A magyar agrárium jelenleg húszmillió ember ellátására képes

2019. november 5. 15:11

Constantinovits Milán
A klímaváltozás kihívásaira az erdőgazdálkodás hatékony válaszokat adhat – mondta lapunknak Nagy István agrárminiszter. Szóba került Budapest zöldítési terve, a sertéspestis elleni küzdelem és az is, hol fogadják szívesen a magyar termékeket.

Ahogy a minisztériumi jelentésekben olvashatjuk, a magyar nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének  54 százalékát, tehát több mint a felét az agrárium adta. Miért ennyire erős exportunkban az agrárágazat?

Külföldi partnereink értékelik, hogy a fenntartható és egészséges termelés irányába indultunk el: kiválóan működik a hatósági és ellenőrzési rendszerünk, így biztonságos élelmiszerekkel tudjuk ellátni őket. Országunk gmo-mentessége további bizalmat szül a magyar termékek iránt. Agrárexportunk folyamatosan nő, amit úgy is értelmezhetünk, hogy a piac visszaigazolta: jó az irány, amit képviselünk. Talán még fontosabb visszacsatolás, hogy egyre magasabb a feldolgozott termékek aránya az agrár- exporton belül, és e magyar termékeknek is egyre több helyet találunk a világpiacon. Természetesen a folyamat nem lenne sikeres a gazdálkodóink nélkül, akiket ma már a legmegbízhatóbb üzleti partnerek között tartanak számon Nyugat-Európában és a világ legtöbb országában. Fontos tudni, hogy természeti adottságaink és több évszázados tapasztalati tőkénk révén a magyar agrárium jelenleg húszmillió ember ellátására képes. Gyakorlatilag – a népességszámunk tükrében – még egyszer annyi terméket tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk lehet. Ez óriási kincs egy olyan korban, amikor felértékelődik a megtermelhető élelmiszer. Ha ehhez hozzáveszem, hogy hazánk a világ azon tíz országa között van, amely képes a vörös hús exportjára, talán még jobban érthető az agrárium kiemelt szerepe a külkereskedelemben.

Hová irányul az agrárexportunk? Hol fogadják szívesen a magyar termékeket?

A legtöbb magyar mezőgazdasági és agrártermék versenyképessége egy-kétezer kilométer szállítási költséget tud elviselni. 
Ez alapján nem meglepő, hogy kivitelünk nagy része Németország, Románia, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Ausztria és Szlovákia irányában realizálódik. A magasabb hozzáadott értékű termékek esetében a célállomások köre jelentősen bővül, Ázsia országai vagy az Egyesült Államok is komoly felvevőpiaccá vált. A termékeken túl természetesen a mezőgazdasági szolgáltatások és a technológia exportja is fontos tényező. A hazai agrárgazdaság sokszínűsége számos külgazdasági lehetőséget kínál nekünk.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés