A volt bajor politikus az 1956-os forradalom szerepéről is beszélt.
Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök volt az egyik vendége csütörtökön a Berlini Fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferenciának – számol be a Magyar Hírlap. A politikus a legfontosabb feladatként jelölte meg, hogy össze kell tartani Európát, ennek érdekében azokat a kulturális sajátosságokat is figyelembe kell venni, amelyekkel a közép-európai országok rendelkeznek.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) tiszteletbeli elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) Csoda vagy szükségszerűség? címmel rendezett kétnapos tanácskozás kezdőnapján arról beszélt, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok más történelmi múlttal rendelkeznek, mint a nyugat-európaiak.
A politikus álláspontja szerint át kell alakítani Európa migrációs politikáját, ennek keretében máshogy kell kezelni a külső határokat. Hosszú távon nem fenntartható, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök „a saját céljai érdekében” Európára nyomást gyakoroljon azzal, hogy kinyitja a határait a menekültek előtt. Továbbra is jó kiindulási pont, hogy minden állam a maga módján, de egyenértékűen járuljon hozzá az európai menekültpolitikához – véli Edmund Stoiber, akinek megfogalmazása szerint „a kvóta nem lehet megoldás”.
Az 1956-os forradalom is téma volt
Ezt követően beszélt az 1956-os forradalomnak a kelet-európai rendszerváltozásokban játszott szerepéről, az „Európai Egyesült Államok” koncepciójáról, megjegyezve, hogy pártja, a CSU a nemzetek Európáját támogatja.
A Berlini Fal leomlásának dátumára utalva Edmund Stoiber kijelentette: november 9. Európa újraegyesülésének kezdetét jelentette. Személyes emlékeit is részletesen felelevenítve, azt mondta, hogy a németek Magyarország határainak a kelet-német menekültek előtti megnyitását sosem felejtik el. Helmut Kohl egykori német kancellár szavait is idézte, miszerint az Európai egység magyar földön kezdődött.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára is a konferencia vendége volt. A tanácskozás pódiumbeszélgetésének keretében azt vette sorra, hogy a mai fiatal generáció milyen tanulságokat vonhat le a kommunista rendszer és az azt követő rendszerváltás történetéből. Ezek között említette, hogy könnyű feladat különbséget tenni igazság és hazugság között, s emiatt nem működhetett soha a kommunista rendszer propagandája, mert hazugságra épült – mondta. „Mi könnyen tudunk különbséget tenni szabadság és elnyomás között.” Az államtitkár ritka adománynak nevezte az egységet, amit meg kell becsülni.
Előadók
Az NKE, a Hanns Seidel Alapítvány és a Danube Institute által rendezett közös konferencia első napján felszólalt még Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, Prőhle Gergely és Clarke Judge, Ronald Reagan egykori amerikai elnök szövegírója. Ma pedig többek között Charles Powell, Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök külpolitikai tanácsadója és Jeszenszky Géza volt külügyminisztert tart előadást.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Merz kancellár is csak a hátukat nézi.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
Az ideológiai önteltség és az erkölcsi felsőbbrendűség-tudat nem szimpatikus tulajdonságok. A németek, különösen a baloldali liberális elitjük, mindkettőben elég jók.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Ezzel akarnak híveket és harcosokat szerezni azon meggyőződésükhöz, hogy az iszlám mindent átfogó norma- és szabályrendszer.
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
A Tisza politikusa lakossági fórumokra járt a fegyverével, ami még a volt baloldali honvédelmi miniszter szerint is szabálysértés.
