Varga Judit: Az Európai Unió válságban van

2019. december 5. 20:34
Kezdődött a gazdasági és pénzügyi válsággal, majd folytatódott a keleti szomszédságunkban tapasztalt biztonsági válsággal és a migrációs válsággal.

Az Unió válságban van, de ez utat nyithat valami újnak – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány által az emberi jogok napja alkalmából rendezett konferencián.

A „Párbeszéd vagy monológ: az EU jövője?” című rendezvényen a miniszter arról beszélt, az EU nem meri bevallani, amit mindenki tud: azt, hogy gazdasági, migrációs, intézményi, illetve a Brexit nyomán integrációs krízishelyzetbe került.

Mindez pedig nem a tagállamok, hanem az EU válsága.

Kezdődött a gazdasági és pénzügyi válsággal, majd folytatódott a keleti szomszédságunkban tapasztalt biztonsági válsággal és a migrációs válsággal, amit tetézett a Brexit által generált integrációs krízis.

Varga Judit közölte: az Európai Unió a szuverén államok közötti legsikeresebb és legkomplexebb együttműködés. Az EU akkor lehet erős és sikeres, ha erős és sikeres tagállamok alkotják. Meg kell védeni a belső piaci integráció eredményeit és a szabad mozgás jogát, továbbá erősíteni kell az együttműködést a biztonságpolitika, a közös védelempolitika, a versenyképesség, a digitalizáció és a klímavédelem terén – tette hozzá a miniszter.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában kiemelte: nemzeti identitások nélkül nincs jövője az EU-nak. Azt mondta, a nemzeti identitásról az egyenjogúság alapján kell párbeszédet folytatniuk az uniós intézményeknek és a tagállamoknak. Az Európai Unió Bíróságának „monológja” helyett a luxembourgi székhelyű bíróság és a tagállami bíróságok közötti

párbeszéd felé kell elmozdulni.

Az EU és a nemzeti identitások védelme nem ellentétes egymással, jól összhangba hozható – fűzte hozzá az Alkotmánybíróság elnöke.

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke előadásában azt mondta: a szellemtelen európai elit a párbeszéd ellensége, „mintegy nemzetek feletti zsűriként a semmi, a pc nevében ítélkezik”, kijátssza egymás ellen például a véleményszabadságot és a vélt vagy valós kisebbségi jogokat, érzékenységeket.

Úgy fogalmazott: ennek a nemzeti, vallási, helyi identitástagadó, világkormányzásra törő globalista elitnek és a helyi identitás fontosságát valló lokalista elitnek párbeszédképessé kell válnia, csak így lehet jobb együttműködés kialakítani az EU-ban.

Az a kérdés, hogy a globalisták elismerik-e a lokalistákat

– közölte Balog Zoltán.

(MTI)

Összesen 32 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szerintem, ha integrációról beszélünk, akkor együttműködésről van szó. Jelen esetben 28, illetve 27 tagállam kölcsönös alapon együttműködéséről lenne szó bizonyos területeken.
Amikről viszont az Egyesült Európai projekt kapcsán a magyarországi ellenzék hadovál az globalizáció minden területen.
Veress József a globalizációról szóló könyvében a következőképpen fogalmaz:
„A globalizáció olyan, alapvetően hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai szabályokat.”

Ez viszont nem kevesebb és nem több, mint egy birodalom létrehozása, amely nem az USA-hoz, hanem a Szovjetunióhoz hasonlítana.

Te nem vagy tisztában az EU kirovó-felosztó rendszerével és ennek hatásáról. Ennek ellenére, bár különböző állításban hasonló megfogalmazást teszel, ami a tényekkel nincs köszönő viszonyban.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés