult angolul és franciául, majd a Kölcseyről írt értekezésének benyújtása után 1924. július 24-én doktorrá avatták. Legnagyobb művei a harmincas évektől születtek: a Magyar Irodalomtörténet és A Pendragon-legenda 1934-ben, az Utas és holdvilág 1937-ben, A világirodalom története 1941-ben jelent meg. 

Az irodalmárt 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. Halálának körülményeiről ellentmondásos adatok vannak. Szerb Antalné leírása szerint 1944 telén a balfi táborban nagyon legyengült, „nyilas suhancok” félig agyonverték, ezt követően 1945. január 27-én meghalt.

(Forrás: Wikipedia)

Összesen 57 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Őt, szegényt, leginkább meggyilkolták. Erre is volt ember, mint Bajcsy-Zsilinszky kivégzésére.

Szégyene a kornak, a rendszer működtetőinek, és azoknak, akiknek maradt valamicske mozgásterük a megszállás után.

Minden kornak megvan a maga szerencsétlen szintalattija. Sem agyonverni, sem agyonlőni a vég napokban talán nem volt igazán elkerülhetetlen kényszer.

Isten nyugosztalja.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés