Az ENSZ-tárgyalások lassabban haladnak, mint ahogyan a grönlandi jég olvad

2019. december 19. 8:04

Perger András
Mérce
Évtizedek óta tudjuk, mit mond a tudomány, mégis évről évre sodródunk a katasztrófa felé.

„December 2-15. között rendezték Madridban az ENSZ maratonira nyúlt klímakonferenciáját (COP25), ahová a Párizsi megállapodást aláíró mintegy 195 ország küldöttsége érkezett. A megállapodás néhány részletszabályának tisztázása mellett a fő tét az volt, hogy az országok vállalásaikat közelítsék a 1,5 fokos célhoz (vagyis hogy az éghajlat melegedése az évszázad végére ne lépje túl – a tudomány által még biztonságosnak ítélt – 1,5 fokot). »Csalódott vagyok a COP25 eredményében« – sommázta António Guterres ENSZ főtitkár a végeredményt, és ezzel még nem mondott sokat. Sajnos a 14 tárgyalási nap után semmivel nem kerültünk közelebb a bolygónk, vagyis az azt benépesítő élőlények – köztük az emberiség – megmentéséhez. A konferencia minimum kudarcba fulladt; ha keményebben akarunk értékelni, akkor legalábbis megkérdőjeleződött az ENSZ égisze alatti folyamat értelme.

»Még nincs meg a konszenzus az ambíció olyan szintű emeléséről, amire szükség lenne… Az új generációk többet várnak tőlünk« – ezekkel a szavakkal bocsátotta útjukra a delegáltakat Carolina Schmidt, a COP25-öt levezénylő chilei miniszterasszony. »A kormányoknak alapjaiban újra kell gondolniuk ezt az egészet, mert ami itt történt, az elfogadhatatlan« – értékelte Jennifer Morgan, a Greenpeace International igazgatója a eredményt. És valóban. A tárgyalások eredményét akkor lehetne kudarcnak tekinteni, ha lett volna valódi szándék a megállapodásra, csak végül valamiért az mégsem sikerült. Ehhez képest inkább azt lehet érezni: az országok csak a saját érdekeik mentén mozognak, sőt, egyeseknek  kifejezetten a szabotálás volt a célja.

Mi másként lehetne azt értékelni, hogy pl. az Egyesült Államok, még úgy is, hogy jövőre ki kíván lépni a Párizsi Megállapodásból, folyamatosan akadályozta a szegény és a klímaváltozás miatt már károsodott országoknak fizetendő kompenzációról szóló tárgyalásokat? Vagy hogy Brazília a végsőkig ellenezte, hogy a COP25 záródokumentumában megemlítsék az IPCC földhasználatról szóló tudományos jelentését, ami – egyebek mellett – megfogalmazza azt az amúgy nyilvánvaló alapvetést, hogy a társadalom és a gazdaság nem tud létezni a talaj és az ökoszisztémák által biztosított szolgáltatások és erőforrások nélkül?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A szerző fordítva ül a lovon: "Mi másként lehetne azt értékelni, hogy pl. az Egyesült Államok, még úgy is, hogy jövőre ki kíván lépni a Párizsi Megállapodásból, folyamatosan akadályozta a szegény és a klímaváltozás miatt már károsodott országoknak fizetendő kompenzációról szóló tárgyalásokat? "

https://en.wikipedia.org/wiki/..

Az Államokat szokás ekézni a széndioxid-kibocsájtás miatt, és tényleg elég pazarlóak, viszont azt látni, hogy az ő kibocsájtásuk csökken, ahogy szinte mindenki másé is stagnál vagy csökken, kivéve Indiát és Kínát. A szegény országok nyilván azzal jönnek, hogy nézzék meg az egy főre eső kibocsájtást, de ez lényegében azt jelenti, hogy ők semmivel sem akarnak hozzájárulni a csökkentéshez, a Föld szépen várjon, amíg ők is beleunnak a fogyasztói társadalomba - és az egy főre eső kibcsájtással jellemzően ott érvelnek, ahol az ötvenes évek óta négy-nyolcszorosára nőtt a népesség...

https://www.politico.eu/articl..
...when-will-the-netherlands-disappear-climate-change/
Hívjad rá a 7-es cikkelyt, ha tudod Sargentini.

Ezek közül a CO2 az, aminek a koncentrációja az emberi tevékenység miatt emelkedett meg. Nem értjük pontosan a folyamatokat, de az biztos, hogy az üvegházhatású gáz koncentrációjának növekedése és a felmelegedés között összefüggés van. Nyilván van ezen kívül még egy csomó más folyamat is, de jó lenne, ha legalább az emberi tevékenység nem befolyásolná a klímát (kivéve, ha az a jó irányba történik :) )
A fotoszintézis az ipari forradalom koncentrációban is gond nélkül működött.

:)
Azt nem is vettem észre, hát igen, ha ez amolyan "fizessenek a gazdag országok a szegényeknek" dolog akar lenni, akkor nem csoda, ha ez sokaknak nem tetszik.
Abban van ráció, hogy ha valahol katasztrófahelyzet van pl. a tartós szárazság miatt, akkor segítsen a többi ország a helyzet megoldásában.
(bár ha pl. részben a túlnépesedés okozta ezt a helyzetet, akkor az érintett országnak is tennie kellene valamit a túlnépesedése ellen - szerintem azt várhatjuk, hogy az ENSZ-ben akár csak felvessék a gondolatot)

Az elégetett fosszilis anyagok mindenképpen széndioxidot juttatnak a légkörbe, és azok csak emberi tevékenység révén kerülhettek oda.

Az erdőtüzek, a lélegzés nem visz be új széndioxidot a rendszerbe, az a normál körforgás része. Viszont a föld alól felhozott szénvegyületek elégetése addig nem körforgásban lévő széndioxidot rak be a rendszerbe.
A vulkánok által éves szinten felhozott szén szerintem töredéke az emberi tevékenységének.

Azt találtam, hogy az emberi tevékenység több, mint hatvanszor annyi fosszilis széndioxidot juttat a légkörbe, mint a vulkánok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés