Ötödik alosztály: dokufilm készült a vörösterrorról

2019. november 29. 9:44
Kosztümös jelenetekkel, archív felvételekkel, fotókkal és dokumentumokkal bőven ellátott, látványos munka született.

Érdekfeszítő új történelmi dokumentumfilm jelent meg Borbás Barna, a Heti Válasz korábbi újságírója és Réti László rendezésében, Borbás forgatókönyve alapján. A téma a vörösterror egyik fejezete, az Országházban történt események, melyekről a film egyik történész szakértője, B. Müller Tamás egyébiránt már monográfiát közölt. További történész szakértők voltak még Hatos Pál és Szabó Viktor is. A munka az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának gondozásában készült.

A film, melynek címe Ötödik alosztály - Vörösterror az Országházban (az Ötödik alosztály a Cserny József-féle terrorkülönítmény hivatalos neve volt), kosztümös jelenetekkel, archív felvételekkel, fotókkal és dokumentumokkal bőven ellátott, látványos munka, mely rövid időtartama (25 perc) és a jól megválogatott, tömör történészi megszólalások miatt abszolút befogadható a történelemkedvelő néző számára is. 

Az Ötödik alosztály távol tartja magát a vörösterror akár jobb-, akár baloldali vulgárértelmezéseitől, nem került bele egyik szélsőséges nézőpont, a szokásos zsidózás avagy Szamuely gyereknyaraltató jóságossága sem.

A narrátor egyértelműen „szörnyű bűnökről” beszél, melyek az Országgyűlés épületében történtek, utóbbi szerinte „rémtettek házává" alakult 1919. május 10-ét, a házőrség lefegyverzését és a később itt vallató terrorcsapatok beköltözését követően. 

Hatos kiemeli a korszak turbulens eseményeit:

„másodpercek alatt évszázadokat fordult a történelem”,

a szegénység, elkeseredettség fogadta idehaza a visszatérő katonákat. Az ilyen körülmények között minden radikális eszme népszerű lehetett, ráadásul a bolsevizmus amolyan szekuláris megváltást, egyenlőséget hirdetett. Az új rendszerben a módosabb emberek másodrendű polgárokká váltak. 

Szabó Viktor történész elmondja, hogy Károlyi Mihály pusztán szembesült a kommunista hatalomátvétellel, és hogy a Tanácsköztársaságnak nem volt tömeges támogatottsága. A terror így a hatalommegtartás eszköze is volt. A történész azt is hozzáteszi, hogy az elkövetők elkötelezettek voltak ideológiailag, nem tartoztak a meggyőződés nélküli gyilkosok közé.

A politikai nyomozók – de facto kommunista különítményesek – az Országház főrendiházi szárnyában rendezkedtek be.

Tevékenységük néhány mérsékeltebb vezetőnek is sok volt a kommün során,

felszólaltak feloszlatásuk érdekében is. (A film kevés hátránya közé tartozik, hogy a többszöri strukturális változásokat a közérthetőség kedvéért kevéssé mutatják be).

A film elsősorban Cserny karakterére koncentrál, színész is egyedül őt alakítja. Részleteket tudhatunk meg a politikai rendőrség kiépítéséről és működéséről, a megfélemlítés légköréről és az Országház pincéjében történt vallatásokról. Előkerül az Országház udvarán történt gyilkosság áldozata, a szökni próbáló Szőts András színész is. A film szerint nincsenek pontos információk a vörösterror áldozatairól – erről azonban más történészek mást is mondanak.

Néhány vidéki vérengzés is szóba került, nem csak az Országházban történt események, B. Müller Tamás történész a makói ellenforradalom leveréséről is beszélt. Utalnak az események Horthy-rendszer, majd kommunizmus alatti történészi torzításaira is.

A film végén Hatos leszögezi:

a terror kultúrája a vörösterror alatt honosodott meg Magyarországon,

a vörösök terrorját a fehérterror követte.

Összesen 73 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A Te apádat a maga hat osztályával biztosan nem tudták felkérni ilyen szerepre, de Te sem szárnyaltad túl az öregedet szellemi téren......

Az Apró családról szóló filmet most rendelte meg Orbán Viktor, meg a Nándorfehérvár is elkészül még az idén........

Winston Churchill vezércikket írt Cionizmus kontra bolsevizmus címmel, amely az Illustrated Sunday Herald-ban jelent meg (1920. február 8). Ebben az írásban, amely nyomatékosította, hogy a cionizmus és a bolsevizmus „harcban áll a zsidó nép lelkéért”, felszólította a zsidókat, hogy tagadják meg a „bolsevik konspirációt” és tegyék világossá, hogy „a bolsevik mozgalom nem zsidó mozgalom”.
Ugyanakkor kifejtette:
„(A bolsevizmus) a zsidók között semmi esetre sem új. Már Spartacus-Weishaupt-tól kezdve, Karl Marx-on át egészen Trockíjig (Oroszország), Kun Béláig (Magyarország), Rosa Luxemburgig (Németország), Emma Goldmanig (USA), ez a világraszóló összeesküvés a civilizáció megdöntésére és a társadalom átépítésére, a korlátozott fejlődés, a rosszindulatú irigység és a lehetetlen egyenlőség alapján, folyamatosan nő.”

Egy kommunista húsvéti ajándék: részlet Szamuely Tibor beszédéből Győrött, 1919. április 20-án, Húsvét vasárnap:

„A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába.
A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különös áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér omoljon. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, amely az igazi kommunvilághoz elvezet minket.
Ki fogjuk irtani, ha kell, az egész burzsoáziát…”

"Marx zsidó, és egy kis, többé-kevésbé tanult ravasz, tevékeny, spekuláló zsidó csoport veszi körül, mint mindenütt a zsidók, üzleti és pénzforgalmi ügynökök, írók, politikusok, mindenfajta újságok írói és szerkesztői; röviden irodalmi alkuszok, ahogy pénzügyi alkuszok is vannak, egyik lábukkal a bankban, a másikkal a szocialista mozgalomban, és seggük a német sajtón ül. Minden újságot magukhoz kaparintottak, és el tudod képzelni, milyen gyomorforgatóak termékeik.
Ez az egész zsidó világ, amely kizsákmányolók szektája, piócák, telhetetlen paraziták, Marx ösztönösen szereti és nagyra tartja a Rothschildokat. Ez furcsának tűnhet. Mi lehet közös a kommunizmus és a pénzügy között? Hohó! Marx kommunizmusa erős, központosított államot akar, és ahol ez van, ott van egy hatalmas központi bank, és ahol ez van, ott a parazita zsidó nép, amely az emberek munkájára spekulál, mindig meg fogja találni helyét.
A valóságban ez egy barakkrendszer proletariátusa, amelyben a dolgozó ás a munka szorosan össze van kötve egymással, határoktól és politikai véleménykülönbségektől eltekintve, az ma Marx és Rotschild zsidó világa. Biztos vagyok benne, hogy a Rotschildok is elismerik Marx érdemeit, és abban is, hogy nők, akiket tömegegyenruhákba öltöztetnek, együtt kelnek és fekszenek, élnek és halnak a dob szavára. Az uralkodók privilégiuma a tanultak és képzettek kezébe kerül, nagy lehetőségekkel a zsidók görbe üzletei számára, akiket vonz a nemzetközi spekuláció a nemzeti bankoknál. "
—Mikhail Bakunin, Etude sur les juifs allemands, 1869

Korai az öröm:
" nem került bele a szokásos zsidózás"

A narrátor egyértelműen „szörnyű bűnökről” beszél,"

Csak úgy, előzmény, karakter, nemzetiség, vallási állapot estébék NÉLKÜL.
Mint a holokauszt, az is csak úgy ... volt.
Semmi előzmény, semmi miért, csak, mert csak.

Az első Dunába lövés, Hollánék - megvolt?
A precedens.
Csak, mert a többiről hallunk január 1-től december 31-ig, naponta óránként.

A vörös terrorban Aladárok aladárkodtak... bizony...

A gond, hogy az ilyen témákat maszatolók írják, és ezzel ki is van pipálva.
És ezért őket csak korlátozottan lehet elítélni, a szelektivitásuk miatt.
de hol vannak a nemzeti, patrióta újságírók, ha van ilyen.
Aki tényszerűen, nem célzatosan az eseményeket egyszerűen csak: ismerteti.
Ennyi pont elég lenne.

Azért, mert anyád besúgó qrva volt, felelőtlenség, hogy általánosíts.

A kettőt együtt kell kezelni, mint ok és okozatot.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés